-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„A magyar Alföld legszebb délibábja, Te vagy, szülötte városom, Szeged” – írja Juhász Gyula. Való igaz, hogy Szeged nagyon szép város, ám ennek ellenére mi nem a város látványosságairól, hanem a magyar nyelvhez kötődő különféle érdekes kezdeményezéseiről fogunk beszámolni. Elsőként egy kreatív íróklubról, amely jelenleg online formában működik. Hogy hogyan, kiderül interjúnkból.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Szeged az ország egyik legjelentősebb kulturális és tudományos gócpontja. Erről számtalan program, rendezvény ad tanúbizonyságot, amelyek közül több a 2012-es év végén átadott Szent-Györgyi Albert Agóra nevű tudományos és kulturális központban kap helyet. Cikksorozatunkban ezek közül azokkal fogunk foglalkozni, melyek a magyar nyelvhez kötődnek, és példaértékűek, mintaadóak lehetnek más kulturális intézmények számára is. Elsőként egy kreatív íróklubot mutatunk be, amelyről Szekeres Sándor pedagógus és közművelődési szakember mesélt nekünk.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jánk István: IRKA Kreatív Íróklub – ez a program teljes neve?
Szekeres Sándor: Majdnem. A program nevével nem nagyon foglalkoztunk az elinduláskor, de amikor már két-három hónapja működött a klub, a Somogyi-könyvtártól kérték, hogy adjunk nevet a klubnak. Több ötlet felmerült, aztán egy aránylag hosszú, azt is mondatnám, kilométer hosszú névvel láttuk el a klubot: Optimum Alkotóműhely – IRKA Kreatív Íróklub.
Az Optimum annak az egyesületnek a nevéből jött, amit néhány évvel ezelőtt alapítottunk (ez egy Agórán kívüli kezdeményezés) kultúra- és tudománynépszerűsítés céljából néhány barátommal. Az alapításkor megegyeztünk abban, hogyha bárkinek van olyan projektje, ami az egyesület céljának megfelelő tartalommal bír, akkor azt elindítja. Tehát igazából az Agóra és a Somogyi-könyvtár mint két fő intézmény áll a klub hátterében. Rajtam keresztül pedig az Agóra és az Optimum Egyesület, a Somogyi-könyvtár jóvoltából pedig Mekkelné Dús Judit biztosítja a szakmai tartalmat.
JI: Milyen előzményei voltak a klub megalakulásának? Hogy jött az ötlet?
SzS: 2012/2013-ban részt vettem a Magyar Íróakadémia szépíró mesterkurzusán, ahol az első félévben kortárs írók segítették a szakmai épülésünket, a második félévben pedig szemináriumszerű foglalkozásokon vettünk részt Háy Jánosnál. Ezen a nagyjából 20 fős szemináriumon alakult egy csoport kb. 10 fővel. Egy keménymag, akik elhatározták, hogy a kurzus után is folytatják János szellemében az alkotásaik elemzését, véleményezését, kritikákat írnak stb. – segítve ezzel a szakmai fejlődést. Mivel a tagok az ország különböző pontján élnek, így leginkább a közös e-mail levelezőlistán tartjuk a kapcsolatot, és csak félévente találkozunk személyesen 2-3 napra annál a csoporttagnál, aki éppen vendégül tudja látni az általunk csak Háy-csoportnak nevezett önkéntes alakulást. János is tagja a csoportnak, ő is sokszor kommentel a levelezésekre, alkotásokra, és amikor tud, részt vesz a találkozókon is.
2013 tavaszán az NKA kiírt egy olvasás-népszerűsítő pályázatot. Mivel a találkozóinkon és az e-mailekben szóba került, hogy el kellene indítani valami olyasféle kezdeményezést, amivel az írást és az olvasást tudnánk népszerűsíteni, ezért éppen kapóra jött ez a pályázat. Megfogalmaztuk a tartalmi elemeket, majd az Agóra nevében a Somogyi-könyvtár mint társpályázó segédletével benyújtottunk egy olyan pályázatot, ami hat várost fogott volna össze, és ezekben a városban valósította volna meg a népszerűsítést. A hat város Pápa, Budapest, Gödöllő, Szolnok, Szeged és Szabadka.
