nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @Cypriánus: Nehezen viselem, ha valaki ennyire mellébeszél, csakis kötözködés céljából. Ne...
    2019. 08. 25, 23:22  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @mondoga: Nem vagyok sem a moderátor, sem az Anyukátok, de kezditek túltolni. Speciel a ut...
    2019. 08. 25, 22:47  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Azt feltételeztem esetleg leírást adsz a gondolataidat összetartó paradigmáról. Í...
    2019. 08. 25, 22:38  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Azt feltételeztem esetleg leírást adsz a gondolataidat összetartó paradigmáról. Í...
    2019. 08. 25, 22:38  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Azt feltételeztem esetleg leírást adsz a gondolataidat összetartó paradigmáról. Í...
    2019. 08. 25, 22:38  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Könnyű kis igécskék

Körülnézünk abban az utóbbi évtizedekben gyorsan táguló világban, amelyet a könnyűigék népesítenek be. Megpróbáljuk sok angol és kevesebb magyar példán megragadni, mik is ezek. Nem lesz könnyű: ezek az igék nem úgy könnyűek.

Lázár A. Péter | 2017. október 16.
|  

A „könnyűige” szó terminus jellegét hangsúlyozza, ha a szokásos gyakorlattal szemben egybeírjuk. (Az angol kifejezés „light verb”.)A tucatnyi szakirodalmi hivatkozástól jórészt igyekszünk majd megkímélni az olvasót.

Kis kitérőként függvényeket is elemzünk. Utánamegyünk több megközelítésnek és meghatározásnak (a tucatnyi szakirodalmi hivatkozástól nagyobb részt igyekszünk megkímélni az olvasót): ki fog derülni, hogy eleinte barátságos, kezelhetőnek tűnő osztályukban sok olyan található, amelyek se nem igék, se nem könnyűek, ellenben – láthatatlanok. Ezeket azonban már éppen csak érintjük.

A háromrészes sorozat első részében az „igésítő igék” kis csoportjával kezdjük: ezekkel (ha nem is ezen a néven, de) angoltanulás közben már találkozhattunk. A szintaxis keményebb részei innen még nem is látszanak. Egyelőre csak barátságos angol igék viselkedése és ezek fordítását vizsgáljuk meg. Már most felkészülünk rá persze, hogy könnyű igén sok mindent érthetünk. Mindenesetre fricskázunk egyet a „nyelvvédőkön” is, akiknek láthatóan szintén határozott véleményük van a könnyű igékről. Aztán lesz még egy kis adok-kapok.

Igésítő igék

Hogy kell a következőket angolul mondani?

(1)

(a) hibázik, háborúzik, szeretkezik
(b) bevásárol, elmosogat, vizsgázik
(c) lefotóz vmit, szundít egyet
(d) kávézik, vacsorázik, vitatkozik
(e) felnevet, (fel)nyög, sóhajt egyet

Például így:

(2)

(a) MAKE a mistake, MAKE war, MAKE love
(b) DO the shopping, DO the washing up, DO an exam
(c) TAKE a photo of smth, TAKE a nap, TAKE an exam
(d) HAVE coffee,HAVE supper, HAVE an argument / a fight
(e) GIVE a laugh, GIVE a groan, GIVE a sigh

Ha akad is más megoldás, a legjobb úgy fordítani ezeket, hogy a megfelelő főnevet valami könnyű kis igécskével használjuk – lám, ez mindenféle főnévvel összeadja magát. (Az exam főnevet viszont több ige is magáénak követeli.) Ahol nincs más lehetőség, ott végképp kapóra jönnek ezek a ledér igék. Látható: a főnév dönti el, hogy társaként melyik (esetleg melyik kettő) igésítő ige jöhet szóba.

A supper vagy a coffee szavakból sem (az angolban amúgy is gyéren rendelkezésre álló) prefixumokkal, sem szuffixummal nem lehet ’vacsorázik’ illetve ’kávézik’ jelentésű szót alkotni: nincs se *en-supper, se *supper‑ize, és nincs se *be-coffee, se *coffee‑fy. Valódi igeképzővel tehát angolul nem tudunk dolgozni. Sokszor – miként itt is – ráadásul a konverzió, azaz a képző nélküli szófajváltás lehetősége sem jön szóba: a tanulónak igeként a to supper és a to coffee semmiképp nem ajánlható, még ha ezek – elég nagy szótárban – léteznek is.

Természetesen a hibázik megfelelője lehet simán err is; a bevásárol go shopping vagy egyszerűen shop; az elmosogat wash up; a vitatkozik argue – ezeket tehát nem feltétlenül kell „körülírással” (azaz igésítő igés kifejezéssel) megfeleltetni.

A következő ábrán (3) azt illusztráljuk, milyen lehetőségek adódnak a „képzésre”:

(3)
(3)

Az embolden alakban prefixum és szuffixum is van, az -en.

Intuitíve is látszik tehát a rokonság egyfelől az angol em- / -en illetve a magyar -ít és -(ez)tet elemek, másfelől a PUTés az EXPOSE, valamint az ÖNT, SODOR, és a KITESZ elemek között. Az itt látott könnyűigék természetesen nem képzők, de beláthatóan valami ahhoz hasonlóak.

