nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Könnyű kis igécskék III
Egyre könnyebb igék

Sorozatunk utolsó részében megnézzük, hogy a könnyűigés kifejezések nem-igei tagja mi minden lehet. Látni fogjuk azt is, hogy kétféle angol könnyűigés kifejezés létezik. Kiderül ráadásul: a könnyűige néha nem is igazi szó – lehet csupán szóelem, sőt zérus. Ezt azután sok szintaxis-hívő kultikus eszközével, ágrajzon is megmutatjuk.

Lázár A. Péter | 2017. december 21.
|  

A sorozat előző két része:
Könnyű kis igécskék I
Könnyű kis igécskék II.

Sorozatunkban eddig megismerkedtünk az igésítő igékkel: ezek a könnyűigék rokonai. Vagy fajtái? Angol és magyar nyelvű anyagot vizsgálva eredtünk a nagycsalád többi tagjának a nyomába. Volt szó metaforizációról, lexikai függvényekről, idiómákról. Különös vonzalommal viseltettünk az esik–ejt, jön–hoz, gurul–gurít párok iránt.

A könnyűigés kifejezés nem-igei tagja

Az eddig látott szó-szintű könnyűigés szerkezetekben a nem-igei tag mindig főnév volt – erről a főnévről azonban nem állítottunk semmit. Nem is kötöttük ki, hogy a nem-igei tagnak mindig főnévnek kell lennie. Lehet-e más névszó (melléknév, netán névmás)? Ezek – mint hamarosan kiderül – egyáltalán nem egyszerű kérdések – többek között annak köszönhetően, hogy a könnyűigés kifejezések sok szempontból nem homogének.

Shoppingolnak
Shoppingolnak

A DO the shopping ’bevásárol’, TAKE a walk ’sétál egyet’ és a GIVE a grunt ’felnyög’ kifejezésekből máris látszik, hogy a könnyűigés kifejezés főnevének muszáj különböző névelőkkel állnia; amikor pedig determináns – névelőféle  – nélkül áll, az nem véletlen, mert ilyenkor determináns nem is szerepelhet. Nézzük őket sorra más névelővel vagy anélkül: nyilvánvalóan helytelen a DO a shopping. De van-e olyan, hogy ?I TOOK a walk and then they TOOK the same walk – határozott névelővel? Jó az, hogy I TOOK the walk that they had recommended? – határozott névelővel? Erről az anyanyelvi beszélők nem egyformán vélekednek. És olyan – that (mutató névmási) determinánssal – van, hogy ?Who GAVE that grunt? Ezt a legtöbb anyanyelvű nem fogadja el.

Az alábbi give-es könnyűigés kifejezésekben (melyeknek itt három jelentése tapintható ki) a főnevek mindenhol határozatlan névelővel állnak. A legegyszerűbben a (18a) példái azonos jelentéséről győződhetünk meg, ha szemügyre vesszük, hogy a magyar fordításban sehol sem elképzelhetetlen az ’egyet’ elem. Ezeken és csakis ezeken a jelentéseken belül ezek a kifejezések viszonylag termékenyen létrehozhatók. Ha tehát tudjuk, hogy a (18a)–(18c) alatti kifejezések léteznek, könnyen megjósolhatjuk, hogy létezik GIVE a smile (18a), GIVE the door a kick (18b), vagy GIVE the trousers a press (18c).

(18a)    GIVE a snort ’felhorkan; horkan egyet’, GIVE a sigh ’felsóhajt;
               sóhajt egyet’
            GIVE a cough ’köhint, köhög egyet; elköhinti magát’

(18b)    GIVE the rope a pull ’húz/ránt egyet a kötélen; megrántja
              a kötelet’
            GIVE the bottle a shake ’ráz egyet a flakonon; megrázza
              a flakont’ 
             GIVE smb a nudge
’bök egyet vkin; megbök’

(18c)    GIVE the roses a prune ’nyes egyet (?) a rózsákon; megnyesi
              a rózsákat’ 
            GIVE the plants a water ’meglocsolja a növényeket’

A könnyűigés szerkezeteknek nem-igei tagja (számos egyszerűsítő leírással szemben) tehát szemlátomást nem szimpla főnév, hanem olyan főnévi csoport/szerkezet, amelyben többé-kevésbé szigorúan meg van szabva, milyen névelőnek kell illetve nem szabad állnia.

