-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..A nyelvészet célja elsősorban az, hogy megtudjuk, mi az a nyelv..." Talán ne...2026. 01. 18, 17:39 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Miért látható, hogy nem volt alapnyelv? Mert valójában voltak ilyenek,...2026. 01. 18, 10:21 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Az internetről idézek: "Őslakos nyelvek: Ausztráliában több mint 200 őslakos ny...2026. 01. 18, 08:56 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor? A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
J. R. R. Tolkien, A gyűrűk ura trilógia és számos kapcsolódó mű szerzője részletesen kidolgozta történetei világát. Bizonyos részletekre azonban ő sem gondolt.
Szakmai ártalomnak szokták nevezni, amikor valaki ott is a szakterületével kapcsolatos kérdéseket látja, ahol azok egyáltalán nem lényegesek. A fizikusok, kémikusok, matematikusok azt figyelik, hogy a filmekben a háttérben megjelenő táblákra felírt képletek helyesek-e, a nyelvészeket pedig az érdekli, hogy a háttérben elhangzó érthetetlen szöveg milyen nyelvű. Vannak esetek, amikor egy-egy alkotás szerzője maga épít külön világot maga köré, és mélyed el annak látszólag érdektelen részleteiben. Így tett J. R. R. Tolkien is, aki A gyűrűk ura trilógiában, illetve az ahhoz kapcsolatos művekben szereplő nyelveket is kidolgozta – nem csoda, hiszen maga is nyelvész volt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Igaz, Tolkien nem csupán a szakterületéhez közel álló kérdésekben volt híve a részletességnek. Egész világának kidolgozta történetét, mitológiáját, kezdve a világ teremtésétől. Az aprólékos kidolgozás eredményei időnként önálló művek lettek, mint például A szilmarilok. Az író részletesen kidolgozta azt a teret is, amelyben történetei játszódnak: elképzelt világának azon földrajzi egységeire is figyelmet fordított, ahol megírt események nem is játszódtak.
Természetesen mindig maradnak olyan részletek, amelyeket tovább lehet finomítani – és előbb-utóbb várható is azon szakemberek felbukkanása, akik nekiállnak kidolgozni ezeket. Tolkien ugyan kidolgozta világának domborzatát és vizeit, de ezek történetével, geológiai szerkezetével már nem foglalkozott – persze a geológusoknak ez fel is tűnt.
Elsőként 1967-ben Margaret Howes foglalkozott Középfölde „mai” földrajzi viszonyainak kialakulásával, de az ő munkáját sok kritika érte, mivel túl sokat támaszkodott a Föld történetére, s így eltávolodott Tolkien világától. Munkáját elhomályosította Robert Reynolds 1974-es írása, a Középfölde geomorfológiája, mely a lemeztektonika elveit alkalmazta.
Reynolds elképzeléseit fejlesztette tovább 1992-ben Középfölde földtana című írásában W. A. S. Sarjeant. Felülvizsgálta a lemezek számát, és modern terminológiát használta törésvonalakkal kapcsolatban (vetők, hármas csomópont). A Végzet hegyét, ahol az Egy Gyűrű született, és ahol el kellett pusztítani, geológiai forrópontként azonosítja. Választ ad olyan kérdésekre, mint hogy miképpen keletkezett a mithril, illetve miért olyan furcsa formájúak Mordor körül a hegyek.
Forrás