Hogy mikor melyik lehetőség adott – a morfológiai képzés, vagy a mondattanban megvalósuló „igésítés” –, az nem jelezhető előre. És éppen ahogy a „rendes” képzés szeszélyes, úgy az sem megjósolható, hogy melyik főnevet és melyik igével (vagy igékkel) lehet „igésíteni”. A képzés és az igésítés konkrét, egyedi megoldásait tehát egyenként, lexikailag kell megtanulnunk – természetesen az anyanyelvünkben is.

Könnyűigék: a segédigék és a tartalmas igék között

A szexista szóhasználattal most már végképp leszámolva: az efféle ledér igéket „könnyűigéknek” nevezzük. Hívják őket funkcióigéknek is, mivel főleg funkciójuk van, lexikai jelentésük kevésbé; ismertek „support verb”-ként is (legyen magyarul: „tám-ige”), mert úgymond a főnevek támaszai, azokkal komplex állítmányt – könnyűigés kifejezést – alkotva. Számos szerző, mikor nem a „könnyűige” szakkifejezést használja, hanem valami egyebet, kissé mást is ért ezen a fogalmon; többen viszont pontosan ugyanazt értik rajta, csak éppen más névvel illetik. Terminusként mi megmaradunk a „könnyűige” mellett.

Szigorú értelemben véve olyan igefajta, hogy könnyűige – nem létezik. Sem az angolban, sem a magyarban nincs olyan szó, amely csakis könnyűige volna, „rendes” igeként ne létezne. Alakilag a könnyűigék mindig egybeesnek a normál igékkel. Helyesebb volna tehát könnyűigeként használt igékről beszélni – mégis maradunk a könnyűige terminusnál, amit ettől kezdve a félreértés veszélye nélkül használhatunk.

A kétféle ige egybeesésénél nem is véletlenről, azaz nem homonímiáról van szó, mint mondjuk ott, ahol a can főige (’befőz, konzervál’) a can segédigével (’képes’) áll szemben. A pay ugyanaz az ige a pay a debt‑ben (’kifizet egy adósságot’), mint a pay attention-ben (’odafigyel’). A kerül ige ugyanaz itt: az áruk a polcra kerülnek – és itt: az áruk feltöltésre kerülnek.

Feltehető, hogy a mentális lexikonban ugyanott tároljuk az egyik pay-t is, a másikat is, az egyik kerül-t is, a másikat is, csak alakilag válnak külön. A könnyűigeként is használatos igék jelentése a feltételezések szerint valamiféle alul‑specifikált jelentés; a tartalmas igének és könnyűige rokonának az elmebeli szótárban feltehetően nincs külön lexikai szócikke.

Azért is okozhat nehézséget a könnyűigék felismerése, s egyben a „normál” igéktől különválasztása, mert ehhez minden esetben a teljes aktuális mondattani környezetet kell figyelembe venni.

A könnyűige-fogalom drasztikus változásai

Ha a könnyűigéket 1994-ben ismerte is, aki a mondattanban otthonosan mozgott, ahhoz, hogy a könnyűige kifejezéssel mai értelmében is tisztában legyen, követnie kellett annak fejlődését. A fogalom ugyanis a XX. század eleji első megjelenései óta a szintaxis, illetve a nyelvészet egészének az átalakulása nyomán komoly változáson ment keresztül. Mint fentebb le is írtuk: sokuk már nem ige, hanem annál kisebb nyelvi elem, egy részük pedig egyenesen láthatatlan fantom.

Ha igésítő igéink a felismerhetetlenség nem változtak volna meg, ez az ismertetés hamarosan véget érne. Mindezt tehát a modern mondattan átrendeződése hozta magával, nemsokára pedig megpróbálunk a folyamat nyomába eredni. Előbb azonban teszünk jó néhány kitérőt.

Nyelvvédői fanyalgás

Samuel Johnson, a nagy angol purista Joshua Reynolds festményén
Samuel Johnson, a nagy angol purista Joshua Reynolds festményén

Noha egy nyelvészeti dolgozatnak nem lenne dolga bemutatni, vajon boncolgatott kérdéseiről a puristáknak mi a véleménye, ezúttal erre ki kell térnünk. Azért többek között, mert – ha nem is ezen a néven – a közönség legnagyobb része épp a „nyelvvédő” írásokban találkozhatott a könnyűigés szerkezetekkel – ahogyan ez a nyelvi témák jó részénél történik.

*A hibát vét-nek külön vétke is van: hibát, úgymond, nem lehet véteni; aki hibát vét, az ugye épp hogy nem hibázik.

Megjegyezzük tehát, hogy sokan magyar és angol nyelvi közegben egyaránt ellenérzéssel viseltetnek számos könnyűigés szerkezettel szemben: ilyenek például a magyar döntést HOZ, hatást GYAKOROL, hibát VÉT* az angol TAKE a decision, MAKE an effect, vagy éppen az ellenérzéssel VISELTETIK. Hogy melyek borzolják a kedélyeket és melyek nem, azt persze nem könnyű megmondani; s mint minden ilyen „pet hate” (ahogy az angol mondja a nagggyon utált dolgokra), ez ráadásul egyénenként változik. Létezik olyan „nyelvvédői” hozzáállás, amely egyenesen több csoportra osztja a „terpeszkedő” vagy „terjengős” kifejezéseket – ahogyan ezeket nevezik –, majd alkalmazza rájuk a rég látott „három T”-t: eszerint volnának teljes egészében megtűrt-tolerált, azután módjával használható-használandó, végül kifejezetten üldözendő, tiltott terpeszkedők. Persze az angol beszélők sem a hétköznapi HAVE a smoke vagy TAKE a look-féle kifejezéseket kárhoztatják, hanem a hivataloskodónak és/vagy feleslegesnek érzett formákat.