Itt egy névelő áll
Itt egy névelő áll

Milyen főnév?

Jelentésére nézve ez a főnév mindig úgynevezett eseményfőnév (a tojás közben főneve ilyen eseményfőnév, a tojás drága főneve nem az). A TAKE a bite of my croissant kifejezésben (ahol ugye a TAKE nem a ’vesz’ jelentésű ige), a bite nem a ’falat’ jelentésű főnév, hanem a ’harapás, kóstolás’ jelentésű eseményfőnév. Az igei–főnévi komplexum jelentése ennek megfelelően nem ’vesz egy falatot’; a TAKE a bite kifejezésnek csak így, együtt van jelentése – ’harap egyet; eszik/bekap egy falást’.

Alakjára nézve mindig igéből képzettnek kell lennie e főnévnek (mint néhány szerző állítja)? Az angolban, ahol annyira gyakori a konverzió (képző nélküli szófajváltás), ezt nehéz eldönteni, ám – részben ezért – a kérdés nem is igazán releváns. Vajon a wipe főnévként vagy igeként elsődleges? Ha a wipe főnévként a régebbi, akkor a GIVE the desk a wipe ’letörli az íróasztalt’ wipe-ja nem igéből képzett főnév. Ha a kick ige elsődleges a kick főnévhez képest, akkor a GIVE the dog a kick ’belerúg a kutyába’ kifejezésben a kick valóban igéből képzett főnév. A könnyűigés kifejezés nem-igei tagja mindkét féle főnév lehet; eseményt kell jelentenie, de nem szükséges, hogy igéből származzon.

De mindig főnév?

A legpikánsabb felvetés a könnyűigés kifejezések nem-igei tagja kérdésében mégis a következő: bizonyos könnyűigés kifejezéseknél az sem biztos, hogy főnévvel van dolgunk. Például a HAVE a choose ’választ’, a GIVE the roses a prune, a HAVE a lend/borrow of smb’s pen ’kölcsönveszi vki tollát’ vagy a HAVE a use of smb’s pen ’használja (kicsit) vki tollát’ kifejezésekben jó okkal gyanakodunk, hogy az aláhúzott  szavak nem főnevek. Pedig főnévi disztribúciójuk van: úgy tűnik, itt a choose, prune és lend/borrow főnév szerepel – határozatlan névelő más szó előtt nem is állhat. Csakhogy a choose, a prune és a lend/borrow sehol máshol nem főnevek, csakis ezekben a kifejezésekben: akkor viszont e szavaknak mégsem főnévi a disztribúciójuk! A use helyzete más, és még különösebb: use-ból van ige is, főnév is. Ezt a use-t névelő előzi meg: főnévnek kellene, ugye, lennie, Csakhogy ennek a use-nak az ejtése /ju:z/, ami viszont az igei ejtés (szemben a főnévi ejtéssel, ami /ju:s/): HAVE a /ju:z/ of my pen! Az a use /ju:z/ kifejezés sehol máshol nem létezik ebben a nyelvben. Ennek a paradoxonnak úgy, tűnik, nincs jó feloldása.

Lehet-e névmással helyettesíteni a nem-igei tagot? Erre nem adható egyértelmű válasz: némely könnyűigés kifejezésnél lehetetlen, másoknál elképzelhető. Viszont többek közt ennek a distinkciónak az alapján lehet felosztani a könnyűigés kifejezéseket két nagy csoportra. Ezt vizsgáljuk most meg.

Kétféle könnyűigés kifejezés

Fontos megkülönböztetést teszünk a kétféle angol könnyűigés kifejezés között: ezt illusztrálják a (19) példái (ezeket jobb híján nevezzük valódi könnyűigés kifejezéseknek) szemben a (20) példáival (amelyek nem-valódi könnyűigés kifejezések). A különbségtétel ugyan nem teljesen kategorikus, inkább skaláris; tény viszont, hogy ezek szintaktikai viselkedésükben ezek mégis jól megfogható eltéréseket mutatnak. At eltérések közül csak hármat sorolunk fel.

A különbségtevés Kearns 2002-es munkáján alapul. Kearns az itt „nem-valódinak” nevezett könnyűigéknek nem is a light verb, hanem a „vague action verb” nevet adja.

