nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az utcaátnevezések áldozatai 6.
Karátsonyi történet

A fővárosi karácsonyi utcanevek sok titkot rejtenek! Tudja, ki volt az 1800-as évek második felének egyik legnagyobb mecénása? Vagy azt, hogy hol kezdték építeni a budapesti birodalmi német iskolát Hitler kedvéért? Esetleg azt, hogy mit nevezünk utcanévbokornak?

Wenszky Nóra | 2014. december 22.
|  

E hasábokon már számos alkalommal volt szó a budapesti utcanevekről, főként az utcanevek változásáról. Most a karácsonyi készülődés idején lapoztuk fel a főváros legfrissebb utcanévlexikonát, remélve, hogy találunk néhány aktuális elnevezést. Nem is csalódtunk!

 

Ha egy területen az egymás közelében levő közterületek neve azonos fogalomkörbe tartozik, utcanévbokorról beszélünk. Az utcanévbokorba tartozó utcákat általában egy időben nevezik el. Ez a névadás elég gyakori például frissen parcellázott területek esetében. Például Szigetszentmiklós legészakibb lakónegyede ezekből az utcákból áll: Piros rózsa, Fehér rózsa, Sárga rózsa, Bazsarózsa, Őszirózsa, Tearózsa, Vadrózsa, Futórózsa.

Rögtön találtunk egy Karácsony utcát a budafoki domboldalon. Arról, hogy milyen meggondolásból keresztelték el így az utcát az 1930-as években, nem szól a fáma. Abban reménykedtünk, hátha egy utcanévbokrot találtunk, de csalódnunk kellett. A közelben vannak ugyan még olyan utcanevek, melyek távolról a karácsonyhoz köthetők; ám a Gyufa utca egyszerűen a közeli gyufagyárról kapta a nevét még az 1920-as években, és a Csend utca is korábbi keletkezésű. A többi környékbeli utca neve sem nyújt sok támpontot. Ezeket madarakról, helyekről, illetve nagyon ismert emberekről, például Liszt Ferencről vagy Munkácsy Mihályról nevezték el. A Karácsony utcához keresztnév nem tartozik, semmi nem utal rá, hogy itt személynévről lenne szó. Így az elnevezés eredetét illetően továbbra is sötétben tapogatózunk.

Sokkal többet tudunk azonban a Kuny Domokos utcáról, mely a Krisztina körút felől fut a Déli pályaudvarról kivezető sínek felé – és amit 1874-től 1896-ig Karácsonyi, 1896-tól 1953-ig pedig Karátsonyi utca néven ismertek.

Emléktábla a volt Karátsonyi utcában
Emléktábla a volt Karátsonyi utcában
(Forrás: Wikimedia Commons / Kispados)

A 18. században még Molnár utca névre hallgató közterületet a Karátsonyi családról nevezték el az 1800-as évek második felében. A család nevét Karácsonyi és Karátsonyi alakban is írták, és ez az utcatáblákon is tükröződött. Kik voltak a Karátsonyiak, akiknek neve majdnem 80 évig élt a térképeken?

A kalandos sorsú, végső soron örmény eredetű családnak Temes és Torontál vármegyékben, valamint a főváros közelében voltak birtokai: Solymárt, Pilisvörösvárt és az azzal szomszédos Szentivánt birtokolták. Nemességüket 1718-ban kapták, mert jeleskedtek a török elleni küzdelemben. A család 1848-ban megvásárolta az 1700-as évek közepén a mai Kuny Domokos utca és Krisztina körút sarkán barokk stílusban épített palotát.

Gróf Karátsonyi Guidó
Gróf Karátsonyi Guidó
(Forrás: Wikimedia Commons / Josef Kriehuber (1800-1876))

A család legismertebb sarja a nagy mecénás, Karátsonyi Guidó (1817–85) volt. A pesti nemzetőrök parancsnokaként tevékenykedő nemes vagyonát a szabadságharcot követően elkobozták, s menekülnie kellett az országból, ám hamarosan kegyelmet kapott. A családi vagyon jelentős részét jótékony célokra fordította. Támogatta például a Magyar Tudományos Akadémiát, a Nemzeti Múzeum könyvtárát. Elsősorban az irodalom és a színház támogatását tartotta szem előtt, majd később hatalmas festménygyűjteményt is létrehozott. De saját célra is költött bőven: a régi krisztinavárosi palota helyére monumentális, romantikus stílusú palotát építtetett, mely a mai Vérmező felé nézett. A Pán József által tervezett, neobarokk bútorokkal berendezett kastély 1856-ra készült el.

A Karátsonyi-palota a templom és a Déli Vasút indóháza között magasodott (1875)
A Karátsonyi-palota a templom és a Déli Vasút indóháza között magasodott (1875)
(Forrás: Fortepan / Saly Noémi)

A kastély oldalában futó utcát még Karátsonyi Guidó életében Karácsonyi utcának nevezték el. Ám a fényes vagyon hamarosan elúszott. Guidó gróf fia, Karátsonyi Jenő (1861–1933) már elkezdte eladogatni a birtokot, és a messze földön híres Karátsonyi-palota is a hitelezők kezére került, majd a magyar állam tulajdonába ment át.

Miért nem láthatjuk ma is a fényűző kastélyt a Déli pályaudvar szomszédságában? Tán végzetes találatot kapott a főváros bombázásakor? Nem. A kastélyt már 1938-ban lebontották, mert Imrédy Béla miniszterelnök kezdeményezésére Hitler kedvéért német birodalmi iskolát kívántak a helyén létesíteni. A birodalmi iskola falai sosem készültek el, alapjain ma a Magyar Telekom székháza magasodik.

Telekom-székház a palota helyén
Telekom-székház a palota helyén
(Forrás: Wikimedia Commons / Antissimo / CC BY-SA 3.0)

1953-ig az utca neve még emlékeztetett az egykori bőkezű mecénásra, ám ekkor az utcatáblán átvette a grófok helyét Kuny Domokos (1754–1822) fajanszgyáros, akinek körülbelül 1785-től a budai részleg csődbe jutásáig, azaz 1813-ig volt itt majolikaüzeme. Az impozáns Karátsonyi-kastély – és az örökös nélkül kihalt grófi család – szinte nyomtalanul eltűnt a fővárosból. Sovány vigasz, hogy 2011-ben a valamikori kastély melletti telken álló, Karátsonyi Jenő által építetett ház felvette a Karátsonyi Guidó társasház nevet.

A Karátsonyi grófoknál sokkal sikeresebbek voltak a Karácsony vezetéknevű hírességek a budapesti utcatáblákon. Róluk cikksorozatunk következő részében szólunk.

Források

Fogarasy Attila: A Karátsonyi család története (2. rész)

Karátsonyi-palota a BudapestCity.org oldalon

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X