-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A baszk nyelvtanú és romani szókészletű erromintxela megőrizte a baszk Európában szokatlan nyelvi elemeit. Írásbeli hagyománya azonban nem igazán tudott kialakulni, és mára csak alig ezren beszélik, ráadásul két különböző állam területén. A baszk romák pedig kétszeresen is hátrányos helyzetűek...
Spanyolország területén több cigány csoport is él. Legtöbben a káló (caló) nyelvet beszélő romák vannak – ezt a romani-spanyol kevert nyelvet használja olykor a népszerű Gipsy Kings együttes is. De kevésbé köztudott, hogy Baszkföldön is élnek romák, akik közül többen szintén kevert nyelvet beszélnek, a romani és baszk alapú erromintxelát (ejtsd: [erromincsela]). Ezt a nyelvet néha baszk kálónak is szokás nevezni, de két különböző nyelvről van szó, és a beszélők is elkülönülnek egymástól.
Asszimilálódtak a baszkokhoz
Magyarországon a romani lovári dialektusa a legelterjedtebb, emellett a nyelvoktatás-nyelvvizsgáztatás szintén ebben a dialektusban zajlik, napjainkra ez lett hazánkban a romani sztenderdje. Magyarországhoz legközelebb Romániában van jelentős kelderás roma népesség. A kelderás szó magyarul kalderás formában is használatos.
A tizenötödik században, Franciaország irányából érkeztek Baszkföldre a romani nyelv kelderás dialektusát beszélő roma bevándorlók. Valószínűleg az üldöztetés elől menekültek, és hamar beilleszkedtek a társadalomba, amit nyelvük is mutat. Az erromintxela nyelvtana ugyanis a baszkéhoz áll közel, de szókészlete főként romani eredetű. Kialakulásakor beszélőinek mindkét nyelvet ismerniük kellett.
Az erromintxela szó a romani chel = ’roma ember (férfi)’ elnevezésből ered, hasonlóképpen, mint az angol Romanichal vagy a skandináv Romanisæl. (Lovári dialektusban ugyanez romano shavo, melynek második elemében könnyen azonosítható a magyarba is bekerült csávó.) A baszkban nem kezdődhet szó [r] hanggal, így a jövevényszavak szó eleji [e] betoldást kapnak.
A nyelvészeket hidegen hagyta?
Mára az erromintxela a kihalás szélére került, Baszkföld spanyol és francia részén egyaránt körülbelül 500-500 beszélője él. A baszk romák nagy része nem beszéli ezt a nyelvet, és csak a közelmúltban kezdtek arra törekedni, hogy megőrizzék az utókornak.
Az első szakszerű nyelvleírás csak az 1990-es években készült el, habár rövid szójegyzékeket már a huszadik század elején publikáltak az ekkor még rendszerint mással foglalkozó, az erromintxelával csak érintőlegesen találkozó kutatók. A baszk nyelvészek ekkoriban hajlamosak voltak a nyelvet a baszk egyik dialektusának, „a cigányok baszkjának” nevezni, mások viszont inkább a romani egyik dialektusának tartották. Ma már a többség egyetért abban, hogy az igazság valahol a kettő között középen van, de kevés a nyelvészeti vizsgálat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Más olyan, kihalófélben lévő kevert nyelveken, mint például a francia és krí elemeket tartalmazó micsif, számos szakmunka hozzáférhető angolul is, míg az erromintxela kevesebb érdeklődést váltott ki a szakmabeliekből, a létező publikációk nagy része is baszk vagy spanyol nyelvű. Valószínűleg az érdeklődés hiányának az lehet az oka, hogy sok más országban is kialakultak romani szókészletű, nyelvtanukban a helyi nyelvre alapuló nyelvek, ezeket összefoglalóan para-romaninak szokás nevezni. Más para-romani nyelvek beszélői pedig könnyebben hozzáférhetőek, mint az erromintxela kétszeresen is kisebbségben lévő baszk cigány használói.