 

Az angol valódi könnyűigés kifejezések...

...főnevének határozatlannak kell lennie (19a)

...nem passzivizálhatók (19b)

...főneve helyett nem lehet névmást használni (pronominalizálni) (19c)

(19) a  Hugh GAVE the desk a polish ’Hugh kifényesítette az asztalt’
       b  The old man GAVE a groan ’felnyögött / nyögött egyet az öreg’
       c  I GAVE it a heat ’melegítettem egyet/kicsit rajta’

azaz nem lehetségesek az alábbiak:

 (20) a’  Who GAVE the desk the polish? ’ki fényesítette ki az asztalt?’
         b’  A groan was GIVEN by the old man ’felnyögött / nyögött
                egyet az öreg’
         c’  I GAVE it a heat and then he GAVE it one too ’melegítettem
                egyet/kicsit rajta, aztán ő is’

Ezzel szemben a nem valódi könnyűigés kifejezések...

...főneve lehet határozott (21a)

...passzivizálhatók (21b)

...főnevét lehet névmással helyettesíteni (21c)

(21) a The man who gave the demonstration left his card
       b  A demonstration will be given on Monday
       c  Give a presentation now, and I'll give one/mine after yours


Valódi könnyűigés kifejezések például a (22) alattiak (a sokszor zavaró fordítás nélkül, hogy a jelentést jobban érzékeltethessük:

(22)

– GIVE a grunt; GIVE a laugh; GIVE a cry; GIVE a snort; GIVE
   a shudder

GIVE the floor a sweepGIVE the rope a pull; GIVE the boiler a
   stoke; GIVE
 the bottle a shake; GIVE the plants a water;
   GIVE those trousers a press; GIVE the cat a stroke; GIVE the lamp
   a rub; GIVE the child a carry; GIVE the pudding a stir; GIVE smb
   a smile

– HAVE a lick of this ice cream; HAVE a read of smb’s paper; HAVE
   a smell of the cork; HAVE a ride of smb’s bike; HAVE a
   think; HAVE a vomit, you’ll feel better; HAVE a yawn; HAVE a
   sit‑down; HAVE a stroke of the fur coat; HAVE a chat; HAVE
   a dread of smth

Nem-valódi könnyűigés kifejezések példái a (23) alattiak (a nagybetűs írásmódot itt nem is használjuk):

(23)

make an inspection, make an offer, make a remark; make a claim;
   make a comment; make a report; make a mention; make
   a request;
 make a statement; make a suggestion; make
   a complaint; make a confession; make an enquiry; make
   a decision; make an exception; make a comparison; make
   an assumption
– valamennyi a make-kel és az a névelővel

– do the ironing; do the gardening; do the washing; do the
   shopping; do the cleaning; do an experiment; do an operation
   – valamennyi a do-val, de az a illetve a the névelővel

give (smb) an explanation; give smb a kiss

have a conversation; have a discussion

Az angol könnyűigés kifejezések „kemény magját”, a valódi könnyűigés kifejezéseket azért is „angolosabbnak” érezzük, mert többségük nehezebben fordítható (sok esetben esetleg az egyet szóval, amelynek láthatóan aspektuális, igeszemléleti szerepe van). A nem-valódi könnyűigés kifejezéseknek sokszor a magyarban is vannak megfelelőik: a szemlét végez/tart, elvégzi a vasalást, ajánlatot tesz, magyarázatot ad valamennyien a fenti angol kifejezések fordításai. Szemet szúrhat az is, hogy a terpeszkedő kifejezések persze ezek – és nem a valódi könnyűigés kifejezések – között találhatók.

Könnyűige mint affixum illetve mint zérus

Zéró, zérus, nulla, null
Zéró, zérus, nulla, null

A könnyűigék történetében egy ideig legalább az bizonyosnak látszott, hogy ezek igék, vagyis szavak. Azután már csak annyi volt biztos, hogy (ha nem is mindegyikük szó, hanem lehetnek affixumok is), legalább hangzós entitások. Ennek is vége lett: fokozatosan kerültek elő a nem szó-szintű, hanem morféma-szintű, sőt testetlen, absztrakt könnyűigék.

Miről is van szó?

