-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Megtervezte valaki a világot, vagy magától jött létre? Gondviselés irányít, vagy a közömbös anyag tehetetlensége? Ehhez hasonló kérdések régóta foglalkoztatják az embereket. Sokan próbálták saját álláspontjukról meggyőzni kortársaikat, de évezredek alatt sem dőlt el a világ teremtőjéről szóló vita.
Az ateisták és a kreacionisták vitájáról szóló sorozatunk korábbi részeiben már volt szó arról, hogy az okok időben visszafelé haladó láncolatát a felvilágosodás előtti filozófusok jelentős része egy szükségszerűen létező lénnyel gondolta lezárni. Sokan kerestek erre olyan bizonyítékot, ami más hittételek feltevése nélkül is érvényes. Egy 11. századi teológus, Canterbury Anzelm úgy vélte, ilyet talált:
a balgatag is meggyőződhet arról, hogy legalább az értelmében létezik az a valami, aminél semmi nagyobb nem gondolható, mert amikor ezt hallja, megérti, és amit megértünk, az megvan értelmünkben. De bizonyosan nem lehetséges, hogy csak az értelemben legyen meg az, aminél nagyobb nem gondolható. Ha ugyanis legalább az értelemben létezik, akkor elgondolható róla, hogy a valóságban is létezik, ez pedig nagyobb.
Isten az elgondolható legnagyobb dolog, „tehát Isten a valóságban is létezik” – állítja Canterbury Anzelm. De lássuk, milyen érvek szólnak még Isten léte mellett, és milyen módon cáfolhatóak meg ezek!
(Forrás: Wikimedia Commons)
A természeti törvények
A természeti törvényekből vett istenérv szerint a világban tapasztalható törvények egy nagy tudású alkotóra utalnak. Ha a teremtő különösebb ok nélkül alkotta volna meg a természetet, akkor nem kapunk magyarázatot, miért épp olyan a világunk, amilyen. Ha pedig Isten valamilyen határozott szándékkal teremtette a világot – például a lehető legjobb világot akarta megalkotni –, magának is figyelembe kellett vennie természeti törvényeket, melyeknek létére így az ő léte nem ad magyarázatot.
Ezzel szemben a ma használatos fizikai elméletek szerint azért viselkedik nagyjából azonos szabályok szerint az anyag a világ bármely részén, mert az egész rendszer ugyanabból, az ősrobbanás anyagából származik. Az anyag mindenhol hasonló helyi viszonyokat örökölt. Azokat tartják alapvető törvénynek, amelyek az Univerzum egész megfigyelt részén közelítőleg érvényesek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A megtervezettség
A megtervezettség érve szerint az a tény, hogy az univerzum fizikai állandói és törvényei lehetővé teszik az emberi életet, arra utal, hogy egy előrelátó alkotó tervezte meg. Elterjedt vélekedés, hogy ha a tömegvonzás erejét, így a világegyetem tágulásának ütemét meghatározó gravitációs állandó kicsit kevesebb lenne, nem alakultak volna ki csillagok és galaxisok. Ha egy kicsit több, rövid idő alatt összeomlott volna, nem hagyva időt arra hogy megfigyelői fejlődjenek ki.
Az ellenvetés szerint azonban az, hogy a természeti törvények éppen olyanok, hogy lehetővé teszik a létezésünket, nem támasztja alá Isten létét, csupán annak a következménye, hogy az embert őseinek a természethez való alkalmazkodása formálta. Nem figyelhetnénk meg világunkat belülről, ha lakhatatlan lenne.
(Forrás: Wikimedia Commons / Isabelle Grosjean / GNU-FDL 1.2)
Napjainkban az értelmes tervezés (intelligent design) elméletének hívei elevenítették fel a megtervezettség gondolatát. William Paley tiszteletes így fogalmazta meg alapelvüket a 19. század elején:
Átkelve egy pusztaságon, egyszer csak lábam egy kőbe botlik. Gondolhatom azt, hogy az már időtlen idők óta ott hever. Ám tegyük fel, hogy a földön egy órára bukkanok; arra a kérdésre, hogy az óra miként került oda, én aligha gondolhatok az előbbi válaszra; az óra feltűnésére nem lelek kielégítő magyarázatot. […] A találékonyság minden jele, a tervezettség minden megnyilvánulása, ami megvan az órában, megvan a természet műveiben, azzal a különbséggel a természet javára, hogy az nagyobb, és minden számítást meghaladó módon bonyolultabb.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az intelligens tervezés hívei szerint az élőlények tökéletessége nem lehet egy céltalan folyamat (a természetes kiválasztás) következménye, hanem egy nagy tudású alkotó műve. Egy darabig azt állították egyes szervekről, például a madarak szárnyáról, vagy az emberi szemről, hogy azok felbonthatatlanul összetettek, ezért teljesen valószínűtlen, hogy fokozatosan, véletlen mutációk hatására alakultak ki. Az evolúcióbiológusok erre azt válaszolják, hogy még egy csökevényes szárny is segíthet túlélni egy zuhanást, egy kezdetleges szemmel is el lehet kerülni lassabb ragadozókat. Újabban a baktériumok ostorát, egyes bonyolult biokémiai folyamatokat, valamint az első nukleinsavak és fehérjék közti együttműködést szokták a felbonthatatlan összetettség példájaként emlegetni.