Érdekes, hogy ezek az írások többnyire megjegyzik, hogy a terpeszkedő kifejezések igéi – amelyek nem kapnak külön nevet – igenevekben is gyakoriak: mintha a jelenség kivált hibáztatható, a kórság még elterjedtebb volna attól, hogy nemcsak a nyilatkozatot/bejelentést tesz vagy az intézkedést foganatosít, de a nyilatkozatot/bejelentést tevő és az intézkedést foganatosító is léteznek.

Hogy akár a magyar, akár az angol nyelv mennyire volna működőképes e kifejezések nélkül, azt e háromrészes cikksorozat végén eldöntheti az olvasó.

Make, do, take, have, give és a többiek

Ha az olvasónak az „igésítő ige” kifejezés nem ismerős, érthető lehet: a megkerülhetetlen, tehát valóban „igésítéshez” szükséges könnyűigéket az 1994-es A–Z angol nyelvtan hívja igésítő igéknek*.

*A „funkcióige” terminus körüli zavart még valami bonyolítja. Az A–Z angol nyelvtan éppenséggel használja a „funkcióige” kifejezést, csak éppen nem a könnyűige szinonimájaként, hanem a Randolph Quirk-féle „akadémiai nyelvtanokban” használatos „operator” szakkifejezés magyarítására.

A pedagógiai nyelvtanban szereplő öt ige – ahogyan a (2) példáiban – a következő: MAKE, DO, TAKE, HAVE, GIVE.„Házi” definíciójuk így hangzik: „…általános és nehezen megadható jelentésű igék […], amelyek valamely főnévvel lépnek állandó kapcsolatba…” (i.m. 248.old.).

Az „igésítő ige” használata persze nem mindig adekvát – a kifejezés pontosítását azonban egy pedagógiai nyelvtannak aligha dolga elvégezni. Az „igésítő igék” nem azonosak a könnyűigékkel: a MAKE a promise, a HAVE a shower vagy a DO research könnyűigés kifejezéseknek nem igésítés a céljuk; annak ellenére léteznek, hogy létezik a promise, shower, research ige, vagyis látszólag szinonim párokkal van dolgunk. Ha pedig így van, akkor a könnyűigés kifejezéseknek valami egyéb hasznuknak kell lennie. Ez hamarosan ki is fog derülni.

Nem szerepelnek a nyelvtankönyv igésítő igés szerkezetei között az olyanok, mint a (4) alattiak:

(4)

(a) TAKE a decision = döntést hoz
(b) GIVE help = segítséget ad/nyújt
(c) MAKE a noise = zajt csap
(d) GIVE a talk = előadást tart
(e) GIVE a kiss = puszit ad

Ezekre ugyanis nincs szükség ahhoz, hogy egy angol főnevet „igésítsünk”, hiszen rendelkezésre állnak a decide, help, claim (ahogy magyarul is a dönt, segít, zajong, előad, megpuszil igék), s ezeket a tanuló is már feltehetően ismeri. Ezek az igék persze nem kevésbé könnyűek: ezek is „általános és nehezen megadható jelentésű igék […], amelyek valamely főnévvel lépnek állandó kapcsolatba”. Mind könnyűigék, egy-egy könnyűigés kifejezésbe ágyazva.

A könnyűigék tehát sokkal többen vannak az igésítő igéknél. Az is látható, hogy nem csupán az angol tanulásánál találkozhatunk velük; a magyarban sem ismeretlenek. Az (1), (2), (3), (4) alatti kifejezések közül sokan magyarul és angolul egyaránt mondhatók egyszerű igével (nevezik ezt „alap-igének” is) és könnyűigés kifejezéssel, sokszor több könnyűigével is:

(5)

dönt döntést hoz / döntésre jut decide MAKE/TAKE a decision
hibázik       hibát vét / követ el / hibába esik err  COMMIT/MAKE an error
megpuszil   puszit ad kiss  GIVE a kiss

Az alap-ige kifejezés azt sugallhatja, hogy az ige elsődleges a főnévhez képest. Ez nincs így: például a dönt–döntés párra igaz, hogy az ige morfológiailag egyszerűbb, ám a hibázik–hiba párosból nyilvánvalóan a főnév az elsődleges. Ugyanígy angolul: a sleep igéhez képest a HAVE a sleep főneve másodlagos, míg a shower esetében az ige származik a TAKE a shower kifejezésben is látható főnévből. Az alábbiakban ezért erre a magában álló igére a „szólóige” terminust használjuk.

Az igésítő igék tehát nemcsak az angolul tanuló szemével „igésítik” a mellettük bővítményként (a fentiekben nem mindenütt tárgyként) álló főnevet.

Az „igésítő” megnevezés találónak mondható: a szerzők máig jó szívvel használják is azokra a könnyűigékre, amelyek valóban igésítenek. Arra viszont e sorok írója nem szívesen tekint vissza, hogy 1994-ben még sem a könnyűige, sem a (vele szinonim) funkcióige és support verb kifejezéseket, sem a számos többi hasonló – e helyt egyelőre lábjegyzetben sem említett – terminust nem ismerte.