Hagyományosan – mint láttuk – a könnyűige olyan igét jelöl, mint a take, a make, a have vagy a give az olyan kifejezésekben, mint a take a look ’pillantást vet’, make a decision ’döntést hoz’, have a laugh ’nevet egyet’, give a sigh ’felsóhajt’, amelyeknek (a főnévhez viszonyítva) kicsi/kisebb a szemantikai töltetük.

A modern mondattan később elterjedt használatában a könnyűige – gyakran a make-hez hasonlóan kauzatív, „okozó” értelmű – mindössze affixumnyi „igét” jelent, amely nemcsak igéhez, de például melléknévhez is csatlakozhat. Nézzük először az ilyen mellékneveket.

Eszerint a sadden és a szomorít igében a képző (az -en illetve -ít) egy-egy affixum formájú könnyűige:  sadd-en illetve szomor-ít. A könnyűige melléknevekkel kombinálódik: pl. black illetve fekete; white ill. fehér, thick ill. sűrű. Ez a fajta könnyűige így tehát kauzatív igéket képez belőlük: sadd-en, black-en, white-n, thick-en illetve szomor-ít, feket-ít, fehér-ít, sűr-ít. Ez valódi (ige)képzés; a jelentés: ’olyanná tesz, mint a melléknév mutatja’. A képzett igék jelentése konkrétan: ‘szomorúvá/feketévé/fehérré/sűrűvé tesz’.  A (24) ezt mutatja be táblázatos formában:

(24)

                       make könnyűige    -en könnyűige                 -ít könnyűige
                         l e x i k á l i s                            a f f i x á l i s                  

sad                make … sad          sadd-en       szomorú —— szomor-ít
black             make … black       black-en      fekete  ——   feket-ít
white             make … white       white-n        fehér  ——    fehér-ít
thick              make … thick        thick-en      sűrű  ——     sűrít

És amitől a dolog még absztraktabbá válik: hasonlóan elemezhetők az olyan igék, mint a roll ’gurít’ pl. abban a kifejezésben, hogy roll the ball ’gurítja a labdát’, vagy a stand ’állít’ pl. abban a kifejezésben, hogy stand them by the door ’az ajtóhoz állítja őket’. Csakhogy ezeknek a szerkezetében a kauzatív elem nem látható. Azt, hogy ott van, egyfelől a roll illetve a stand itt látott jelentésére, másfelől éppen a magyar gur-ít illetve az áll-ít nagyon is jól átlátható szerkezetére alapozva állíthatjuk.

Annyit kell tennünk, hogy:

(a) intuitíve belátjuk, hogy a roll és a stand itt kauzatív, azaz „okozó” igék (vagyis olyasmit jelentenek, hogy ’make roll’, ‘cause to roll’, illetve ’make stand’, ‘cause to stand’, vagyis ’azt okozza, hogy guruljon’ illetve ’azt okozza, hogy álljon’.

valamint

(b) most már az elmélettel szimpatizálva feltételeznünk, hogy a roll és a stand ige egy-egy ilyen absztrakt könnyűigével kombinálódik. Ezt az absztrakt könnyűigét itt egyfelől pl. a thicken igében látható -en képző illetve a sűrít igében látható testes -ít képző (testetlen, zéró) megfelelőjének, másfelől a gur-ít és az áll-ít testes affixuma megfelelőjének kell elképzelnünk. 

Könnyűige mint „kis vé”

Ma már a szintaxis tanulmányozója a könnyűigékkel való legelső találkozáskor szembesül vele, hogy a könnyűigék az igei csoport – minden VP, azaz valamennyi igei szerkezet – építőelemei. Az is rögtön világossá válik, hogy közülük sokan mindössze affixális természetűek.

 Az egyik standard modern angol mondattan

Mark Newson és mtsai: Basic English syntax with exercises. Budapest. 2006.

így vezeti be a könnyűigék témáját: osztályuk kicsi és látszólag jelentéktelen, nekik köszönhetően azonban jobban megérthető az igei csoport, a VP szerkezete. A hagyományosan szokásos példák: HAVE a walk, DO a dance, TAKE a look, MAKE a comment, GIVE it a kick. Megtudjuk továbbá, hogy noha a könnyűigék a thematikus és a funkcionális igék között helyezkednek el, „a szemantikai szerkezet thematikus és egyéb aspektusaihoz” azért bőven hozzájárulnak.

