nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
1 esemény, 2 hír
Hős mártír vagy bukott csaló?

2011. szeptember 12-én azzal voltak tele a lapok, hogy a parlament felfüggesztette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogát. Egy év távlatából érdemes megvizsgálnunk, hogy hogyan fogalmazták meg ezt az eseményt az akkori napihírekben. Hogyan befolyásolják véleményünket a tényközlő hírek?

Molnár Cecília Sarolta | 2012. szeptember 17.
|  

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt azzal voltak tele az újságok, hogy a parlament felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. (A sukorói beruházás ügyében hivatali visszaéléssel vádolták, gyanúsítottként akarta őt kihallgati az ügyészség.) Mielőtt olvasóink megijednének, hogy aktualitásukat vesztett politikai eseményekkel akarjuk traktálni a közönséget, leszögezzük, hogy az alábbi sorokban politikáról nem lesz szó. De akkor miről lesz szó? Hogy kerül ide egy volt miniszterelnök egy éves története?

Az alábbiakban a fenti eseményről tájékoztató két hírt fogunk összehasonlítani nyelvi-stiláris szempontokból. Azért nem választottunk aktuális eseményt, mert nem szeretnénk azt a benyomást kelteni, hogy politizálni akarunk. Amire ezúttal kiváncsiak vagyunk, az a politikai újságírás természete. Hogyan szolgálják ki, és ezzel együtt hogyan befolyásolják saját közönségüket a politikai napilapok? Az alábbiakban nyelvi elemzésen keresztül mutatjuk be a sugalmazás, a befolyásolás természetét.

A hír természetesen elsősorban tényeket közöl. A tények meg persze makacs dolgok, de a nyelvi megfogalmazásuk már jóval képlékenyebb, változatosabb. Egy konkrét tényt, például egy eseményt (felfüggesztették X. mentelmi jogát) nagyon különböző módokon lehet elmondani. Az esemény megfogalmazása természetesen függ attól, hogy milyen előzetes tudást feltételezünk a közönségünkről, függ attól is, hogy mit akarunk hangsúlyozni, mit akarunk inkább a háttérben hagyni, és végül függ attól, hogy általában hogyan akarjuk a közönségünk véleményét befolyásolni a közölt tényekkel kapcsolatosan.

A fenti eseménnyel kapcsolatosan két országos napilap online kiadásának egy-egy hírét fogjuk elemezni: az egyik a Magyar Nemzet (mno.hu), a másik pedig a Népszabadság (nol.hu). A híreket részletenként fogjuk idézni; az elhanyagolható részleteket ki fogjuk hagyni, de javasoljuk olvasóinknak, hogy tekintsék át a hírek teljes szövegét a megadott forrásokban.

A parlament
A parlament
(Forrás: Wikimedia Commons / Petr Šmerkl, Wikipedia / CC BY-SA 3.0)

Megadni az alaphangot: címek és leadek

Elsőként vizsgáljuk meg a hírek címeit! A cím mindenek előtt nagyon fontos, kulcsszerepet tölt be: ez irányítja rá az olvasó figyelmét a hírre, felvázolja az alapvető kontextust és kiemeli a lényeget. A Magyar Nemzet elég szűkszavú és első látásra teljesen tárgyilagos: gyakorlatilag az esemény rövid leírása a cím.

Felfüggesztették Gyurcsány mentelmi jogát

Érdemes megjegyezni, hogy a felfüggesztették igealakból az nem derül ki, hogy kicsodák függesztették fel; aki az ehhez hasonló jogi ügyekben nem jártas, a címből nem értesül erről. Talán azért szerepel ez az igealak a címben, mert annyira nem is érdekes, hogy a parlament szavazott, majd a cikkből úgyis kiderül. Az is lehetséges, hogy azért nincs megnevezve az alany, mert az olvasóközönségről feltehető, hogy ismeri az eljárást. Érdemes azt is kiemelnünk, hogy a címben – ami a névnek az első említése – Gyurcsányként szerepel a volt miniszterelnök, keresztnév nélkül. Ez azt a benyomást kelti, hogy jól ismerjük az illetőt, nincs szükség a keresztnév említésére (ez nyilvánvaló). Ugyanakkor a teljes név említése jóval formálisabb és udvariasabb lenne.

