nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi a csuda az az archometria?

Honfoglalás kori vaskohászatról, kőeszköz-kereskedelemről, ókori üvegtárgyak, kerámiák vizsgálatáról esik egyebek mellett szó az archeometriai szimpóziumon, amelyet a magyar tudomány ünnepe (MTÜ) keretében rendeztek Budapesten.

MTI | 2012. november 17.
|  

Az eseményt az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földtani és Geokémiai Intézete, valamint az MTA Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottságának Archeometriai Albizottsága szervezte. „Az archeometria a régészet és a természettudományok egymásra találása” – fogalmazott Demény Attila akadémikus, az MTA Földtani és Geokémiai Intézetének igazgatója, a Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottság elnöke.

Mint a tudós kifejtette az MTI-nek, a természettudomány különböző méréstechnikákat biztosít a régészet számára. Míg azelőtt az ásatások során előkerült leletek korát különböző régészeti kultúrák időrendi sorrendbe rakott maradványaival összevetve állapították meg, jelenleg ez radiokarbonos (C14) korvizsgálattal történik. A legújabb módszer a gyorsítós tömegspektrometriai technika, egy ilyen berendezést 2012-ben helyeztek üzembe az MTA Atommagkutató Intézetében, a debreceni ATOMKI-ban. „A gyorsítós tömegspektrométerrel nagyon kis anyagmennyiségből lehet igen pontos C14-es korvizsgálatokat végezni” – magyarázta Demény Attila.

Kitért arra is, hogy archeometriai módszerrel lehet meghatározni, honnan származik például a leletek anyaga. „Megállapíthatjuk, hogy egy neolit leletegyüttesben előkerült kőbalta milyen területről származhat. Amennyiben nem a helyben található kőzetekből készítették, akkor nyilvánvalóan valamilyen szállítás történt, ha pedig szállítás, kérdés, hogy az adott közösség tagjai mentek-e el a nyersanyagért és dolgozták azt fel, vagy már létezett kereskedelem. Nagyon érdekes kérdés a kereskedelem fejlődése, terjedése, a szimpózium egyik előadása Duna, a nagy szállítószalag címmel pont ezzel foglalkozik, hiszen a folyó volt az európai kereskedelem egyik főútvonala” – fejtette ki a tudós.

Az archeometria tárgykörébe tartoznak a technológiák is, annak megismerése, hogy miként, milyen módszerek alkalmazásával készültek a tárgyak, miként fejlődtek az eljárások. A fémtárgyak vizsgálata például a korabeli metallurgiáról szolgáltatnak adatokat, illetve arról, hogy milyen hatások érték a helyi fémművességet, milyen volt a kapcsolatuk a görög, római és keleti kultúrákkal. Az üveggyöngyök az előállítási technológián kívül sokat elárulnak arról is, hogy miként változott koronként az ízlés, a népesség szépérzéke.

„Ilyen kérdésekre próbálnak választ adni a régészek és a természettudósok együttes vizsgálatai. A régészek gondolkodását megtermékenyítik az új lehetőségek, a természettudománynak pedig egyfajta kitörési pontot jelent az új terület, ahol alkalmazni lehet a módszereket, modelleket” – fogalmazott Demény Attila.

A szimpóziumra kitérve az akadémikus elmondta, hogy 2007 óta rendeznek archeometriai ankétokat, amelyek iránt óriási az érdeklődés a szakmában. Az idei rendezvényt Magyar részvétel a 39. leuveni nemzetközi archeometriai szimpóziumon címmel tartják: a 2012-es belgiumi konferencián közel háromszáz előadást és poszterbemutatót tartottak, közülük húsz volt magyar prezentáció.

„A jelentős leuveni magyar részvétel is tanúsítja, hogy Magyarországon fellendülőben van az archeometria, de mutatja ezt az archeometriai ankét szerteágazó tematikája is, amelyen egyaránt szó esik a korhatározásról, a metallurgiáról, a kerámiák, üvegtárgyak, kőeszközök vizsgálatáról” –  összegezte Demény Attila.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X