nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Igen, láttam a 6-ot csak gondoltam kapjanak szót a szarmata nyelvészek is.
    2022. 11. 26, 11:00  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Izland elismerte a tömegmészárlást

2015. április 22-én emlékművet avattak Izlandon az ott 1615-ben lemészárolt 32 baszkföldi bálnavadász emlékére. A baszkokhoz Izlandon azonban nem csupán ez a tragikus 1615-ös esemény köthető, hanem egy 17. századi baszk-izlandi pidzsin nyelv létrejötte is.

Horváth Krisztián | 2015. május 7.
|  

A baszkok már évszázadok óta vadásztak bálnákra a Vizcayai-öbölben; ebbéli tevékenységüket a középkor folyamán egyre jobban kiterjesztve egészen az Újvilágig eljutottak. Halászati telepek, megfigyelőhelyek sorát hozták létre – a 17. század elején már egyebek közt Izlandon is. Mivel Izland ekkoriban Dániához tartozott, IV. Keresztély dán király (1588-1648) protekcionista jelleggel 1602-ben kizárólagos jogokat adott a dánoknak az izlandiakkal való kereskedelemre. A baszk bálnavadászok azonban – vesztükre – nemigen vették figyelembe ezt a rendelkezést.

A mai Franciaország területén található Guéthary (Getari) baszk település címerében is kitüntetett szerepet kap a bálnavadászat ábrázolása
A mai Franciaország területén található Guéthary (Getari) baszk település címerében is kitüntetett szerepet kap a bálnavadászat ábrázolása
(Forrás: Wikimedia Commons / Peter17 / GNU-FDL 1 2)

Spánverjavígin, avagy a spanyolok lemészárlása

A helyi krónikák szerint a baszkok valamikor a 17. század elején jelennek meg Izlandon. Az izlandi Jón Guðmundsson Sönn frásaga af spanskra mann skipbroti og slagi (A spanyolok hajótörésének és lemészárlásának igaz története) című, nem sokkal a tragikus 1615-ös eseményeket követően született leírásából megtudhatjuk, hogy a spanyol és francia Baszkföldről származó hajósok 1615-öt megelőzően minden évben visszatértek Izland nyugati partjaihoz, és kifejezetten jó viszonyra törekedtek a helyiekkel. Ennek ellenére 1615 nyarán eljut Izlandra IV. Keresztély király levele is, melyben közhírré tétetik, hogy a kalózokat el kell fogni és meg kell büntetni. Nem mondható el, hogy a bálnavadászok kifejezetten kalózok lettek volna, ám néhányuk sorsára ez a levél nagyon kedvezőtlen hatással bírt a későbbiekben.

Abraham Storck: Holland bálnavadászok a Spitzbergákon – 1690
Abraham Storck: Holland bálnavadászok a Spitzbergákon – 1690
(Forrás: Wikimedia Commons)

1615 szeptemberében a baszkföldi bálnavadászok három hajója összesen 11 bálnát ejtett el Izland nyugati partjainál, s már hazafelé készülődtek, amikor egy váratlan vihar mindhárom hajójukat teljesen tönkretette. Csupán kisebb csónakjaik maradtak épen, melyeken a mintegy 80 szerencsétlen sorsú bálnavadász két nagyobb csoportra oszlott: ötvenen délre indultak, minden probléma nélkül átvészelték a telet, és hamarosan rábukkantak egy angol halászhajóra, melyen útjukat végül hazafelé vették. A maradék 32 a San Sebastiánból származó Martín de Villafranca kapitány vezetésével további két csoportra oszlott: őket mészárolták le brutálisan a helyi közigazgatás aktív közreműködésével és ösztönzésére. Ezt az eseményt, mely Izland történetének egyetlen tömegmészárlása, úgy nevezik a helyiek: Spánverjavígin, azaz ’a spanyolok lemészárlása’. A sajnálatos esemény 400. évfordulójára konferenciát szerveztek a jelképes megbékélés jegyében, ahol egyébként az áldozatok és elkövetők egy-egy leszármazottja is jelen volt.

Baszk-izlandi pidzsin

Egyetlen túlélő menekült meg azok közül, akik ellen hajtóvadászatot indítottak a nyugati fjordok környékén: ő valahogy sikerrel eljutott a korábban már dél felé hajózott 50 társához, akikkel együtt aztán elhagyta a baljós vidéket. Hogy az ő beszámolója az eseményekről mennyiben volt hatással az Izland körüli bálnavadászat visszaesésére, nem tudjuk: tény mindenesetre, hogy az izlandi krónikák jó egy évtizedig nem szólnak arról, hogy bálnavadászok bukkannának fel izlandi vizeken. Ezt követően azonban ismét megjelennek a forrásokban: ezek jobbára franciák és hollandok, bár később a baszkok is visszatérnek. Soha hasonló konfliktusra ezt követően nem került sor bálnavadászok és izlandiak között.

