Pál nevű olvasónk a napokban a hóstya szóról szóló cikkünkhöz Hosztót község településnév-táblájáról rakott ki egy fotót Facebook-oldalunkra. Mivel szöveget nem írt a képhez, csak feltételezni tudjuk, hogy azt gondolja, a Hosztót névnek is köze van a hóstyához. Ha ezt így gondolja, téved.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Veszprém megyében található Hosztót neve a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint az 1400-as években bukkant fel először írásos dokumentumokban. Ekkor Hozyutoty, illetve Hozywtoth alakban írták. Eszerint a Hosztót név tulajdonképpen a hosszú tót jelzős szerkezetből alakult ki. A hosszú falut azért nevezték így, mert egy déli szláv népcsoport lakta, akiket tótoknak neveztek. Akkoriban a tót szó jelentése bővebb volt: mindenféle magyarországi szláv népcsoportra használták, nem csak a szlovákokra, mint később.

A Baranya megyében található Husztót neve ugyanezen a módon alakult ki. Bár a Hosztót nevéhez hasonlóan, ezt a településnevet is magyarázzák másképpen. Egy mecseki népmondákat is közlő honlap szerint az elnevezésnek magához Mátyás királyhoz van köze.

Pont Husztóton akadt el Mátyás?
(Forrás: Wikiimedia Commons / Magyar Nemzeti Bank )

A monda szerint Mátyás király kocsija pont a mai Husztótnál akadt el a sárban. Az odasiető emberek közül az egyiknek a király azt az utasítást adta, hogy húzd, a másiknak azt, hogy tódd. Az emberek sikeresek kihúzták, kitolták az elakadt járművet, a falu neve pedig a két királyi utasítás összevonásából Husztót lett. Ha a kocsit ki nem tolták volna, a mi cikkünk is tovább tartott volna.