Megjegyzendő, hogy sokszor egy szólóige és az annak látszólag megfelelő könnyűigés kifejezés nem (teljes) szinonimái egymásnak: nemcsak más stílusúak (reménykedik vmiben szemben a reményét vet vmibe kifejezéssel), vagy éppen más vonzatkeretűek (műt vkit szemben a műtétet végez vkin kifejezéssel), de egészen mást jelentenek. Vélhetnénk például, hogy a szünetet tart könnyűigés szerkezet csereszabatos a szünetel szólóigével. Csakhogy míg élettelen alannyal mindkettő használható (6a), élő alanyú mondatban a (6b) helyett a (6c) nem mondható:

(6a) Nyolctól tízig az árusítás / a boltvezető szünetet tart

(6b) Nyolctól tízig az árusítás szünetel

(6c) ?Nyolctól tízig a boltvezető szünetel

Termékenység

Termékenység – szülő anyaistennő szobrocskája az i.e. 6. évezredből, Catalhöyük térségéből
Termékenység – szülő anyaistennő szobrocskája az i.e. 6. évezredből, Catalhöyük térségéből
(Forrás: Wikimedia Commons, Frank K., Anatóliai Kultúrák Múzeuma, Ankara)

A könnyűigés szerkezetek nem gyárthatók szabadon a „végy egy tetszőleges könnyűigét és egy tetszőleges főnevet” receptje alapján. Érezzük ugyan, hogy mi a közös a HAVE lunch ’ebédel’ a HAVE a stroll ’sétál egyet’, a  HAVE a bath ’fürdik’, és a HAVE a pee ’pisil (egyet)’ kifejezésekben. Érezni, mi a közös a GIVE a smile ’elmosolyodik’, a GIVE a groan ’felnyög’ és a GIVE a shiver ’megborzong’ szókapcsolatokban. Érezni a közös jelentéselemet a GIVE a kick ’belerúg’, a GIVE a slap ’megpofoz’, a GIVE a fright ’megijeszt’ kifejezésekben. Meglepőnek nem meglepő talán az sem, hogy létezik a TAKE a look ’megnéz’, TAKE a walk, a TAKE a shower. Az viszont nem igaz, hogy például ezeknek a TAKE-kel mondható szókapcsolatoknak az ismeretében megjósolható, vajon létezik-e a TAKE a shit ’szarik (egyet)’ – létezik; van‑e TAKE flight ’menekül’ – van; van‑e TAKE a party ’bulit tart’ – nincs; létezik‑e TAKE a promise ’ígér’ – nem létezik. Nem kitalálható – és éppen ettől okoznak ezek gondot a nyelvtanulónak noha nem idiómák –, hogy egyáltalán melyik könnyűige társul melyik főnévvel (és e főnév névelővel vagy anélkül áll). A könnyűigés szerkezetek létrehozása tehát nem produktív, nem termékeny. A szakirodalom fél‑produktívnak nevezi ezt a folyamatot, ami az anyanyelvi beszélők esetében igaz is – a nyelvtanuló előtt azonban igazi rejtélyként áll.

Hogy mely főnevekkel mely ige vagy igék használhatók az illető nyelv szabályainak megfelelően, annak a feladata – így a nyelvtanuló dolga – nem lesz könnyebb az idő előrehaladtával.

Pedig esetleg ezt várnánk: a „radiation of synonyms” (talán: „szinonima-szétsugárzás” vagy „szinonima-átterjedés”) fogalma arra utal, hogy amikor valamely lexikai elemnek kialakul egy másodlagos jelentése illetve használata, akkor annak szinonimáinál is hasonló jelentések, funkciók kerülhetnek elő. Az angol stark „intenzitás” jelentésben együtt állhat a mad ’őrült’, blind ’vak’ és naked ’meztelen’ elemekkel; a kifejezések magyarul kb. dühöngő őrült; teljesen vak; anyaszült meztelen. Mármost etimológiai szótár nélkül sem valószínű, hogy a stark elemnek a mad-del, a blind-dal és a naked-del való kapcsolódási lehetősége egy időben keletkezett volna: a stark ilyen használhatósága az egyik elemről kellett átterjednie a másikra – ha úgy tetszik, a stark ’nagyon’ jelentése az egyikről a másikra sugárzott át. (Az Oxford English Dictionary egyébként úgy tudja, hogy – ezek és a többi hasonló közül – a stark blind a legrégebbi kollokáció.)

Csakhogy az azért mégsem mondható, hogy stark failure, stark effort vagy stark success: mégsem igaz hát, hogy a „jó angolosan” kifejezett ’nagyon’ az a stark volna.

Mint ahogyan a magyar bámulatba ejt, gondolkodóba ejt illetve kétségbe ejt kifejezések, illetve a bámulatba esik, gondolkodóba esik illetve kétségbe esik létezése (és ezek tudása) sem garantálja, hogy használható lesz egyszersmind az is, hogy ?csodálatba esik, félelembe ejt/esik, szomorúságba ejt/esik. Ennyit a termékenységről…

Viszont – eleinte talán csak tréfásan? – máris használhatóvá vált a kétségbe zuhan vagy a kétségbe lök. Mindkettőre akad Google találat (ha az utóbbinál a rímkényszer besegít is), tehát nem teszünk eléjük kérdőjelet. Akkor mégiscsak van itt termékenység?

