-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Lehet-e a magyar szóvégi t-bős s, vagy fordítva? Lehet-e a tyúkból kakas? Latin vagy perzsa eredetű a párkány?
A Maďari.SK című weboldal igen nemes célt tűzött ki maga elé: a szlovákok magyarokkal kapcsolatos tévhiteit igyekszik eloszlatni, reális képet festve a szlovákiai magyarokról és Magyarországról. Legutóbbi, nyelvi témájú cikkükbe azonban hiba csúszott.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint a portál megjegyzi, a török hódítás előtt egy Kakath volt a település neve (a h itt néma, mint Kossuth nevében). A cikk szerint ez a településnév a magyar kakas szóból származik A magyar kakas is szláv eredetű, de a szó a szlávban ’tyúk’ jelentésű, az említett kokot ’kakas’ nőnemű párja. A szlávban mindkét szó hangutánzó eredetű. – ez azonban kizárható, hiszen a magyarban sem t > s, sem s > t változást nem ismerünk ilyen helyzetben. Ezzel szemben Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában azt írja, hogy a településnév személynévből származik, az viszont szláv eredetű. A szláv kokot eredetileg tényleg ’kakas’-t jelentett, az alsószorbban ma is él, a csehben a régiségben élt és nyelvjárásokban ma is él (helyenként ’kukorékolás’ jelentésben). Mind a csehben, mind a szlovákban használatos ’fasz; faszfej, seggfej’ jelentésben. Ez elég kellemetlen lehet azokra nézve, akiknek ez a családnevük – létezik ilyen néven lengyel város is, és ugyaninnen ered a magyarországi Kokad neve is. Ez a név tehát szláv eredetű, de ez nem jelenti azt, hogy az a személy, akiről a települést elnevezték, szintén szláv anyanyelvű volt.
A Párkány elnevezéssel kapcsolatban szintén keveri a cikk a tényeket. Szerinte ugyanis kétféle eredeztetés létezik, az egyik a német Parkan ’elővár’, másik szerint a magyar párkány ’fal vízszintes kiszögellése’ szóból származik. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint azonban a magyar párkány is a német Parkanból jön, és eredeti jelentése ’védfal, sánc’ – nyilvánvaló tehát, hogy a két eredeztetés lényegében egy, és a soknyelvű területen egyszerre született a német és magyar elnevezés.
Az már izgalmasabb, hogy míg A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a német Parkan a latin parc(an)us ’karám’ szóra megy vissza (végső soron ebből származik a park is), addig Kiss Lajos szerint a barbakán ’kapuerőd’ szóval függhet össze, mely talán a perzsáig vezethető vissza.
Úgy tűnik, a cikk írója vagy nem a releváns szakirodalomból dolgozott, vagy nem értette meg az ott leírtakat. Tragédia nem történt, de ha már ismeretet terjesztenek, célszerű azt pontosan tenni.