nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Erasmus Kollégium
Keleti kalandozások

Május 30-án, pénteken tartja az Erasmus Kollégium szokásos pénteki szemináriumát. Ezúttal három előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.

nyest.hu | 2014. május 29.
|  

Az általunk már korábban megismertetett tehetséggondozó szakkollégium, az Erasmus Kollégium szokásos pénteki műhelyszemináriumára szeretettel várja az érdeklődőket. A következő alkalommal három 25-30 perces előadást hallgathatnak meg a résztvevők; az előadásokat opponensi vélemény, illetve vita követi. A szemináriumokon a közönség igen változatos szakterületekről érkezik, így az előadóval szemben alapkövetelmény, hogy mondandóját közérthető, befogadható módon adja elő.

A következő szemináriumra 2014. május 30-án, pénteken 17 órás kezdettel kerül sor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának I. épületében (Budapest, Múzeum krt. 4., I. épület, 2. emelet, 221-es terem). Az előadók: Pajor Sándor, Szitár Kristóf és Vér Márton – az Erasmus Kollégium hallgatói.

Pajor Sándor Dualizmus és szubstanciaredukció a szánkhja filozófiai rendszerben címmel tart előadást:

A hat klasszikus ortodox iskoláról korábban már volt alkalmam szólni néhány szót az Erasmus Kollégium előadásainak keretei között. A hat iskola közül az egyik, a njája (nyāya) több előadásom tárgya volt. Ezúttal a hat rendszer közül egy másikat, a szánkhja (sāṅkhya) filozófiát szeretném bemutatni. A szánkhja filozófiatörténeti szempontból nagyon jelentős, gondolatai újak, és bizonyos elemei véleményem szerint ma is megfontolásra érdemesek. Hazánkban a szánkhja rendszerrel Ruzsa Ferenc foglalkozott behatóan. A témában megjelent magyar és angol nyelvű publikációi, személyes konzultáiók és a Sāṅkhyakārikā felhasználásával készültem a prezentációra. Az előadás kötött ideje miatt egy gyors általános ismertető után egy problémát emelek ki: hogyan írja le a korai szánkhja a lélek és az anyag kettősségét szubsztanciák feltételezése nélkül.

Keleti kalandozások
Forrás: Wikimedia Commons

Szitár Kristóf előadásának címe Humāyun kalandja a Szafavida udvarban:

Az európai történelemoktatásban nem, vagy csak utalásszerűen találkoznak a hallgatók India és Perzsia késő középkori, kora újkori történelmével, s akkor is csak az európai történelem egyfajta aggregátumaként – például a törökök kétfrontos (balkáni és perzsiai) háborúi révén, illetve a gyarmatosítások kapcsán –, és többnyire sematizálva, misztifikálva kerülnek bemutatásra. A középkor végének határa nem csak Magyarország esetén húzható meg 1526-nál, hanem az Indiai Szubkontinens esetében is. A mai Üzbegisztán területén található Ferǧānából felkerekedett a helyi uralkodó fia, Bābur, s ebben az évben győzte le az éppen regnáló hindusztáni uralkodót és fektette le a premodern India legjelentősebb államalakulatának, a Muǧal Birodalomnak az alapjait. Rövid indiai uralkodása után fia, Humāyun követte Bāburt a trónon, aki több mint egy évtizedre kiszorult birodalmából egy afǧān uralkodó hódítása miatt, menedékre a Muǧal Birodalomtól nyugatra fekvő perzsa Szafavida udvarban talált. Hosszas perzsiai tartózkodása után nem csak segédhadakkal kiegészülve, hanem a kifinomult perzsa kultúrát Indiában is népszerűsítő irodalmárokkal és miniatúrafestőkkel tért vissza. Az előadás Humāyun perzsiai tartózkodásának jelentőségét igyekszik bemutatni történeti és nyelvi aspektusokból egyaránt.

Bābur
Bābur
(Forrás: Wikimedia Commons)

Vér Márton pedig A Mongol Birodalom postahálózatának mindennapjai címmel fog előadást tartani:

Leendő PhD-disszertációm témája a Mongol Birodalom postahálózata (ótörök yam-, mongol ǰam-rendszer). E munka elkészítésekor alapvetően két forráscsoportra kívánok támaszkodni. Egyrészt az olyan jól ismert narratív forrásoknak, mint A mongolok titkos történetének, a perzsa történetírók munkáinak vagy a nyugati és keleti utazók úti beszámolóinak a mongolok által létrehozott postahálózatra vonatkozó részeit gyűjtöm össze. Másrészt egy olyan forráscsoportot kívánok bevonni a kutatásba, amely mindeddig kevés figyelmet kapott a yam-rendszer vizsgálata során: a Kelet-Turkesztán területéről előkerült 13-14. századi ótörök és mongol nyelvű, úgynevezett civil dokumentumokat. Ezek a részben magán, részben pedig hivatalos jellegű iratok a térség 9-14. századi gazdaság- és társadalomtörténetének kiemelkedő fontosságú forrásai. Ezeknek az ujgur írás kurzív változatával lejegyzett iratoknak a többségét már több mint száz évvel ezelőtt feltárták, jelentős részük mégis mindmáig kiadatlan. A Campus Hungary ösztöndíj segítségével 2014 első négy hónapjában doktori témámmal kapcsolatos kutatásokat folytathattam a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémián. E munkafolyamat során a fent említett civil dokumentumok közül több mint hetven olyat sikerült azonosítani és feldolgozni, melyek valamilyen módon a Mongol Birodalom postahálózatához köthetőek. Ezek a posta mindennapi működésével kapcsolatos iratok több szempontból árnyalják, illetve új megvilágításba helyezik mindazt, amit eddig tudtunk a yam-rendszerről. Előadásomban a kutatás eredményeiről fogok beszámolni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X