Szétterített ige

Könnyű kis igécskék
Forrás: Airair / Wikimedia Commons / CC BY 3.0

Allerton, aki a mi könnyűigés kifejezéseinkkel foglalkozik, a „stretched verb” terminust használja a fogalomra, amit mondjuk „szétterített igének” lehetne fordítani. Érthető ugyan, hogy itt valóban az ige (vagy inkább az igei jelentés) lett „széthúzva” egy többszavas szerkezetté, mégis zavaró volna igének nevezni egy teljes komplex kifejezést – have lunch, make a fuss, take a shower.

A könnyűigés kifejezések jelenségére használható volna a „körülírásos szerkezet”, de az annyi helyen foglalt már, hogy nem lenne szerencsés. Maradunk tehát a leginkább figyelemre méltó tagjáról, a könnyűigéről elnevezett terminusnál: könnyűigés kifejezés.

Adás? Adás–kapás?

Az ad illetve a give bizonyosan normál ige a (7a)-ban; egyértelműen könnyűige a (7b)-ben; a (7c)-beli státusza azonban nem ilyen nyilvánvaló (ezért nem jelöltük kiskapitálissal).

(7a) A férfi egy hintalovat adott a kisfiúnak —–The man gave the boy a rocking horse
(7b) Ruth leírást ADOTT a hintalóról –— Ruth GAVE a description of the rocking horse
(7c) Ruth puszit adott a kisfiúnak –— Ruth gave the little boy a kiss

A (7a)-ban az egyik ember valóban ad valamit a másiknak. A (7b)-ben bizonyosan nincs szó ilyen tranzakcióról: Ruth nem adott (kivált nem valakinek), hanem mondott valamit. A (7c) szituáció azonban így is, úgy is elképzelhető (az esemény nagyon is fizikai, ha nem is tranzakció). Történik itt tulajdonképpeni adás? Hisz a kisfiú puszit kap: tehát igen. De mégsem: ha valamit odaadunk valakinek, az az illetőnél lesz. A puszi most talán a kisfiúnál van? Gazdát cserélt? Nem.

A (7b) mondatot persze ki lehet egészíteni egy olyan kifejezéssel, amely azt mondja el, kinek adta Ruth a leírást. Ennek azonban pont ugyanazok a viszonyai, mint a (7b)-nek – adás itt ugyanúgy nem történik. Igaz, itt már az is elmondható, hogy Ruth adott, mi pedig leírást KAPTUNK a hintalóról:

(7b’) Ruth leírást ADOTT nekünk a hintalóról –— Ruth GAVE us a description of the rocking horse

Azt, hogy a Ruth gave the little boy a kiss mondatban nem valódi adás történik, az angol mondattan sugallja is. Az adás szituációját leíró (7a) ugyanis mondható a mondatrészek ilyen sorrendjével:

(7a’)     The man gave a rocking horse to the boy ’A férfi egy hintalovat adott a kisfiúnak’

de a (7c) nem fogalmazható át (7a’) alakúra:

(7a’)     Ruth gave a kiss to the little boy 

A (nem bármilyen, de ilyen) szórendi finomságokra érzéketlen magyar szintaxis nem tesz efféle különbséget: a magyar szintaxisnak ebből a szempontból mindegy, hogy az alany hintalovat, leírást, vagy puszit ad-e.

Az „adás” aktusa esetében még az is előfordulhat, hogy ugyanaz a kifejezés különbözőképpen értelmezendő. Az alábbi (8) mondatai dőlten szedett részei között a szintaxisban nincs különbség, csak az úgynevezett tematikus szerepekben, hétköznapi fogalmazásban: a jelentésben. Hagyományosan mindkettőnek az elemzése angolul:

Alany—Ige—Közvetett tárgy—Közvetlen tárgy.

  alany   ige      tárgy             tárgy
(8a)  He   gives   them   an order that must be shredded immediately
(8b)  He   gives   them   an order that must be obeyed immediately

Az első példában valódi adás történik, a give predikátum kifejezte adás-szituáció jellemző résztvevőivel (argumentumaival):

(8a) a He cselekvő/ágens; a them kedvezményezett/recipiens; az an order ’(írásos) parancs: téma (fizikai objektum, papír); az ige nem könnyű, hanem „nehéz”, maga a predikátum.

A második példában nincsen valódi (talán csak metaforikus) adás; a GIVE könnyűige; csak az order‑rel együtt alkotja a predikátumot. A mondat így is mondható: … issued an order. Az argumentumok:

(8b) a He itt is cselekvő/ágens; a them téma; a give…an order egyfajta megszakított, nem-folyamatos predikátum; az order ’parancs’ nem fizikai objektum; a GIVE könnyűige.

Vegyük észre viszont azt is, hogy a (8a) és (8b) angol példák magyar megfelelőiben nem ugyanaz történik:

Míg a (8a) mondható így

(8a’) Ad nekik egy parancsot, amit azonnal meg kell semmisíteni 
hiszen itt tárgyról (papírról) van szó,

Kétséges, hogy vajon mondható-e így:
(8a’) ?Parancsot ad nekik, amit azonnal meg kell semmisíteni

(ahogyan a ?Parancsol nekik, amit azonnal meg kell semmisíteni is legalábbis kétséges)

hiszen a parancsot ad esetében rendszerint nincs szó fizikai objektumról
– itt parancsot ad = parancsol.

