Doggerland Észak-Skócia, Dánia és a Csatorna-szigetek között terült el, és a feltételezések szerint sok tízezer embernek szolgált otthonául, mielőtt elnyelték volna a hullámok. A szakemberek úgy vélik, hogy a földet fokozatosan hódította el a tenger Kr.e. 18 000 és Kr.e. 5500 között, az elsüllyedt világot tizenöt éve kutatják a St. Andrews Egyetem, a Dundee-i Egyetem és az Aberdeeni Egyetem kutatói – olvasható a BBC News hírei között.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Doggerland Európa szíve volt” – emelte ki a kutatásokat megszervező Richard Bates, a St. Andrews Egyetem geofizikusa. Elmondta, régóta feltételezték, hogy létezhetett egy elveszett világ, erre utalt a halászok által az Északi-tengerből kiemelt emberi csontok sokasága, a kutatásokat azonban csupán az utóbbi években kezdhették el az olajtársaságokkal együttműködve. Így kezdték fokozatosan megismerni az elveszett világot.

Doggerland tízezer évvel ezelőtt
(Forrás: Wikimedia Commons / Polaris999 )

Az őskori fák maradványai, kőeszközök, mamutok fosszílizált maradványai, valamint az olajkutató cégek geofizikai adatai segítettek rekonstruálni az Északi-tenger „Atlantiszát”. A kutatások alapján Doggerland egy hegyes-völgyes vidék volt, nagy tavakkal és kiterjedt mocsarakkal. Ahogy emelkedett a tengerszint, a végén már csak a hegycsúcsok kandikáltak ki szigetekként a vízből.

A pollenek, magvak alapján a kutatók meghatározták Doggerland növényzetét, valamint „eltartóképességét”, azaz azt, hogy körülbelül mekkora lakosság élhetett a területen. A program folytatásaként a kutatók az esetleges temetkezéseket, menhireket (magányos köveket), valamint mamutok maradványait keresik.