A hagyományos példákban a könnyűige főnevet vesz maga mellé (walk, dance stb.), de ige is állhat vele, azaz a könnyűige bővítménye ige is lehet (itt aláhúzással jelölve): MAKE the glass break; GET the door shut; LET the water run.

A könnyűigéket – amelyek tehát funkcionális elemek – szokás kis v betűvel jelölni, szemben a nagy V jelölte thematikus (vagyis argumentumaiknak thematikus szerepet osztó) igékkel. Könnyűige sokféle létezik, és a mindenkori szerkezet tartalmazta könnyűigék jellegétől és számától függ, hogy egy igei csoport miként – mennyire bonyolultan – fest. A (25) szerkezetben ezúttal egyetlen ilyen kis vP van a nagy VP-n kívül (a felett):

Egyre könnyebb igék

A roll ige téma thematikus szerepet ad az a ball-nak (amely egy DP); a make könnyűige ágens thematikus szerepet ad a Bob alanynak (és eközben esetet ad az a ball-nak).

A jelentés olyasmi, hogy Bob ágens azt okozza/csinálja (makes), hogy a labda (a ball) guruljon (roll).

Csakhogy a Bob rolls a ball mondat ugyanezt a jelentést fejezi ki, mint a Bob makes a ball roll, s akkor azt az elmélet szerint ugyanígy írhatjuk le: a Bob ágens azt okozza, hogy a labda (ball) gurul (rolls). Ha viszont ez – az alábbi (26) – ugyanazt jelenti, mint a fenti (25), akkor az elmélet szerint ez csakis azért lehet, mert valóban ugyanaz a szerkezetük. A roll ige itt is téma thematikus szerepet ad az a ball-nak; akkor pedig nem lehet másként, mint hogy a make könnyűige ágens thematikus szerepet ad a Bob alanynak – és ő adja az esetet az a ball-nak.

Egyre könnyebb igék

De hogyan lesz a fenti (26)-os ábrában látható Bob – a ball – rolled-ból (ebben a sorrendben!) ez a helyes mondat: Bob rolled a ball? Még több absztrakciót feltételezve. Úgy, hogy a mostani helyét elhagyva, a roll a kis v-vel jelölt könnyűigével társul (ide melléje vándorol, azaz furcsa terminussal: ide „mozog”). A roll azután mintegy „megmenti” a testetlen, absztrakt könnyűigét, amelynek muszáj társulnia valamivel. Ez történik tehát:

Egyre könnyebb igék

És itt kerülünk vissza a magyar gurít-ot tartalmazó korábbi példákhoz. Minthogy a Bob gurít egy labdát is ugyanazt jelenti – ugyanazt az eseményt írja le, ugyanazokat az argumentumokat tartalmazza –, mint a Bob makes a ball roll illetve a Bob rolls a ball, ugyanolyan szerkezetet tulajdoníthatunk neki. Ezúttal a könnyűige nem afféle fantom-ige, hanem testes elem, az okozást jelentő, kauzatív -ít morféma. A magyar nyelv tehát morfológiailag is jelöl valamit, ami nélkül angol a legtöbbször jól elvan:

Egyre könnyebb igék

Még érdekesebb, hogy ebben az elemzésben a magyar nyelv morfológiai objektumait a mondattan hozza létre. Vegyük észre tehát, hogy ebben rendszerben a mondattan nem csupán hűen tükrözi a jelentés szerkezetét, de a szóalakok kialakítása is annak a dolga.

Több könnyűige, több kis v

Nagy V, kis v
Nagy V, kis v

Sokféle könnyűige lévén, egy ilyen VP ágrajzát tetejétől talpáig benépesíthetik a „kis v” nevű – és kis vP-t alkotó – könnyűigék, amelyek a „nagy V-vel – a nagy VP-t alkotó – lexikai/tartalmas/thematikus igével állnak szemben. Elméletünk szerint a műveltető have (pl. have your car repaired), a műveltető cause, a műveltető get, a műveltető make –hagyományosan ezek nem segédigék, hanem főigék – mind könnyűige. A „(negatív) tapasztalat” eseményét kifejező have (pl. have your pocket picked) szintén könnyűige, sőt a folyamatos be és a perfekt be (hagyományosan ezek segédigék) is könnyűigék. Továbbá – mint a roll illetve a gurul/gurít példáján láttuk – az ágensért is egy-egy láthatatlan könnyűige felelős. (Néhány fajtájukat még nem is említettünk.) Jóval többféle könnyűige létezik, mint gondoltuk.