A (8b) viszont mondható magyarul mindkét féleképpen:

(8b’)     Ad nekik egy parancsot, amit azonnal teljesíteni kell
            Parancsot ad nekik, amit azonnal teljesíteni kell

 ...hiszen teljesíteni egy közlésként elhangzott parancsot is lehet.

...és folytatjuk! Sorozatunkat következő részében olyan meglepő, és váratlan jelenségekkel találkozhat a nyájas olvasó, mint az igevivő, a metaforizáció és a lexikai függvények.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
24 lap 2017. október 24. 10:28

@MolnarErik:

Ja, úgy könnyű, ha valaki az írott alakból dolgozik... A *take arms* bezzeg kiejtve se jelenti, h *megragadja vkinek a két karját*. :)

Igaz, ezekben nem is könnyű az ige.

23 MolnarErik 2017. október 23. 09:26

Az én kedvenc könnyűigés szerkezetem a Take a bow, uis sokáig nem értettem, h miért is kéne íjat ragadni.

22 lap 2017. október 20. 06:57

@El Vaquero:

Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :)

Nem tudom, mit értesz azon, hogy "általánosságban" is jó a *give a ... to smb* forma: (a) minden angol *give* esetében (b) minden ditranzitív ige esetében (c) minden könnyűigeként használt *give* esetében? Gyanítom, egyik esetre sem igaz.

Nem "szabatosságról" (vmiféle akadémiai standardról) van szó, az bizonyos; és biztosan nem szubsztandardok a *give a wipe to the floor* formák, legalábbis nem megbélyegzettek. Még a magyar *adtam a padlónak egy mosást* formát sem fogadnák el sokan, de nem hiszem, h vmiféle irodalmiság nevében.

Az *I just saw* dialektus függvényében jó/rossz; a *Tom and me* elfogadottsága biztosan dialektus-független. Hogy az *aint* vagy a többszörös tagadás szleng-e, abba ne menjünk bele, valszeg definíció kérdése.

Nem tudom, mit tudnál meg a *give a break*-re kérdezéssel, de azt, amit tudni szeretnénk - hogy t.i. vajon jó-e (mármint n% beszélő szerint) a könnyűige *give* és a *kiss/hug* (és egyéb) tárgyak esetében a *give an X to smb* -, azt sajnos nem.

21 El Vaquero 2017. október 20. 04:49

@lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a „give a … to sy” forma, legfeljebb nem olyan szabatos, mint „give sy a hug/kiss”, de attól még nem helytelennek tartott vagy nem szubsztenderd. Kb. olyasmi lehet, mint az „I just saw” vagy a „Tom and me…”, stb., de semmiképp nem olyan substandard, mint a „you is/was”, és nem is olyan szlenges, mint az ain't vagy a dupla tagadás használata.

Esetleg arra gondoltam, hogy a give a break kifejezéssel kéne megkérdezni, de az meg annyira idiomatikus, hogy ott nem tartanák elfogadhatónak a *„Give a break to me”-t, biztos vagyok benne.

20 lap 2017. október 19. 18:29

@El Vaquero:

Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal.

Hanem azt mondom, hogy a *give a kiss to smb* és a *give a hug to smb* között is (a többi igénél hasonlóan) lehetnek elfogadhatósági eltérések. Pl. nagyon csodálkoznék, ha a *give a bath to smb* vagy a *give smth a wash/wipe* ugyanolyan elfogadható volna vkinek, mint a *give a hug to smb*.

Én úgy képzelem, h az igazi *give/ad* kifejezte giving/adás két élő szereplőt feltételez, ezért a *give smth a wash/wipe* csak könnyűigeként képzelhető el, akkor viszont nem jó a *..to smb* forma.

Ma láttam ráadásul a *send a hug to smb* kifejezést, ami egyfelől ugye lehetetlen (hacsak nem műveltető, azaz *öleld meg Sacit a nevemben*, vö. *csókutatom*), másfelől meg mégis jó. Ott viszont már a *send* az úr, és az persze h jó, hogy *send smth to smb*. A *hug* itt tán (jobban) objektiválódik, ezért adható, sőt küldhető. Vagyis jobb a *to*-s változat

Talán nem véletlen mellesleg, h ahol magyarul (is) felmerülHET az *ad* ige - *puszit/csókot/pofont* -, ott valóban inkább adás történik. És ahol így van, ott inkább "rendes" ige a *give*, akkor pedig mindkét sémát bírja.

19 El Vaquero 2017. október 19. 17:27

@lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi minta, reálisan olyan kb. 35 embert tudok megkérdezni, de az lesz több hét is.

18 lap 2017. október 19. 05:04

@El Vaquero:

Micsoda kádszéli stílus... díjazom.

És mint alant is említem, még a kiss és a hug is könnyen adhat más eredményt, kivált ilyen kis mintán, pláne ha abból az egyik (aki szerint EZ a jó, nem AZ) szemlátomást teli van vmi durva anyaggal), hehe.

17 El Vaquero 2017. október 19. 04:44

Egyelőre még csak négy angolt tudtam megkérdezni, de a Yoda meme elmélet kezd már ilyen rettenet elenyésző mintánál is nagyon szarul állni, ugyanis négyből négy nem találta helytelennek a Give a hug to me megfejtést. Saját módszertan mentén kérdeztem, mindjárt ezt a vitatott variánst adtam meg. Ha azonnal megadom a Give me a hug-ot, akkor választási kényszert éreztek volna.

