-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 32 Talán a "vagánykodás / vagánykodó / vagánykodik" , vagy ha durvább l...2024. 09. 20, 19:39 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Van még pár szó ami megfontolandó arra, hogy átvegyük ilyen esetre. Például a hektorkodás....2024. 09. 19, 19:57 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A szekál(ó/ás) is egy jó megfelelője. www.arcanum.com/hu/online-kiadva...2024. 09. 19, 11:43 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: Az általános angol abuse hétköznapi megfelelőjeként, amit a cikk végén olvasha...2024. 09. 16, 10:52 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: A textus alapú megközelítés jó, de a czikk azt sugallja nekem, hogy hiá...2024. 09. 15, 20:37 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Van egy mondás, ami szerint nem csaphat kétszer ugyanoda a villám. Persze a szólásmondások nem mindig tükrözik a tudományos valóságot.
Itt a nyesten rendszeresen foglalkozunk közkeletű tudományos tévhitekkel, legendákkal, tévedésekkel – nem csak a nyelvészethez kapcsolódóan. Némely téves elképzelés annyira elterjedt, és annyira sokszor hangzik el, hogy nem győzik újra és újra elővenni őket az ismeretterjesztő oldalak. Most az IflScience közölt egy 10 elterjedt tévhitből álló listát, ami részletekben dolgozunk föl. Volt már szó arról, hogy igaz-e, hogy az agyunknak csak a 10 százalékát használjuk ki, hogy van-e a Holdnak sötét oldala, illetve, hogy okoz-e furcsaságokat a holdtölte. Most pedig ebben a nyári zivataros időben érdemes megtudnunk, hogy biztonságban vagyunk-e vihar esetén egy olyan helyen, amelybe korábban már csapott villám...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az angolban vagy egy mondás, amely szerint a villám (ménkű) nem csap kétszer ugyanarra a helyre (Lightning never strikes the same place twice). Akkor szokás ezt mondani, amikor valami rossz dolog történt, és azt akarjuk kifejezni, hogy az nem fog megismétlődni. A magyarban is vannak hasonló szólásmondások: ... Ezek az idiómák persze nem tudományos megfigyeléseken alapulnak, kár lenne tehát szó szerint értenünk azt, hogy a villám nem csap kétszer ugyanarra a helyre.
A villámlás egy nagy energiájú elektromos kisülés, amelynek valahol le kell vezetődnie. És persze az adott villámnak nincs „emlékezete”, nem tudhatja, hogy hova csapott már be előtte másik villám. Így éppen annyi esélye van annak, hogy másodjára is belecsapjon valamibe, mint annak, hogy elsőre. Gondoljunk például a tájból kiemelkedő objektumokra: fákra, tornyokra, felhőkarcolókra: ezekbe a környezetükből kiemelkedő csúcsokba sokkal nagyobb eséllyel csap a villám, mint a környezetükbe. Ebből következik az is, hogy kétszer vagy akár többször is ezekbe az objektumokba fog belecsapni. A New York-i Empire State Buildingbe például egy évben körülbelül százszor csap villám.
A NASA-nak egy 2003-as kutatása szerint 386 villámnak több mint a harmada több helyre is lecsapott. Tehát nemcsak az igaz, hogy egy helyre több villám is becsaphat, az is igaz, hogy egy villám is lecsaphat egyszerre több helyre!
Forrás