Bolungarvík települése a nyugati fjordok vidékén Izlandon
Bolungarvík települése a nyugati fjordok vidékén Izlandon
(Forrás: Wikimedia Commons / Aconcagua / GNU-FDL 1 2)

A 17. századból azonban a fenti szomorú esemény emléke mellett ránk maradt két glosszárium is, melyek nagy valószínűséggel Izland azon vidékén keletkezhettek, ahol 1615-ben lemészárolták a baszk bálnavadászokat. Erre enged következtetni az is, hogy a sziget más részén baszk bálnavadászok nem fordultak elő a feljegyzések szerint.

A Vocabula Gallica (Francia szavak) és Vocabula Biscaica (Baszk szavak) elnevezésű szószedetek egy sajátos, 17. századi baszk-izlandi pidzsin nyelvbe engednek bepillanatani. Az összesen néhány száz szót és kifejezést tartalmazó szószedetek a bálnavadászok és a helyiek közti kommunikációban használatos legelemibb szavakat és kifejezéseket tükrözik. A baszk szavakat és kifejezéseket, ill. izlandi fordításukat tartalmazó glosszáriumokban azonban angol, holland, francia, német és spanyol szavak is felbukkannak. Mivel a glosszáriumokban a baszk szavak izlandi fordítása mellett más germán és neolatin nyelvekből származó elemek is találhatóak, a baszk-izlandi (másként izlandi baszk) pidzsin elnevezés inkább arra utal, hogy a glosszáriumokban feljegyzett pidzsin mondatok a baszk bálnavadászok és az izlandi őslakosok között hangoztak el valamikor a 17. században, semmint arra, hogy a kérdéses pidzsin nyelv kizárólag baszk és izlandi elemeket tartalmazna. A baszk bálnavadászok otthonosan mozogtak az észak-atlanti vizeken, számos más hajósnemzet képviselőivel is találkoz(hat)tak útjaik során, ahogy Izland körül is megfordultak angol, francia vagy éppen holland hajósok. A rendelkezésünkre álló példákból így egyes kutatók egyenesen azt feltételezik, hogy a baszk-izlandi pidzsin elnevezésű nyelv nem is feltétlenül Izland nyugati partjain jött létre, hanem már azt megelőzően, a baszkok különböző egyéb nációhoz tartozó hajósokkal való interakcióiban: a baszk hajósok pedig ezt a pidzsint alkalmazták Izlandon is, ahol is a kérdéses lingua franca feljegyzett formában ránk maradt.

Az Ósvör tengerészeti múzeum Bolungarvíkben
Az Ósvör tengerészeti múzeum Bolungarvíkben
(Forrás: Wikimedia Commons / Diego Delso / CC BY-SA 4 0)

Az egyes szavakon kívül egyszerű kifejezéseket találhatunk bennük, mint:

presenta for mi ’adj nekem!’

cavinit trucka for mi ’nem veszek semmit’

sumbatt galsardia for ’hány zokniért?’

ser travala for ju ’mit csinálsz?’

A hétköznapi beszédhelyzeteket tükröző baszk-izlandi pidzsin mondatok néha azonban némileg feszültebb pillanatokra is rámutatnak:

for ju mala gissuna ’te rossz ember vagy’

gianzu caca ’egyél szart!’

sickutta samaria ’baszd meg a lovat!’

fenicha for ju ’baszd meg!’

Ha az inzultus ilyen fokára el is jutottak néha a baszk bálnavadászok és az izlandiak, mindez még nem indokolja az 1615-ös, 32 ember halálát követelő brutális mészárlást.

A szószedetek ugyanakkor páratlanul értékes dokumentumai egy letűnt kornak és a 17. századi baszk-izlandi pidzsinnek.

Források

„Go shag a horse!”: The 17th-18th Basque-Icelandic Glossaries Revisited

Cuando en Islandia estaba bien visto matar vascos

Killing of Basques Now Banned in West Fjords

La salvaje matanza de los españoles en Islandia durante el invierno de 1615

Ragnar Edvardsson – Magnús Rafnsson: Basque Whaling Around Iceland. Archeological Investigation in Strákatangi, Steingrímsfjörður.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2015. május 7. 08:47

Az idézett kifejezések alapján én inkább egy spanyol-angol keveréknyelvet látok elvétve egy-egy baszk szóval; pl. abban, hogy "presenta for mi", semmi baszk, sem izlandi nincs (hacsak a "for" nem ugyanaz izlandiul, mint angolul).

Információ
X