Az első megkérdezett azonnal vonakodott, nem mert mondani semmit, mondta, hogy ő Cockney és emiatt neki az iskolában is felmentése volt nyelvtanból, kérdezzek inkább meg egy „rendes” (?) angolt :D Annyit azért kiszedtem belőle, nincs baja a hug to me-vel, bár mikor mondtam neki a sztenderd megoldást, arra azt mondta, hogy az némileg mégis jobban hangzik számára. Ezen kívül két másik, magát Cockneynak valló (de szerintem nem Cockney) emberke szerint egyformán jó mindkét megoldás, az egyik jelentésbeli különbséget érzett a kettő között (el nem tudom képzelni), amit nem tudott elmagyarázni. Aztán jött Estuary English beszélő, eleinte nagyon elbizonytalanodott, de végül magabiztosan nyögte be, hogy itt a cikkben helytelennek minősített megoldás a jó, és a másik szerinte a rossz, direkt rákérdeztem, hogy biztos-e benne, nem keveri-e össze. Na ez a kemény, nem a kád széle. Viszont azt tudjuk, hogy ez hülyeség (give me a hug jónak kell hogy legyen bármilyen mérce szerint), ezért nem tudom figyelembe lehet-e venni ezt a fura véleményt. Szerintem csak összekeverte melyik variációt kapta elsőnek, de ragaszkodott hozzá, hogy the first, pedig többször is elismételtem a lehetőségeket, mindig azonos sorrendben. Holnap próbálok még több embert megkérdezni, elvileg fiatalabb Estuary English beszélők következnek, ha le sikerül vadászni őket.

16 lap 2017. október 18. 15:25

@Fejes László (nyest.hu):

Az, hogy gyakorlatilag mindig +human az alany, ez speciel bizony igaz.

Persze tovább is kurkászhatunk, mivel ha pl. rendszeres poliszémiáról van szó (az "iskola/bíróság" esetében vmi megszemélyesítés-féle), akkor már jó az "élettelen" is (ami, ugye, ilyenkor nem is élettelen):

"az iskola/bíróság" szünetet tart.

Vö. a puristák b@sztatta "a bank, aki" (csinál vmit) fordulattal, ami nyilván jó, szemben "a bank, akinek a kapujában", ami nyilván nem az.

15 Fejes László (nyest.hu) 2017. október 18. 14:27

@lap: Értem én, miért jó az ilyen teszt, ugyanakkor a módszer el is tereli a figyelmet a valós problémától. Úgy lett volna teljes értékű, ha lett volna olyan kérdés is, hogy egyébként jónak tartják-e. Rá lehet keresni a guglival, hoány helyen fordul elő az "árusítás szünetet tart" string. Utána meg lehet tennia "szünetet tart"-tal is, elárulom, az lesz az eredmény, hogy gyakorlatilag mindig +human az alany. Mivel maga a "szünetet tart" létezik, a diákok nyilván nem érzik tök rossznak, viszont másra figyelnek. Olyan, mint "a ló meghal".

14 Irgun Baklav 2017. október 18. 00:26

@nudniq: Nekem a „legalább az egyik csak jó” megfontolás is arra vezetne, hogy csak az eltérő részt gondolja át, a közöset nem. Persze az is igaz, hogy ami egyértelműen teljesen rossz alak (*A boltvezető 8-tól 10-ig szünetel. / *A boltvezető 8 és 10 között szünetel), azt valószínűleg azért így is kiszúrnák a megkérdezettek, így ha a nyelvtannáculás/nyelvvédősködés javára való tévedést akarjuk mindenáron elkerülni, akkor OK lehet az eredeti megkérdezési módszer…

De el lehet ezt játszani más élettelen alanyokkal is:

– ?A vágányfelújítás alatt a metróközlekedés szünetet tart. (És közben elszív 1-2 cigit is?)

– ?Az éves karbantartás ideje alatt az gázszolgáltatás szünetet tart.

– ?A köztisztviselői napon az ügyfélfogadás szünetet tart.

13 nudniq 2017. október 17. 20:13

@lap: @Irgun Baklav: én is arra gyanakodom,h itt ellenkező előjelű torzítás is közrejátszhat, amit nem tudom,h megnyugtatóan ki lehet-e zárni.

De nem azért, mert "az egyik csak jó kell legyen" - hisz az "egyik se" opció fel van tüntetve a válaszok között. Hanem az viheti be az erdőbe a válaszolót,h _mire_vonatkozhat_ az esetleges "egyik sem helyes" válasz.

Pl. gondolkodhat így a válaszadó: "Látványos, hogy a) és b) között mi a különbség, _nyilvánvalóan_ arra vonatkozik a kérdés, és nem a mindkettőben közös részre (ami, hát Istenem, elég esetlenül/magyartalanul van megfogalmazva, de ebbe most ne kössünk bele)."

Ebben az esetben gondolhatja azt a válaszadó,h az "egyik sem" válasz az azt jelenti,h sem a "8-tól 10-ig" sem a "8 és 10 között" nem helyes szerkezet.