A Népszabadság már látszólag bővebb információval szolgál a címben:

Döntött a parlament: Gyurcsány az ügyészek markában

Ez a cím, a fentivel ellentétben, nagyon is hangsúlyozza, hogy a parlament hozta meg a döntést, – az a parlament, amelyben Gyurcsány egykori ellenzéke a hír keletkezésekor  kétharmados többséggel van jelen. A cím tehát hangsúlyozza, hogy politikai döntés született. A kettőspont után pedig egy igen erős hatású képes kifejezést találunk, amely egyértelműen arra utal, hogy Gyurcsány ki van téve valami rossznak, valami igazságtalannak. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a Népszabadság szintén Gyurcsányként említi a volt kormányfőt. A teljes név használata hiányának ugyanazok a feltehető okai, mint az előbbi esetben.

Lássuk, mi szerepel a hírek rövid, kiemelt összefoglaló kezdő részeiben, az úgynevezett leadekben [ejtsd: líd]! A leadek szintén elég hangsúlyosak: vastagon vannak szedve, rövidek. Sokan lesznek, akik csak idáig olvassák el a hírt, tehát nem mindegy, mi van a leadben. A Magyar Nemzet a következőt írja a leadben:

Az Országgyűlés hétfőn késő este 306 igennel, 52 nem ellenében, tartózkodás nélkül úgy döntött: felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. „Az ügyészség valótlant állít… A gyanúsítás egyetlen szava sem helytálló” – fogalmazott a bukott miniszterelnök a szavazást megelőző felszólalásában. A parlament a rendszerváltozás óta először adott ki a nyomozó hatóságnak egy korábbi kormányfőt.

A beszámoló mindenek előtt fontosnak tartja a szavazatok arányát, ezzel kiemeli, hogy a parlament döntése egyértelmű volt: a 306 és az 52 közötti óriási a különbség, az elsöprő többség szavazott Gyurcsány ellen. A második mondatban azonban rögtön ezzel éles ellentétben álló kijelentést közöl a lead: Gyurcsány egy elhangzott mondatát idézi, amelyben visszautasítja az ügyészség vádját. Elgondolkodtató, miért olyan lényeges a Magyar Nemzetnek Gyurcsányt szó szerint idézni már a második mondatban, minden esetre a figyelmet felkelti... (Erre a kérdésre még visszatérünk.)

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy Gyurcsányt bukott miniszterelnökként írja le: ez a megfogalmazás sokkal kevésbé semleges, mintha azt írná, hogy volt / korábbi miniszterelnök. A bukott szó használatával már a leadben emlékeztet a fogalmazó arra a tényre, hogy Gyurcsány nem töltötte ki a ciklusát, már a választások előtt megbukott. A lead utolsó mondata pedig az esemény példátlanságát, rendkívüliségét hangsúlyozza: ilyen súlyos ügybe miniszterelnök a rendszerváltás óta még nem keveredett.

A Népszabadság hírének leadjében is érdekes az információk kiemelése, adagolása:

Megszavazta az Országgyűlés a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését hétfőn késő este: a képviselők közül 306-an igennel szavaztak – köztük mindhárom független képviselő, így Szili Katalin is. A szocialisták kivétel nélkül nemmel voksoltak. Gyurcsány nem nyomott gombot. A szavazás előtt a volt kormányfő a pillanat történelmi súlyát átélve a pulpitusról mondott vádló beszédet vádlói ellen.

Látható, hogy még véletlenül sem bukott miniszterelnökként, hanem volt miniszterelnökként hivatkozik Gyurcsány Ferencre; a fent elmondottakból érthető, hogy miért. Érdekes, hogy a hír írója azt emeli ki, hogy Szili Katalin (Gyurcsány egykori párttársa; az előző parlamenti ciklusban MSZP-s képviselő) hogyan szavazott. Ez a következő mondattal együtt válik érdekessé: az MSZP tagjai egy emberként álltak ki Gyurcsány mellett, míg a függetlenekhez átült Szili ebben is áruló volt, igennel szavazott a kiadatásra. Érdemes megjegyezni, hogy a nem szavazatok elenyésző száma nincs említve, csak az igenek többsége. (Abból bízvást kiindulhat minden újságíró, hogy nem minden olvasó tudja, pontosan hányan is ülnek a parlamentben elvileg.)

A cím által megütött alaphangot pedig a lead utolsó mondata viszi tovább: a(z igaztalanul) megvádolt ember síkra száll a vádlókkal szemben. A pillanat történelmi súlya kifejezés ugyanarra a tényre utalhat, amit a Magyar Nemzet is ír, ugyanakkor a kifejezés nem pontos, de érzelmileg igen erős: példátlan, nagy horderejű eseményről van szó. Egy mártír hős lép ebben a sorban a szemünk elé.

Mártír
Mártír
(Forrás: Wikimedia Commons / Joseph Castel )

Fenntartani a hatást...