Jelenleg valószínűleg a Kale dor Kayiko spanyolországi baszk cigány szervezet teszi a legtöbbet a baszkföldi erromintxela és káló hagyomány ápolásáért. A következő videóban Kike Jiménez, a Kale dor Kayiko egyik fiatal roma munkatársa beszél a saját tapasztalatairól (spanyolul, angol felirattal) – szerinte Spanyolország más területein a cigányoknak jobb életük van, mint Baszkföldön:
Hasonlít a sumérra?
Az erromintxela sem baszk, sem romani egynyelvű beszélők számára nem érthető. A szókészlet javarészt romani eredetű, habár a szavak olykor hangtani átalakulásokon mentek keresztül. A nyelvtan viszont baszk, és a baszkra jellemző, nyugat-európai nyelvekben ritka vagy ismeretlen nyelvtani jelenségeket is mutat. Ilyen például az ergativitás.
Léteznek olyan nyelvtörténeti spekulációk, amelyek szerint a romani fejlődésének egy korábbi szakaszában szintén ergatív volt, de most egészen biztosan nem az.
A nyelvek többségét két nagy csoportra oszthatjuk: vannak nominatív-akkuzatív (alanyos-tárgyas) nyelvek, mint a magyar vagy az angol, és vannak ergatív-abszolutív (vagy röviden ergatív) nyelvek, mint például a grúz, a sumér, vagy a baszk. Természetesen ez alól a felosztás alól is vannak kivételek, vitatott esetek, és így tovább, de sok nyelv e közül a két típus közül tartozik valamelyikbe. A különbség annyi, hogy az alanyos-tárgyas nyelvekben a tárgyatlan igék bővítménye – például a Manócska alszik magyar mondatban Manócska – a tárgyas igék alanyához hasonlóan viselkedik. Ezt onnan tudjuk, hogy a magyarban a tárgyesetben lévő főnevek -t tárgyragot kapnak, alanyesetben pedig nincsen rajtuk rag, tehát Manócska ebben a mondatban alanyesetben van. Ezzel szemben az ergatív-abszolutív nyelvekben Manócska a tárgyas igék tárgyához hasonlít, és vele azonos esetben van: ezt nevezik abszolutív esetnek.
A romani nem ergatív, a baszk viszont igen, és a kettő közül az erromintxela az utóbbira hasonlít... sőt, ugyanazokat a ragokat használja abszolutív és ergatív esetben, mint a baszk: az -a az abszolutív esetrag, az -(e)k az ergatív.
Kamázzuk
Az erromintxela írásbeliség viszonylag újkeletű – az első erromintxela irodalmi művek a huszadik században születtek meg. Az első erromintxela vers Jon Mirande 1960-ban megjelent műve, a Kama-goli, amelynek baszk fordítása is készült (ez a hivatkozott weboldalon alul olvasható). Ha belepillantunk a szövegbe, láthatjuk, hogy első ránézésre baszknak tűnik. Ez azért van így, mert az erromintxela helyesírás a baszkon alapul, tehát meglehetősen eltér a romani helyesírástól. Például a magyar [cs]-nek megfelelő hangot a baszkhoz hasonlóan tx-ként írják.
Néhány erromintxela szó, utána romani megfelelője (igyekeztünk magyar beszélők számára is viszonylag közismert romani szavakat válogatni):
baro / baro ’nagy’ (magyar baró)
latxo, latxu / latcho, lasho ’jó’ (magyar lácsó)
erromni / romni ’asszony, (roma) nő’ (magyar romnyi)
dikelatu, dekhatu / dikhel, dikhav ’látni’, ’látom’ (magyar dikk)
kamatu / kamav ’szeretem’ (magyar kamázom, komálom, kamelom)
txanatu / zhanav, dzhanav ’tudom’ (magyar dzsanázom)
Ebből a pár példából is látszik, hogy a szókészlet felismerhetően romani. A toldalékok viszont egy az egyben baszk eredetűek. Például ha azt szeretnénk mondani, hogy ’a kocsmában’, az erromintxela nyelven khertsiman, baszkul pedig tabernan, mindkettőben az -(a)n a helyhatározórag. (A fentebbi vers első versszakának végén szerepel, leellenőrizhetjük a fordításban is.) Hasonlóképpen a ’szerettem azt’ erromintxela nyelven kamatu nuen, baszkul pedig maitatu nuen.
További olvasnivaló
Erromintxela az angol Wikipédián