Az is kiderült az imént, hogy ha az aspektuális segédigék (a have és a be) könnyűigék, akkor az sem igaz, amit korábban még állíthattunk: hogy az igék főigére, könnyűigére, és segédigére volnának oszthatók. E két segédigét ugyanis most a könnyűigékhez soroltuk át. Ezzel persze nem csupán a könnyűigék osztálya növekedett meg, de az őket általában körülvevő – és már korábban is megmutatkozó – bizonytalanság is.

A könnyűigékkel foglalkozó források legtöbbje sok olyan példát (is) hoz, amelyek a többi – régi vagy újabb – szerző illetve elmélet szerint – különböző okokból – nem tartoznak, illetve vélhető, hogy nem tartoznának a könnyűigék közé. Az alábbiak között vannak have-es, make‑es, give‑es, take‑es, do-s példák is. Ezeket tehát nem jelölik nagybetűk.

have your car repaired; give rise to smth; give smb a break; make friends with smb; make the bed; make peace; make plans; take part; do the homework; do one’s hair; get your hair done; get warm by the fire; get the door/phone, will you?

Nem csupán nagyon – talán egészségtelenül – heterogén tehát a könnyűigék osztálya, de talán akad elemző, aki szerint (már) nincs is értelme osztályról beszélni. Másrészt viszont lássuk be, hogy érdemes és érdekes törekvés látszólag össze nem tartozó dolgok között – ha nem is azonosságot, de – hasonlóságot felfedezni. Könnyű ez, mint a kis v.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 lap 2018. január 2. 08:53

@lap: A minap hallottam egy filmben:

*I'll miss the fuck out of you*

Azér ami szép, az szép.

(Nekem is szabadhat offolni.)

9 aphelion 2017. december 29. 11:38

@El Vaquero: Na és a kívánok vajon könnyűige abban, hogy boldog új évet kívánok? ;)

Mindenesetre akár könnyű, akár nem, részemről is buék :D

8 El Vaquero 2017. december 28. 22:44

@lap: kicsit megkésve, de boldog karácsonyt kívánok én is minden nyestezőnek, és ha addig nem értekeznék, akkor boldog új évet is.

Gondoltam először, hogy a get the hell formában kérdezem, de az nem olyan szemléletes példa, és abban ráadásul nem tűnik semmiképp könnyűigének.

7 lap 2017. december 28. 15:57

@El Vaquero: Hehe. Nem könnyűige.

És a jó hír az, h nemcsak az *I'm getting the fuck out of here*-ben nem tárgyas a *get*, azaz nem jelenti, h 'kiviszem innen a fakkot', de úgy tudom, a *beat the shit out of smb* se jelenti azt, h 'kiverem belőle a szart', de a *fuck the shit out of smb* se azt, amit gondolnátok, mocskos áálatok.

Igaz, mindennek semmi köze szegény könnyű igécskékhő.

"Boldog karácsonyt!"

6 El Vaquero 2017. december 27. 17:38

@szigetva: erre nem gondoltam. Azt sem tudom biztosra eldönteni, hogy a Get the f*** out of here kifejezésben a get könnyűige-e.

5 szigetva 2017. december 26. 23:40

@El Vaquero: A useful-ban semmi meglepő nincs: a -ful-nak igei töve nincs, főnévi viszont van.