Olvasóink nyilván nem lepődnek meg azon, hogy az alábbiakban arra fogunk példákat hozni, hogy milyen eszközökkel erősítik meg a címek és a leadek által keltett hatást a hírszövegek. Elsőként lássuk a Magyar Nemzet cikkét!

Talán meglepő, de a hír szövege meglehetősen rövid, összesen négy bekezdésből áll. Ezek közül háromnak a nagy része pedig Gyurcsány Ferenc akkori parlamenti beszédéből származó idézetekből áll. Ezek közül itt most csak az egyiket idézzük:

Gyurcsány látszólagos jogi kérdésnek nevezte az ellene indult mentelmi jogi eljárást, „nyilvánvaló politikai leszámolásnak” nevezte azt. Idézett Orbán Viktortól, neki tulajdonítva ama kijelentést, mely szerint „ha lehetőség van rá, meg kell ölni politikai ellenfeleinket”, s szerinte azt is mondta a regnáló kormányfő, hogy jobban szeretné látni Gyurcsányt holtan, mintsem sebesülten. A bukott miniszterelnök leszögezte, „alávaló hatalom uralja Magyarországot”, amivel minden demokratának szerinte szembe kell szállnia. Az „orbáni autokratikus hatalom kemény ellenfelének” nevezte magát a parlamenti beszédben, Polt Péter legfőbb ügyészt pedig Orbán Viktor lojális kiszolgálójának. Gyurcsány azt is kijelentette, hogy az Orbán-kormány feldúlta Magyarországot, hozzátéve, ő ezzel a rendszerrel lesz perben és haragban. Hangját megemelve mondta: „Elég! Elég!”

A cikk írója Gyurcsány beszédének szavaival rekonstruálja az eseményeket. Miért idéz ennyit? – Ennek több oka is lehet: egyrészt saját magát, a tényközléseket távol akarja tartani mindattól, amit Gyurcsány mondott. Szinte minden mondatban találunk eltávolító elemeket, amelyek azt erősítik, hogy itt Gyurcsány nézeteiről van szó: nevezte, neki [Orbán Viktornak] tulajdonítva, szerinte [Orbán] azt is mondta, szerinte stb. Vegyük észre, hogy ezekkel a közbevetésekkel erősíti azt az érzésünket, hogy nem tényközlésekről van szó. És mivel bízvást felteheti a cikkíró, hogy a tipikus olvasóközönség emlékszik még arra, hogy a 2006-os őszödi beszéd kiszivárgása óta Gyurcsány a hazug politikusként van elkönyvelve a köztudatban, még azt is sugallja, hogy „lám, ezek a hazug ember szavai”.

Megtehetné persze, hogy csak annyit közöl, hogy beszédet tartott Gyurcsány, de az nem lenne ilyen hatásos! Azért kell szó szerint idézni, mert a saját szavainak a segítségével akarja jellemezni a személyt, akinek a mentelmi jogát most visszavonta a parlamenti többség. A kiválogatott idézetek persze tendenciózusak, egy egységes képet festenek Gyurcsányról. A hatalom kemény ellenfele vagy az alávaló hatalom [Orbán éppen regnáló kormányára utalva] már-már ironikusan hat az adott kontextusban: a kemény ellenfél éppen most lesz kiadva az ügyészségnek egy olyan ügy miatt, amiben a szerepe nem tisztázott, éppen hivatali visszaéléssel vádolják. A bekezdést záró felkiáltások pedig egyenesen azt vannak hivatva megjeleníteni, hogy ez az ember nem elég, hogy csaló, hazug, de még bolond is: abszolút nincs megfelelő helyzetértékelése. Gyurcsány szavai ebben a kontextusban tehát saját fejére szállnak vissza. A pontos idézés ebben az esetben nem a korrekt tájékoztatás, hanem a nevetségessé tétel eszköze. A valódi tárgyról, a kiadatásról, ennek okairól, előzményeiről vajmi keveset tudunk meg. Ez az eljárás pedig igen kemény politikai befolyásoló erővel bír.

A Népszabadság már a címmel és a leaddel is kijelölt egy értelmezési irányt, és nem lepődünk meg azon, hogy a cikk további részeiben ezt az irányt tartja. Az írás jóval hosszabb, mint a Magyar Nemzet híre; összesen tíz bekezdésből áll. Az eseményt igen körültekintően körüljárja: az első négy bekezdésből megismerjük az ügy részleteit, az előzményeket, megtudjuk, mit mondtak a tanúk stb. Ami feltűnő ezekben a leírásokban, hogy már-már túl részletesek. Aprólékos hely- és időmegjelölésekkel, jogi formulákkal tűzdelt szöveg: a részletek mind a hitelességet vannak hivatva képviselni. A körülményekből egyértelműen az következne, hogy Gyurcsányt nemhogy ki nem adja senki, de még a gyanú árnyéka sem férhet hozzá. Ezzel áll szemben – az ily módon abszurnak beállított – aktuális esemény.

