Tájékoztatása szerint most a közigazgatási véleményezési szakasz következik, amelynek határideje március 9-e.

Írja meg véleményét Ön is!

A véleményeket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján várják.

Kaposi József elmondta: a beérkezett szakmai véleményeket jövő hét elején elkezdik a szakmai bizottságok áttekinteni, és egy-másfél hét múlva már látni lehet azokat az irányokat, esetleges változtatásokat, amelyek átvezethetők lesznek.

A főigazgató az MTI értesülését megerősítve elmondta még: a dokumentumot Magyar Tudományos Akadémia is véleményezi, és külön kérték az irodalomtörténeti rész áttekintését.     

Korábban Takaró Mihály irodalomtörténész az MTI-nek azt mondta, a XX. század első felének magyar irodalmát nem mutatja be teljes egészében az új Nat, mert például olyan, a XX. század első felében alkotó, nemzetközileg elismert írók, mint Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Wass Albert, Gyóni Géza, Reményik Sándor, Tompa László, Kós Károly, Nyírő József vagy Szabó Dezső nem szerepelnek a tanítandó kötelező törzsanyagban.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője az MTI-nek erre reagálva elmondta, hogy a Nat társadalmi vitára bocsátott változatát a magyar műveltségi területi bizottság állította össze, s azok jelennek meg abban, akik eddig a tanítás alapját jelentették. Ugyanakkor megjegyezte: 2003-ban minden tartalom kikerült a Nat-ból, és a mostani kormány úgy döntött, hogy a tantervet olyan tartalommal kell megtölteni, amit minden iskolában tanítani kell. Jelezte: a Nat változhat a társadalmi vita során beérkezett felvetések alapján.

Pénteken a Történelemtanárok Egylete (TTE) kérte a történelem rész visszavonását és újraírását. A TTE közlése szerint elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak az ellen, hogy a Nat – különösen az általános iskola 5-8. évfolyamára előírt tematikában – a történelmet túlnyomórészt politikatörténetté leegyszerűsítve és szűkítve tárgyalja, azon belül pedig a „nagy” történelmi személyiségek (királyok, szentek), továbbá a háborúk és csaták történetévé egyszerűsíti.

Mint írták, tartanak attól, hogy ha nem a széles értelemben vett, a művelődés-, a mentalitás-, a gazdaságtörténetet is megfelelő arányban tartalmazó tematikát követik, a legrosszabb hagyományok éledhetnek újjá, olyan történeti nézőpont válhat meghatározóvá a közoktatásban, amelyet a tudomány és a történelemtanítás évtizedek óta meghaladott. Kifogásolják azt is, hogy a közreadott tananyag tematikája és mennyisége kényszerpályát ír elő, és így ismét a kétkörös, kronologikus tanítás a kötelező, vagyis az érettségiző diákok kétszer tanulják a teljes történelmet az őskortól napjainkig.

A Nat módosítása összefügg a 2011. december 20-án elfogadott, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szövegével. A 2012. szeptember 1-jétől életbe lépő törvény alapján a Nat a tervek szerint 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, az 1., 5. és 9. évfolyamon tanulók számára lép életbe.