-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A pusztító földrengések több ezer kilométeres távolságban is képesek előidézni kisebb rezgéseket a vulkánok közelében.
A nagy erejű földrengések képesek elmozdítani a távol fekvő vulkánokat is – derítette ki egymástól függetlenül két kutatócsoport, amely a jelenség tényében egyetért ugyan, ám az okokat másként magyarázza. A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányaik szerint a Chilében 2010-ben, illetve a Japánban 2011-ben kirobbanó földrengések hatására még a Csendes-óceán átellenben lévő partvidéken emelkedő hegyek is „megmozdultak”, és jó néhány, összefüggő vonalat alkotó hatalmas vulkán megsüllyedt. Akadtak köztük olyanok, amelyeknek a krátere tizenöt centiméterrel ereszkedett alább. A láncszerű jelenséget most először írták le. A kutatók azokban úgy vélik, hogy a jövőben egyre több példát fognak találni a vulkánok megsüllyedésére, és valószínűleg a jelenséget előidéző mechanizmusra is megtalálják a közös magyarázatot.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Azt már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy földrengések hatására a vulkánok olykor ledobják a sapkájukat. Az olyan pusztító földrengések, mint a japán (9,0-es erősségű), vagy a chilei (8,8-as erősségű), több ezer kilométeres távolságban is képesek előidézni kisebb rezgéseket a vulkánok közelében. A két csapat felkészülten várta az esetleges kitöréseket a helyszíneken, de ahelyett, hogy a vulkánok „kidudorodtak” volna – jeleként a mélyből egyre feljebb emelkedő, forró magma nyomásának –, a kutatók „megroggyanó” hegyeket láttak. Sem Japánban, sem Chilében nem tapasztalták jelét lávaömlésnek, pedig több tucat vulkánt tartottak megfigyelés alatt. Ellenkezőleg, műszereik azt rögzítették, hogy az óriási kiterjedésű, nem egyszer 15-ször 30 kilométeres vulkáni katlanok 5-15 centiméterrel megsüllyedtek. A vizsgált, többnyire ovális alakú kráterek a földrengések 200-300 kilométerrel odébb, a tengerben húzódó kipattanási vonalával párhuzamosan helyezkedtek el. Mindkét csapat megfigyelési adatait műholdas felvételek is alátámasztották.
Az egyesült államokbeli Cornell Egyetem kutatócsapata, amely Matthew Pritchard geofizikus vezetésével a chilei földrengés utóhatásait tanulmányozta, úgy gondolja, hogy a szeizmikus mozgások tulajdonképpen „kihúzzák a dugót” a vulkánok repedéseiből és hasadékaiból, szabad folyást engedve a felgyülemlett hidrotermikus, cseppfolyós halmazállapotú áramlatoknak, hasonlóan ahhoz, mint amikor valaki lecsavarja egy szénsavas üdítőital palackjának a tetejét. Miközben a folyadékok elszöknek, a vulkánokat övező talaj megereszkedik. Velük ellentétben a japán csapat abban látja a jelenség okát, hogy nem a vulkánok környezete bukik alább, hanem inkább a belső magmakamrák rogynak meg. Érvelésük szerint mivel a forró kőzet lágy a vulkánok gyomrában, nemcsak könnyebben, hanem nagyobb mértékben deformálódik a masszív rengések kiváltotta földkérgi változások következtében.