A cikk maradék részében a Népszabadság újságírója is Gyurcsány parlamenti beszédéből hoz idézeteket (részben ugyanazokat, mint a Magyar Nemzet). Ezek közül szintén csak egyet vizsgálunk meg ehelyütt részletesebben.

„Ami Önöket, képviselőket illeti. Utoljára ötven éve volt koncepciós per Magyarországon. Nem gondolom, hogy bármikor is mentelmi jogom mögé kellene bújnom. Mert hiszek igazamban és erőmben. És hiszek abban, hogy az eljárás végén erősebb leszek. Nem kérek Önöktől védelmet. Szavazzanak úgy, ahogy a lelkiismeretük diktálja. Nincs kétségem, hogy akiben van tisztesség, egyszer majd, amikor már túl lesznek a hatalom mámorán, akkor szégyellni fogják magukat. Elég büntetés lesz, hogy ha majd visszagondolnak ezekre a napokra, nem fogják tudni elmondani a gyerekeiknek, miért vettek részt ebben a disznóságban” – fogalmazott a kormányfő.

Az idézet persze a Népszabadság kontextusában egészen más értelmet kap, mint az előzőleg megvizsgált hírben, és más is a szerepe. Arról van itt szó, hogy az igaztalanul megvádolt, politikai leszámolás áldozatává lett Gyurcsány Ferenc az emberi tisztesség legvéső pontjáig elmegy: koncepciós pernek nevezi az ellene indult eljárást, és nem kis mártiromsággal leöntött heroizmussal a képviselőtársai lelkiismeretére bízza a sorsát. Érdemes kiemelni, hogy nem a politikusok eszére, értelmére próbál hatni az idézett rész, hanem igen erőteljesen az érzelmekre (mit mondanak majd a gyerekeiknek). Érdekes, hogy nem politikusokat, érdekcsoportokat szólít meg, hanem személyeket, embereket. Nem véletlen, hogy a helyzetet előkészítve a Népszabadság (többek közt) éppen ezt a részt választja a beszédből.

Így a Népszabadság által adott kontextusban ugyanaz a beszéd tökéletesen ellentétes hatást ér el, ugyanis itt nincsenek meg az eltávolító elemek, amelyek a Magyar Nemzet cikkében megvoltak. A cikkben az igazság bajnoka, egy mártír hős jelenik meg, aki éppen politikai leszámolás áldozatává válik. (Érdemes felfigyelni arra is, hogy ebben a bekezdésben Gyurcsány Ferenc kormányfőként szerepel.) 

A fentiekben azt igyekeztünk megmutatni, hogy mennyire fontos egy-egy esemény elmesélésében, leírásában a megfogalmazás módja: a választott szavaktól, a nyelvi szerkezeteken, az események elrendezésén át az idézetek megválasztásáig és ütemezéséig. A két hír összehasonlításával nem az volt a célunk, hogy igazságot tegyünk, hanem hogy felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy milyen módokon befolyásolható az egyes történésekkel, tényekkel kapcsolatos véleményünk kialakítása. Tehát ha olvasunk, mindig legyünk résen!

Források

Felfüggesztették Gyurcsány mentelmi jogát

Döntött a parlament: Gyurcsány az ügyészek markában

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Sigmoid 2012. szeptember 17. 13:55

@csulla: A repülőteres ügy már megint. Ne csináljunk már abból a fontoskodó gittegyletből mártírt.

Jah, az eltávolítás körülményei botrányosak voltak, de az eltávolított szervezet a posztkádári fontoskodás egyik fellegvára volt, ahol teljesen értéktelen gittrágásért és rosszízű tanárbácsis okoskodásért vettek fel zsíros köztisztviselői fizetéseket, így aztán hajlamos vagyok félrenézni az ügyben.

1 csulla 2012. szeptember 17. 08:35

Magyarországon értelmetlen mamár,holmi nyelvészkedéssel tanítani,mert a számolás is gondot okoz egyes egyedeknek!Amikor a a Ferihegy átnevezése miatt menesztettek embereket állásukból,akkor ne várjunk csodát!Az ezer évvel dicsekvő vérmagyarok visszasüllyednek az inkvizició sőtét korába!Azért merek ilyeneket írni,mert nem sok vevő van MA a közérdeklődésre számító ÚJSÁGÍRÓRA ÉS ÚJSÁGRA!Nincs Piaca!

Információ
X