A projekt lényege az volt, hogy minden városban a Háy-csoport tagjai kialakítottak volna egy 8-10 fős diákokból álló íróklubot, ahol a diákok az adott város kulturális életéről, a város szellemiségéről írtak volna szépirodalmi és publicisztikai alkotásokat, amit a projekt honlapjára töltöttünk volna fel a város neve alá. A cél az lett volna, hogy a diákírásokon keresztül diákoknak szóló alkotások szülessenek, amit szívesebben olvasnak el más diákok. Vagyis az általános és középiskolások körében elindult volna egy online diákmagazin. A projekt keretében a klubfoglalkozások mellett, író-olvasó találkozók is lettek volna, ahol a résztvevő diákok is, valamint az olvasó emberek is, találkozhattak volna kortárs írókkal, akik a diákokat tanácsokkal, az olvasókat pedig élményeik elmésével gazdagították volna. Sajnos nem nyert a pályázat, viszont az Agórában mindenképpen el akartuk indítani a klubot, ezért aztán 2013 szeptemberében a sikertelen pályázat ellenére elindítottuk.
JI: Jelenleg aktív a klub?
SzS: Igen, jelenleg 12 általános iskolás diák (5–8 osztályosok) és 4 középiskolás diák (15–19 évesek) vesz részt a klubfoglalkozásokon, valamint az online feladatok végrehajtásában.
JI: Online foglalkozás? Ez mit jelent, hogyan kell elképzelni?
SzS: Az online foglalkozás azt jelenti, hogy hetente e-mailben – van egy közös levelezőlistánk, amelyen keresztül mindenki megkap minden üzenetet – kapnak egy feladatot, amit nem kötelező jelleggel elvégeznek. (Az mindenkire rá van bízva, hogy az adott heti feladatot elkészíti-e vagy sem.) Ez általában a megadott instrukciók alapján egy prózai alkotás elkészítése. A beküldések után Mekkelné Dús Judit és jómagam véleményezzük, korrektúrázzuk és konstruktív kritikával illetjük a műveket, amelyeket köre-mailben visszaküldünk mindenki részére. Így mindenki elolvashatja a műveket és velük együtt a javításokat, vagyis egymástól tanulhatják a jó megoldásokat, illetve tanulhatnak a hibákból is.
A személyes találkozásokat, amelyek havonta egyszer vannak, általában az alkotások általános hibáinak megbeszélésével töltjük (műfaji sajátosságok, szöveg felépítése, narráció, szám/személy és idő egyeztetés, dialógusok, karakterek stb.), valamint azzal, hogy kiválasszák az Agóra Gyermekkuckóba azt a könyvet, amiről írniuk kell egy könyvajánlót. A könyvajánlókat aztán a közös korrektúrázás után a Somogyi-könyvtár névvel együtt megjelenteti.
JI: Mennyire motiváltak a gyerekek egy-egy feladat elvégzésére? Egyáltalán mitől lesznek motiváltak?
SzS: A diákok számára ez egy jó motiváló tényezőt jelent, hogy a könyvtár honlapján megjelenhetnek, és hamarosan – reméljük, hogy már ősszel – egy készülő honlapon szintén olvashatóak lesznek, nemcsak a könyvajánlók, hanem az eddig elkészült alkotások is, vagyis az online diákmagazint is el tudjuk indítani. Bár nem olyan formában, mint azt eredetileg terveztük, de a lényeg, hogy elindul.
A megjelenés mellett, azt vettük észre, hogy maga az írás öröme, a kifejezés vágya az, ami motiválja a gyerekeket, illetve az igény arra, hogy ez a kifejezés a lehető legjobb módon valósuljon meg.
Aki többet szeretne megtudni a klubról a következő linkeken juthat bővebb információkhoz: