-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „Szerintem a természetes nyelvekkel nincs semmi baj.” Az a baj, hogy e...2023. 12. 03, 13:47 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 10 "Az a baj a természetes nyelvekkel".. Szerintem a természetes nyelvekkel ni...2023. 12. 03, 13:35 A nyitás tárgya
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A határozott/határozatlan ragozásról van Wiki cikk. A névelőkről is. F...2023. 12. 01, 15:55 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: Ez a cikk mindenkit gondolkozásra késztet.. Úgy gondolom, hogy általánosan a merev nyelvta...2023. 11. 30, 12:21 Egy örök áldilemma?
-
Sándorné Szatmári: A cikkben szereplő "Van vaddisznó ebben az erdőben? vagy Vannak vaddisznók ebben az erdőbe...2023. 11. 30, 11:20 Egy örök áldilemma?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Eddig ismeretlen kőkori népesség csontmaradványait fedezte fel Kína déli részén egy nemzetközi kutatócsoport.
A kutatásban hat kínai és öt ausztrál intézmény tudósai, valamint brit kutatók vettek részt Darren Curnoe, az Új-Dél-Walesi egyetem docense és Csi Hszüeping (Ji Xueping), a Kínai Kulturális Örökségvédelmi ér Régészeti Intézet professzora irányításával. A vizsgálatokról a PLoS ONE folyóiratban jelent meg tanulmány.
A csontok, amelyek legkevesebb öt személyé lehettek, 11500 és 14500 évvel ezelőtti időszakból származnak, abból a korból, amikor Kína területén megjelentek a Homo sapiens első földművelő közösségei. Két barlangban fedezték fel a leleteket, az egyik lelőhely a Malutung-barlang (Maludong) Mengce (Mengzi) városa közelében Jünnan (Yunan) tartományban, a másik Lunglin (Longlin) falu környékén Kuanhszi (Guangxi) tartományban került napvilágra – olvasható a BBC hírei között, valamint a PhysOrg tudományos hírportálon.
A két lelőhelyen talált koponyák és fogak nagyon hasonlatosak, ami arra utal, hogy egyazon populációból származnak. A tudósok a gímszarvasok népének nevezték el az emberféléket, mivel a Malutung-barlangban az elejtett gímszarvasok Cervus elaphus tetemeit dolgozták fel és főzték meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A gímszarvasok népe az archaikus és a modern ember jellemzőit elegyítette. Kerek fej és kiugró szemöldökcsont jellemezte e népességet, a koponyacsontjuk meglehetősen vastag volt. Arckoponyájuk rövid volt, arcukat a széles orr uralta. Kiugró állkapoccsal rendelkeztek, ugyanakkor hiányzott a modern emberre jellemző áll.
A koponyaüreg CT-vizsgálata elárulta, hogy a homloklebeny a modern emberéhez hasonlított, ugyanakkor a fali lebeny archaikus vonásokat mutat. A gímszarvas népét nagy őrlőfogak jellemezték.
Darren Curnoe és kollégái a PLOS ONE-ban közölt tanulmányban több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak a gímszarvas népének eredetére. Az egyik eshetőség, hogy a primitív kinézetű Homo sapiens népesség igen korai migrációjáról lehet szó, amely a modern ember többi közösségétől izoláltan élt Ázsiában, mielőtt kihalt volna. A másik elképzelés szerint a Homo sapiens Ázsiában kifejlődött populációjáról lehet szó, amely a modern ember szomszédságában élt. A harmadik lehetőség viszont, hogy a gímszarvas népe keverék népesség volt.
„Lehetséges, hogy a modern ember keveredhetett az archaikus emberfélékkel” – magyarázta Isabelle De Groote, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.
A kutatók megkísérlik DNS kinyerését a csontmaradványokból. Az eredmény választ adhat a rejtélyes népesség eredetére.