-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Grétsy László arra biztatott, hogy a november 27-i véradók napján emlékeztessék az embereket a magyar nyelvre, valamint a magyar nyelv napján tartsanak véradást.
Emlékülést tartottak a magyar nyelv napján Budapesten: a Petőfi Irodalmi Múzeumban a meghívottak arról beszéltek, hogy mit jelent számunkra a magyar nyelv. Az eszmecserét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és az Anyanyelvápolók Szövetsége szervezte.
L. Simon László kultúráért felelős államtitkár előadásában arról beszélt, hogy a szép beszéd kultúrájának terjesztéséhez a példamutatás és a figyelemfelhívás a legfontosabb, egy törvény önmagában nem képes megvédeni a nyelvet. Szerinte a legnagyobb probléma a tudományos nyelvhasználattal van, noha ma még valamennyi tudomány művelhető magyar nyelven. Kitért arra is, hogy a magyar tudományos nyelvhasználat elősegítésére 2013-ban 100 millió forint keretösszegben könyvkiadási programot indít az Emmi. Elmondta azt is, hogy elkészült a tárca felkérésére a magyar nyelv állapotáról szóló jelentés, amely reményei szerint nagy vitákat fog gerjeszteni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Fekete György, az MMA elnöke kiemelte, hogy a testület „a nyelv kimeríthetetlen trezorját kívánja gazdagítani”. „A beszélt magyar nyelv kutatása, eredményeinek felmutatása, befogadása nagyszerű példát adhat a többi művészeti ág sajátságainak felismeréséhez” – mutatott rá az elnök, aki szerint az MMA-n belül művészetelméleti kutatóintézetet kell alapítani.
Kiss Jenő nyelvész, akadémikus arról beszélt, hogy az egynyelvű ember számára az anyanyelv a nyelvi létezés egyetlen lehetősége. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar nyelvet nem beszélők is vallhatják magukat magyarnak. A kutató egy felmérésre hivatkozva arra is kitért, hogy növekszik a magyar anyanyelvű, de nem magyar identitású emberek száma a határokon túl, ami szerinte az „asszimiláció biztos jele”
Grétsy László. Mint fogalmazott, a magyar nyelv egyszerre közösségegyesítő tényező, a nemzethez tartozás legfőbb kritériuma, a magyar nemzeti lét folyamatosságának jele., az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke arra a kérdésre kereste a választ, hogy van-e kapcsolat „az életet adó vér” és az anyanyelvünk között, ahogy arra annyi magyar író utalt. „Miféle összekötő kapocs ez?” – tette fel a kérdést a nyelvész, aki arra biztatott, hogy a november 27-i véradók napján emlékeztessék az embereket a magyar nyelvre, valamint a magyar nyelv napján tartsanak véradást.
„A magyar nyelv használatán túl van további jelentősége a magyar nyelvnek?” – tette fel a kérdést Duray Miklós író, politikus, aki felidézte, hogy Szlovákiában hosszú ideig üldözték a magyar nyelv használatát. Az író-politikus szerint a nyelv a nemzetté szerveződés alapvető eszköze. Felidézte, hogy a nemzetté válás fontos állomása volt a reformáció, hiszen akkor „a nemzet nyelve lett az istentisztelet nyelve”.
„Úgy tartjuk, nem elég magyarul beszélni, gondolkodni, érezni kell magyarul” – szögezte le, hozzátéve, hogy aki nem így tesz, azt idegen lelkületűnek gondolja. „Aki az anyanyelvet a politika és a hatalom eszközeként kezeli, az nemcsak idegen lelkületű, hanem ellenséges is” – tette hozzá.
Az Országgyűlés 2011-ben egyhangúlag nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.