Az etimológiai szótárak általában szívesen elrágódnak ősi szavakon, de kevesebb figyelmet fordítanak a modern szókincsre, különösen a szlengre. (Mivel az adatgyűjtés is elsősorban írott szövegekre épül, az ide tartozó szavak gyakran el is kerülik a kutatók figyelmét.) Így például A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz) tartalmaz bringa címszót, de abban csak a ’kerékpár’ jelentés szerepel. A szónak azonban van egy másik jelentése, a ’(fiatal, csinos)nő’, mely a szótárban nem szerepel.

Egy jó bringa
(Forrás: http://chicksandbikes.blogspot.com)

Persze kérdés, hogy a szótár megjelenésének idején (1967-ben) megvolt-e már a szónak ez a jelentése, vagy csak később keletkezett. Úgy tűnik, ma már kezd kimenni a divatból, trendinek semmiképpen sem nevezhető. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a szó ebben a jelentésben csak kevés szövegkörnyezetben jelenhet meg, leginkább akkor, amikor valakit jó bringának neveznek – ezzel szemben furcsa más dicsérő jelzőkkel (?szép bringa, ?trendi bringa, ?kívánatos bringa), szinte kizárt negatív jelzőkkel (*csúnya bringa, *ocsmány bringa, *repedtsarkú bringa) – sőt, a jó bringa sem igazán fordulhat elő, ha a nő szépségét tagadjuk: ?Józsi új barátnője nem jó bringa.

De honnan származik a bringának ez a jelentése? Elvben több lehetőség is elképzelhető, de adatok híján egyik sem erősíthető meg.

A „metaforælmélet”

A metafora hasonlóságon alapuló jelentésátvitel. Tipikus példája a körte szó használata a villanykörtére: itt a forma hasonlósága szolgál a jelentésbővítés alapjául. De miben hasonlít a kerékpár és a nő?

Egy klasszikus

– Miért nem lehet a Lánchídon biciglizni?

– Mert nincs rajta pedál.

Abban, hogy mindkettőt lehet tekerni. A TESz szerint a teker ’nemileg közösül’ jelentésben már 1574-ből adatolt, ahogy a szótár fogalmaz, ez a jelentés „talán az ide kapcsolódó mozgásképzetek alapján fejlődhetett”. Feltételezhető, hogy a bringa használata a Hú, de jó bringa, de megtekerném! típusú szellemeskedésből keletkezett. Szerkesztőségünk természetesen mélyen elítéli a szexuális aktus ilyen közönséges, a nőket lealacsonyító megközelítésmódját, de sajnos a nyelvhasználók egy része már csak ilyen...

A „metonímiælmélet”

A metonímia érintkezésen alapuló jelentésátvitel. Az érintkezés tipikus példájául az olyan kifejezések szolgálnak, mint Az egész iskola kirándulni ment vagy a Ma nincs iskola, melyekben az iskola a ’tanulók és tanárok’, illetve a ’tanítás’ jelentésekben fordul elő.

A bringa a ’(csinos) nő’ jelentést bizonyára olyan alkalommal vehette fel, amikor egy figyelemre méltó teremtés kerékpáron jelent meg valahol. A jelentésátvitel lehetett szándékos (Figyeled, milyen jó bringa? –egy kacsintás kíséretében), vagy alapulhatott félreértésen is (valaki tényleg egy kerékpárt akart megdicsérni, de szavait valaki más, aki a jármű helyett inkább a fehérszemélyre összpontosított, félreértette. A jelenet könnyebb elképzelése érdekében javasoljuk az alábbi videó megtekintését (különösen 1:10 és 2:05, illetve 4:00 és 6:20 között).

A svéd szál

Svédül a bringa ’mellkas’-t jelent, nem kizárható, hogy tréfás kedvű, svédül tudó magyarok kezdték használni ’(női) mell’ jelentésben, és innen tevődött át (metonímiával) magára a testrész tulajdonosára.

Komoly érv a svéd eredet ellen, hogy a kerékpáros pozitúra nem elsősorban a mellekre hívja fel a figyelmet
(Forrás: http://chicksandbikes.blogspot.com/)

Mindezek azonban csak találgatások, a szó jelentés eredetét csak akkor tudjuk megnyugtatóan tisztázni, ha megjelenéséről pontosabb információi vannak. Kérjük olvasóinkat, ha bármi releváns információjuk van, azt a magyar nyelvtudomány érdekében kommentben jelezzék!

A TESz szerint a bringa szó először 1924-ben bukkant fel ’kerékpár’ jelentésben, sőt, 1932-ből bringaj alakváltozatot is ismer: „Bizonytalan eredetű. Talán a bicikli alacsony nyelvi szintű bicaj ~ blicaj változatának az elcsavarasából keletkezett. A bringaj alak vége mindenesetre jassznyelvi jellegű, játszi alakítású kicsinyítő képzőnek látszik. – Argó szó.”