Idővel talán ezekre is születik meggyőző evolúciós magyarázat. Az élővilág fejlődéstörténetében ennek ellenére mindig maradnak hézagok, ahol egy idegen, intelligens lény beavatkozását nem lehet kizárni. Richard Dawkins biológus szerint az értelmes tervezettség nem jó magyarázat arra, hogy a világunk lakható, mert ahhoz, hogy az ősrobbanás előtt valaki megtervezze és létrehozza az embernél is komplexebb Univerzum anyagát, magának legalább olyan komplex lénynek kellett lennie, mint az ember. Egy összetett, gondolkodásra és akaratlagos cselekvésre képes teremtő pedig legalább olyan valószínűtlen, mint az, hogy tervszerű beavatkozás nélkül éppen egy lakható Univerzum jött létre.
(Forrás: Wikimedia Commons / Woodwalker / CC BY-SA 3.0)
Az igazságosság
Egyesek az igazságosság feltételezésével alapozzák meg Istenbe vetett hitüket. A világon mindenütt sok igazságtalanság éri az embereket. A jók gyakran szenvednek, a gonoszok virulnak. Ahhoz tehát, hogy a világegyetem igazságos legyen, kell lennie egy mindentudó Úrnak, aki ítélkezik: jutalommal és büntetéssel helyreállítja az egyensúlyt. Bertrand Russell, 20. századi filozófus úgy gondolta, önmagában a földi élet igazságtalanságaiból nem lehet egy igazságos túlvilágra következtetni.
Ha kapunk egy láda narancsot, s kinyitva a ládát azt látjuk, hogy a felső rétegben lévő narancsok megromlottak, akkor nem azt mondjuk: Az alatta lévőknek jóknak kell lenniük, hogy helyreálljon az egyensúly, hanem azt: Valószínűleg az egész láda egy romlott szállítmányból származik; és ez az, amit egy tudósember is mondana a Világegyetemmel kapcsolatban.
(Forrás: Wikimedia Commons / Curt Teich & Co.)
A morál
A morális érv szerint ha nem létezne Isten, nem létezne jó és rossz. Russell szerint, ha ez a különbség Isten rendelkezésére jött létre, akkor előzőleg Isten számára sem volt különbség jó és rossz között. Így Istenről sem állíthatjuk, hogy teljesen jó. Ha pedig azt mondja valaki, hogy a Teremtő jó, akkor a jónak Isten rendelkezésétől függetlenül is van értelme. A jó és rossz létét ezért nem magyarázza meg egy jóakaratú, és nagy tudású Teremtő feltételezése.
Már a középkorban felfedezte egy szkeptikus, hogy ha Isten mindentudó, nem lehet mindenható. Ha mindent tud, akkor azt is előre tudja, hogyan fog beavatkozni a történelembe. Ha másként tenne, akkor először tévedett volna, tehát nem lenne mindentudó. Így csak egyféleképpen cselekedhet, tehát nem mindenható. Aki egy jó és mindenható Istenben hisz, meg kell magyaráznia a rossz, például a felesleges szenvedés létét. Ha Isten mindenható és jóságos, akkor a világban nem volna szabad rossznak lennie. Ha Isten nem tudja megszüntetni a rosszat, akkor nem igazán mindenható, ha pedig nem akarja, nem igazán jóságos.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Saját, belső tapasztalat
Nem kevesen állítják, hogy Isten létéről személyes, belső tapasztalatból tudnak. Saját belső élményeink valóságosságát nem szoktuk kétségbe vonni, de mások előtt mégsem tudjuk bizonyítani. Legfeljebb leírhatjuk, vagy más módon megpróbálhatjuk közölni azt, amit átéltünk. Elterjedt elképzelés, hogy Isten szándékától függ, kinek szolgáltat egyértelmű bizonyítékot, ahogy az is, hogy létezéséről bizonyosságot adhat a hit vagy a megvilágosodás. Emellett általában elismerik, hogy nincs birtokukban tévedhetetlen módszer, ami eldöntené, tényleg Isten nyilatkozott-e meg valakinek. Az sem biztosíték erre, ha esetleg valaki olyan információhoz jut, ami később beigazolódik.
A jövőre és távoli eseményekre vonatkozó megérzések ritkák, és talán megmagyarázhatók egy természetfeletti lény közbeiktatása nélkül is. A Föld tele van egymással kölcsönhatásban lévő élő organizmusokkal. A kölcsönhatások információt jelenthetnek a résztvevőknek és bárminek, amit ez a hatás elér. A bolygó valamennyi élőlénye közvetetten kapcsolatban van egymással. A Föld az élet elterjedése óta összefüggő rendszer volt az információ számára. A telekommunikáció és a megfigyelőrendszerek új kapcsolatokat teremtettek. Az emberi idegrendszer – az agykutatás mai állása szerint – több adatot dolgoz fel, mint amennyi tudatossá válik. Az érzékszerveinkkel és testünkkel érzékelt hatások nagy részén nem gondolkozunk el. Többségüket azonnal el is felejtjük, mégis nyomot hagynak bennünk. Az agy nem csak tudatosan képes rendszerezni az információt. Az intuíció néha váratlan megsejtésekhez juttatja az embert.
De nem árt az óvatosság. A kellően fejlett technika hatása nem megkülönböztethető a csodától. Az elektronikus megfigyelés rendszerei szintén plusz információhoz juttathatnak valakit, akár tudtán kívül is. Egy rendszer segíthet vagy árthat valakinek, amit szerencsének, vagy pechsorozatnak él meg. Akit készületlenül ér, az Ördög, vagy más szellem, esetleg földönkívüliek beavatkozásával tudja magyarázni a furcsaságokat. Az intuitív megsejtések nem igazolt hitek. Segíthetnek egy probléma megoldásában, de nem ésszerű teljesen rájuk bízni magunkat, és megismerés nélkül tudást remélni.
Felhasznált irodalom
Canterbury Szent Anzelm: Monologion, Proslogion
Richard Dawkins: Isteni téveszme
William Paley: Natural theology
Bertrand Russell: A nyugati filozófia története
Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?