Pálinkás József emlékeztetett, hogy a Lendület programot 2009-ben szerény összegből indították azért, hogy a megmerevedett akadémiai kutatóintézeti rendszerben megindítsák a versenyt a fiatal kutatókért. Akkor hat kutatót vettek fel a programra, akik a magyar egyetemi tanári fizetés kétszeresére és jelentős kutatási pénzre pályázhattak.

A programot idén a kutatóhálózatokon túl kinyitották az egyetemek felé is, és ezzel 28, 34-46 év közötti kutatónak tették lehetővé, hogy hazajöjjön Magyarországra és kutatócsoportot indítson; egy kutatónak a program 5 évre maximum egymillió euró szabad felhasználását biztosítja – emelte ki az MTA elnöke.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A pályázat legfontosabb része, hogy kialakulhatnak olyan vonzó kutatási műhelyek, amelyekben a sikert elérő kutatók együtt dolgozhatnak olyan kutatókkal, akiknek a szakmai fejlődését segíthetik – emelte ki.

Pálinkás József szerint a tudományos kutatásban, ezen belül is a felfedező kutatásban az a legfontosabb, hogy versenyképes műhelyeink legyenek, ahol olyan kutatókat lehet kiképezni, akik az újat keresik majd az élet más területén elhelyezkedve, és nem elégednek majd a megszokott receptekkel.

Az elnök emlékeztetett arra is, hogy jelentősen átalakul az MTA kutatóhálózata, a 40 kutatóintézetből – amely két kutatóközpontból és 38 kutatóintézetből áll – tíz kutatóközpont és öt kutatóintézet jön létre. Pálinkás József annak a reményének adott hangot, miszerint a kutatóközpontok majd úgy szervezik a munkájukat, hogy a tehetséges fiataloknak viszonylag korán lehetőséget adnak a kibontakozásra és koncentrálják az erőforrásaikat. Az erőforrások koncentrálása nélkül – közölte – még ha a források meg is duplázódnának, semmi sem változna.

Úgy fogalmazott: csak akkor lehet eredményt elérni, ha az erőforrásokat a felfedező kutatásokban, a fejlesztésekben, a technológiai fejlesztésekben és a szervezeti innovációban is koncentrálni lehet. Ez a feladata az akadémia kutatóhálózatnak – mondta Pálinkás József.