nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...
    2021. 01. 17, 23:10  A gyorsúszás is hungarikum?
  • Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...
    2021. 01. 16, 14:48  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...
    2021. 01. 15, 22:25  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...
    2021. 01. 13, 02:59  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...
    2021. 01. 13, 02:31  Százasak vagyunk?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gímszarvasok nyomában

Eddig ismeretlen kőkori népesség csontmaradványait fedezte fel Kína déli részén egy nemzetközi kutatócsoport.

MTI | 2012. március 16.
|  

A kutatásban hat kínai és öt ausztrál intézmény tudósai, valamint brit kutatók vettek részt Darren Curnoe, az Új-Dél-Walesi egyetem docense és Csi Hszüeping (Ji Xueping), a Kínai Kulturális Örökségvédelmi ér Régészeti Intézet professzora irányításával. A vizsgálatokról a PLoS ONE folyóiratban jelent meg tanulmány.

A csontok, amelyek legkevesebb öt személyé lehettek, 11500 és 14500 évvel ezelőtti időszakból származnak, abból a korból, amikor Kína területén megjelentek a Homo sapiens első földművelő közösségei. Két barlangban fedezték fel a leleteket, az egyik lelőhely a Malutung-barlang (Maludong) Mengce (Mengzi) városa közelében Jünnan (Yunan) tartományban, a másik Lunglin (Longlin) falu környékén Kuanhszi (Guangxi) tartományban került napvilágra  – olvasható a BBC hírei között, valamint a PhysOrg tudományos hírportálon.

A két lelőhelyen talált koponyák és fogak nagyon hasonlatosak, ami arra utal, hogy egyazon populációból származnak. A tudósok a gímszarvasok népének nevezték el az emberféléket, mivel a Malutung-barlangban az elejtett gímszarvasok Cervus elaphus tetemeit dolgozták fel és főzték meg.

A gímszarvasok népe az archaikus és a modern ember jellemzőit elegyítette. Kerek fej és kiugró szemöldökcsont jellemezte e népességet, a koponyacsontjuk meglehetősen vastag volt. Arckoponyájuk rövid volt, arcukat a széles orr uralta. Kiugró állkapoccsal rendelkeztek, ugyanakkor hiányzott a modern emberre jellemző áll.

A koponyaüreg CT-vizsgálata elárulta, hogy a homloklebeny a modern emberéhez hasonlított, ugyanakkor a fali lebeny archaikus vonásokat mutat. A gímszarvas népét nagy őrlőfogak jellemezték.

Darren Curnoe és kollégái a PLOS ONE-ban közölt tanulmányban több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak a gímszarvas népének eredetére. Az egyik eshetőség, hogy a primitív kinézetű Homo sapiens népesség igen korai migrációjáról lehet szó, amely a modern ember többi közösségétől izoláltan élt Ázsiában, mielőtt kihalt volna. A másik elképzelés szerint a Homo sapiens Ázsiában kifejlődött populációjáról lehet szó, amely a modern ember szomszédságában élt. A harmadik lehetőség viszont, hogy a gímszarvas népe keverék népesség volt.

„Lehetséges, hogy a modern ember keveredhetett az archaikus emberfélékkel” – magyarázta Isabelle De Groote, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.

A kutatók megkísérlik DNS kinyerését a csontmaradványokból. Az eredmény választ adhat a rejtélyes népesség eredetére.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X