Szóval én úgy csinálnám pl. h vennék négy opciót:

8-tól 10-ig az árusítás szünetet tart

8 és 10 között az árusítás szünetet tart

8-tól 10-ig az árusítás szünetel

8 és 10 között az árusítás szünetel

és _mind_a_hat_ lehetséges párosra rákérdeznék (természetesen más-más, _diszjunkt_ válaszadó-csoportoknál), és megnézném,h melyik párban van szignifikáns különbség az egyik javára, és ezek olyan párok-e, ahol az egyikben az engem érdeklő szembeállás van.

(Nem vagyok szakember, nyilván ezt hozzáértők már sokkal jobban kidolgozták.)

12 Irgun Baklav 2017. október 17. 19:59

@lap: "Ma (angol szakos lexikológia) órán megkérdeztem 16 embertől, melyik mondat jó:

a), b), mindkettő, egyik sem. (Hogy miért pont így kérdeztem, azt itt mindenki éri.)"

Igen, persze, mindenki érti. De, attól még, hogy a sima "jó-e" kérdéshez kapcsolódhat némi "keretezési torzítás" (framing effect/bias) a "hibás" ítélet irányába, abból még nem következik, hogy így meg pl. ne lehetne jelen ennek a fordítottja, ti. hogy az informáns "gyanút fog", hogy az összehasonlításba kerülő két változat közül az egyik azért csak jó kell, hogy legyen.

Szerintem ha ez a kettő a (c) "8-tól 10-ig az árusítás szünetel" mondattal kerül egy összehasonlításba, akkor azért lehet, hogy többen mondták volna rájuk, hogy "rosszak". (Annyira amúgy tényleg nem azok, hogy ne feltételeznék anyanyelvi kompetenciát arról, aki leírja/kimondja ezeket, csak azért nekem cselekvésre önmagában képtelen alany [árusítás] esetén a "szünetel" sokkal természetesebb.)

11 lap 2017. október 17. 19:36

@El Vaquero:

Teljesen egyetértek, hisz az elfogadhatóság sokszor nem bináris kérdés, sokszor meg persze de. A kérdés az, vajon itt az-e. (Bár ez a kiss-es ügy a cikknek eléggé apró része lévén, talán nem is érdemes rugózni ezen az egészen.)

Wenn schon, denn schon: ne úgy kérdezzük angoljainkat, hogy "melyik a helyes a give a hug to him és a give him a hug" közül - és semmiképpen ne úgy, hogy "helyes-e a give a hug to him". Tudvalévő, hogy a "vajon ez-meg-ez helyes-e" kérdésnél az informáns gyanút szokott fogni, és hajlamos azzal hálálni meg a felkérést, hogy *nem* helyes (há' nyilván azé' kérdezték). Hanem úgy pl., ahogy Fejesnek írt kis színesben szerepel is:

"Melyik helyes az

(i) I gave a big hug to him és az

(ii) I gave a huge hug to him közül

esetleg az

(iii) I gave a hug to him after the film és az

(iv) After the film, I gave a hug to him közül.

Ha ezekre azt mondják, hogy az (i) rossz és a (ii) jó (vagy fordítva), illetve a (iii) rossz és a (iv) jó (vagy fordítva), viszont a give a hug to him-ről magáról semmit nem mondanak, akkor megkaptuk a választ.

És persze ha a kiss-es mondatok elfogadhatósága volt a kérdés, akkor ne hug-os mondatokra kérdezzünk rá, hiszen bőven lehet, hogy még ezeket (meg a többi szerkezetet) illetően is eltérnek az elfogadhatósági vélemények. (Nekem pl. a give a bath to him sokkal pocsékabb a give a kiss to him-nél.)

@Fejes László (nyest.hu):

Ma (angol szakos lexikológia) órán megkérdeztem 16 embertől, melyik mondat jó:

a), b), mindkettő, egyik sem. (Hogy miért pont így kérdeztem, azt itt mindenki éri.)

(a) 8-tól 10-ig az árusítás szünetet tart

(b) 8 és 10 között az árusítás szünetet tart

14 válaszoló szerint mindkettő jó, 2 szerint csak a (b). (Jó volna esetleg tudni, ugyan vajon mi bajuk van pont szegény (a)-val, de nem kérdeztem meg, mert fontosabb ügy volt terítéken. )

Vagyisháthogy magába "Az árusítás szünetet tart" formába senki nem kötött bele.

Nagyon jó volt mellesleg, hogy ez felmerült itt a NyESTen, mert így bónuszként el tudtam mesélni nekik (nem nyelvészek!), hogy miért így kérdez ember.

(Ez nem kérdőjelezi meg Fejes ítéletének a validitását, csak gondoltam, elmesélem.)

10 El Vaquero 2017. október 17. 16:54

@lap: én hiszek a forrásoknak, logikus okfejtés, már elég sok forrás lett itt hozzá megidézve, szóval valami biztosan igaz belőle, én csak abban kételkedek, hogy ez az álláspont mennyire akadémiai vagy mennyire nem, azaz előfordul-e a hétköznapi anyanyelvi gyakorlatban. Ugyanis az a tapasztalatom, hogy az utóbbiban sok minden olyan előfordul tömegesen, amit akadémiai szinten teljesen helytelennek vagy műveletlennek bélyegeznek, közben meg az emberek többsége használja. Tegnap nem volt rá lehetőségem, de ma próbálok angolokat megkérdezni a give a hug to me helyességéről. Szándékosan nem fogom említeni a give me a hug variációt, mert onnan fognak belezavarodni, és elkezdik akkor egymással összemérve megítélni, ami befolyásoló lehet.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X