4 El Vaquero 2017. december 26. 18:00

@Irgun Baklav: még a useful is ide tartozik az /s/-es esetek közé. Szabályokat erre nem nagyon lehet megfogalmazni, és nem is érdemes. Meg kell tanulni minden szó kiejtését, a ragozott alakokét is, hiába szabályosak. A /ˈhaʊsᵻz/ főleg amerikai, azon belül is inkább kanadai. A MW írja, hogy a house's-nek is /ˈhaʊsᵻz/ a fő alakja az US-ben, de lehet /z/-vel is ejteni (nincs substandardnek minősítve). A have/has/had to esetén a zöngétlenedés opcionális. Ahogy az egyik fórumos cimborám mondaná, ez is olyan téma, amivel fel lehet ülni a szopórollerre, mert ugyebár nem elég, ha az ember a magánhangzó - íráskép megfeleltetéseket megtanulja, lehet utána szívni ezzel az itt a zönge, hol a zönge, nézzék a kezem, nem csalok játékkal is. Szerintem annak idején az angolszászok összejöttek nagygyűlésezni, és kitalálták jól, hogy később mivel szivassák az íráskép alapján tanuló külföldi szerencsétleneket, meg hagytak nyelvi elemezni valót az angol nyelvi tanszékeknek is. Sőt, az írásképpel a sajátjaik is szívnak, meg a külföldiek is, ezért demokratikusan igazságos rendszer, fetreng vele mindenki. Persze azért a z-t is használgatják, US -ize végű szavak, de szintén kivételekkel (advertise/ment s-szel standard), vagy szlenges: Yo Gangstaz.

3 Irgun Baklav 2017. december 26. 01:45

@El Vaquero: Igen, mindez persze a „used to” negált formáinál is igaz.

Én mondjuk már nem ma tanultam középiskolában angolul, de ezeket az [sz]/[z]-s kiejtési szabályokat anno nekünk egyáltalán nem is próbálták megtanítani/elmagyarázni, pedig azért van egy-két finomság más alapszavaknál is.

Pl. "house" („ház”) /haʊs/, kivéve ha ige („elszállásol”) /haʊz/, az igéből képzett főnév "housing" /ˈhaʊzɪŋ/ vagy többes szám /ˈhaʊzɪz/ (bár utóbbinak létezik a ritkább /ˈhaʊsɪz/ változata is).

Azok az egyszerű hüvelykujjszabályok, amelyekről némelyek talán azt hiszik ,hogy működnek (pl. „ige zöngés, főnév zöngétlen”; vagy „magánhangzók között zöngés, kivéve ha duplikált; máshol zöngétlen”) rengeteg ellenpéldával szembesíthetők (utóbbiakra pl. uses {fn.} /-sɪz/; dessert /-z-/; Mars [-z]), kis túlzással majdnem annyi a kivétel, mint a „szabályos” zöngésség/zöngétlenség.

Minden baj és nehézség oka, hogy az angolkák sajnos láthatólag túl komolyan vették Shakespeare-t („Thou whoreson zed, thou unnecessary letter”), pedig nem lett volna baj, ha hamarabb rádöbbennek, hogy azért azt a fránya „z” betűt is lehet használni valamire. ;-)

2 El Vaquero 2017. december 26. 00:58

@Irgun Baklav: csak a hangtan, semmi más :D

Ahogy nézem, nem csak a used to-nál, de didn't use to-nál és a usedn't-nél is /s/-szel van. Ez nekem új, mert az use(d) to eseteket eddig mindig tudatosan /z/-vel ejtettem, és bár tudtam az /s/-szes variánsról (mint esetleges hasonulásról), most meglepődtem, hogy az utóbbi a fő ejtés, olyannyira, hogy sok szótár nem is ad meg mást, csak a Merriam Webster 3. kiadás az, ami sometimes megadásával leközli a /z/-s eseteket is. Egyébként ez szép példa arra, hogy még a haladóbbak is jobban teszik, ha utánanéznek ismert szavak kiejtésének is, mert könnyen lehet, hogy ilyen-olyan szabályokat alkalmazva kiderült, hogy nem tudták jól, akármilyen alapvető szóról is van szó.

1 Irgun Baklav 2017. december 26. 00:21

„Csakhogy ennek a use-nak az ejtése /ju:z/, ami viszont az igei ejtés (szemben a főnévi ejtéssel, ami /ju:s/): HAVE a /ju:z/ of my pen! Az a use /ju:z/ kifejezés sehol máshol nem létezik ebben a nyelvben.”

Nyilván nem igazán tartozik a tárgyhoz*, de az igei "use" esetében is van egy hasonló, fordított „kiejtési anomália” a „used to” /ˈjuːsˌtə/ (≈ „szokása volt csinálni valamit”, ill. a „be/get used to” ≈ „hozzászokott valamihez”) kifejezésnél, ami persze jóval ismertebb ennél az ellenpéldánál.

* Sajnos engem az angol nyelvből csak a hangtan érdekel igazán, a thematikus, phunkcionális és khönnyűigék jóval kevésbé.

Információ
X