-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Miért gondoljuk, hogy két ismeretlen eredetű, de azonosan hangzó szó nem azonos eredetű?
Nemrég írtunk a górcső alá vesz kifejezésről, ezzel kapcsolatban tett fel kommentelőnk „pótkérdést”:
Lehet itt pótkérdést föltenni? Az rendben van, hogy a "górcső" a "gór" ("nagy ") szóból származik, de van-e valami összefüggés a "gór" ("nagy") és a Kelet-Magyarországon a mai napig meglevő "gór" a. m."(szét)szór, hint" ill. "górál" a. m. "dobál, hajigál" között?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nos, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában a gór ige és a gór melléknév is szerepel:. Az ige ’szór, dobál; széttúr’ jelentésekben fordul elő, a melléknév pedig a már említett, a górcsőhöz kapcsolódó ’nagy’ jelentésen kívül ’hosszú’ és ’rövid szőrű, borzas’ jelentése is van – az előbbi könnyen kapcsolható a ’nagy’-hoz, az utóbbi kevésbé.
A két szót a TESz. bizonyára azért nem kapcsolja össze, mert a jelentésük nagyon távol áll egymástól. Egyedül a ’széttúr’ és a ’borzas’ tűnik olyannak, mely között feltételezhetnénk kapcsolatot, ezek azonban mindkét szó esetében másodlagosnak tűnnek – a nyelvemlékekben ilyen jelentésben később fordulnak elő, és a ’dobál’ > ’széttúr’ jelentésváltozás is valószínűbb, mint az ellenkezője. Ráadásul, bár vannak szavaink, melyek névszóként és igeként is használatosak, nem ismerünk olyat, melyben a névszó melléknév lenne, az ige pedig azt jelentené, hogy valami a melléknévvel kifejezett tulajdonságúvá válik. Úgy tűnik,az szótörténeti szakirodalomban sosem merült fel a kettő összekapcsolása: a TESz. mindenesetre az ige esetében az olaszból, a melléknév esetében a finnugorból és az indoirániból való származtatást zárja ki.
Másik olvasónk az alábbiakat írja:
Ha a (kör alapú) vulkánok megjelölésére is kiterjed a "gór.." szótövű elnevezés, akkor a "dobál, hajigál" tulajdonság is jogos..
Véleményünk szerint a hegyek, hegységek nevében a gór elem ’nagy’ jelentésben fordul elő. Ezt erősíti, hogy a névelem nem csupán vulkáni eredetű hegyek neveként fordul elő, másfelől a magyar nyelvterületen az utóbbi ezer évben aligha látott valaki működő vulkánt, így kizárható, hogy egy hegyet a repkedő sziklákról neveztek volna el.