nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Jóslás 2.
Jóslatok és következményeik

A jóslatok és a próféciák különleges helyet foglalnak el a jövőre vonatkozó kijelentések között. Azért viselkedünk valahogy, mert azt jósolták nekünk, hogy úgy fogunk viselkedni? Tényleg beteljesülnek a jóslatok? A jóslással foglalkozó sorozatunk aktuális részében ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg.

Halasi Ábel | 2015. január 22.
|  

Gyakran teszünk előrejelzéseket, latolgatjuk: mit hoz a holnap. Megszoktuk, hogy gépek rendszeresen ellátnak minket a jövőre vonatkozó információkkal. Ha vidám eseményt vetítenek előre, nem kiabáljuk el, hogy másoknak örömteli meglepetést okozzon. Az emberek többnyire óvatosak, mikor később várható dolgokról beszélnek. Úgy gondolják, egy jövőre vonatkozó kijelentés nagyobb hatást kelthet, mint amit a múltról vagy a jelenről mondanak. Ezzel akaratlanul elárulhatják szándékaikat, konkurenseik támadnának, és romlana alkupozíciójuk. A jövő előrejelzésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó sorozatunkban legutóbb a jövő elvi kiszámíthatóságával foglalkoztunk, most pedig a jóslatok következményeit vizsgáljuk meg.

Önbeteljesítő jóslatok?

Az egyik lehetőség, amely egy jóslat következményeképpen léphet föl az, amit önbeteljesítő jóslatnak neveznek. Drámákban és mítoszokban gyakoribb, mint a valóságban. Oidipusz nem került volna nevelőszülőkhöz, és nem hagyta volna ott őket, ha nem jósolják róla, hogy megöli apját és szerelembe esik anyjával. Elkeseredése talán hozzájárult ahhoz is, hogy nem tudott uralkodni magán, mikor egy gazdag ismeretlen félrelökte az útról. Oidipusz anyja komolyan vett egy tekintélyes jóst, de úgy döntött, megpróbálja elkerülni a sorsát.

A Biblia is tele van ígéretekkel, amelyeknek a teljesülését nem dátumokhoz, hanem csodás eseményekhez kötik. Ezeket a szerzők kívánatosnak tartották, de feltételezhető volt, hogy életükben nem következnek be. Ha eredeti formájában újjáépítik Salamon templomát Jeruzsálemben, betartva sok száz szabályt, például hamuvá égetnek egy megfelelően nevelt, vörös szőrű szarvasmarhát, és nem felejtenek el közben megmosakodni, eljön Isten küldötte.

Salamon templomának építése –1450 körül készült illusztráció
Salamon templomának építése –1450 körül készült illusztráció
(Forrás: Wikimedia Commons)

Maimonidész középkori filozófus szerint a Messiás csak a tizedik, minden szempontból megfelelő, körültekintően feláldozott, születésétől fogva vörös tehén után segít egyéb ügyekben. Sosem lehet kizárni, hogy az üsző nem vált észrevétlenül alkalmatlanná a küldetésre. A legutóbb kiszemelt példány, Melody farkán például fehér szőrök ütköztek ki, ezért az utolsó pillanatban megmenekült.  Nem könnyű bizonyítani, amennyiben Maimonidész tévedett, például az isteni tervhez szükséges üszők számát illetően.

19. századi történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a Messiás ígérete akkor került a szent iratokba, amikor Jeruzsálem és környéke szigorú római uralom alatt állt, és gyakorlatilag esélytelen volt, hogy elkezdődjön a nagyszabású építkezés. Jeruzsálem temploma fénykorában nemcsak az áldozatbemutatás helye volt, hanem gazdasági és politikai központként is működött. A Római Birodalom döntéshozói pedig nem várták vissza a konkurenciát.

Az önbeteljesítő jóslatok – ha nem csak a mesékben léteznek – keveset árulnak el a jövőről. Azt tartják róluk, hogy akkor valósulhatnak meg, ha hisznek bennük. Például azt gondolják, hogy a próféta tudott, vagy megsejtett valamit. A jós szava önmagában nem elegendő, valakinek fogékonynak kell rá lennie ahhoz, hogy elérje hatását.

A jósnak mindig igaza van

A Delphoi jósda is híres volt többértelmű jóslatairól. Hérodotosz is megemlékezik a gazdag Kroiszosz esetéről, aki szerette volna tudni, mi történik, ha megtámadja szomszédait, a perzsákat. „Nagy birodalmat fogsz megdönteni” – szólt a válasz. Aki járt iskolába, hallott róla, hogy Kroiszosz hadjárata nem sikerült: saját birodalmát döntötte meg.

A jósnak mindig igaza van, ha nem jelöl meg pontos helyet és időpontot. Igaza van, ha bekövetkezik amiről beszélt, de ha még hasonló sem történt, a jósolt esemény később megtörténhet. Egy előrejelzéstől azonban többet várunk.

A delphoi Apollón-templom maradványai
A delphoi Apollón-templom maradványai
(Forrás: Wikimedia Commons / Patar knight / CC BY-SA 3 0)

Jóslatok a világ végére vonatkozóan

Hívő keresztények kiszámították a világvége várható időpontját a próféták könyvei és a Jelenések könyve alapján, de az eddig megjelölt napokon nem történt látványos katasztrófa. 2012-ben sem, amikor sokan megsemmisülést, vagy új korszakot reméltek, a maják állítólagos jóslata alapján.

Az apokalipszis megjósolt előjelei szinte bármire ráillenek, ha szimbolikusan értelmezzük őket. A hivatásos jósok és próféták általában nem kerülték a jelképeket és a kétértelmű kifejezéseket. Nostradamus sem kivétel, a középkor elterjedt szimbólumainak nyelvén fogalmazta meg látomásait. Jóstehetségét már életében elismerték, egyik első teljesült próféciájának ezt tekintik:

Az ifjú oroszlán felülmúlja az öreget
Harci mezőn páros viadalban:
Arany kalitban kidöfi a szemét.
Két csapás/seb egy/első, aztán meghal, kegyetlen halállal.

Négy évvel a Centuriák megjelenése után II. Henrik francia király végzetes balesetet szenvedett egy lovagi tornán, amire elég pontosan illett ez a részlet.

Az utolsó ítélet – Jean Cousin festménye
Az utolsó ítélet – Jean Cousin festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

Kritikusai szerint azonban ehhez nem volt szükség látnoki képességekre. Egy fiatal oroszlán, vagy harcos az esetek többségében legyőzi az idősebbet. Nostradamus idejében egymást követték a párviadalok, s szívesen viselt aranyozott sisakot aki megengedhette magának. Az lenne meglepő, ha egyre sem ismertek volna rá ezernél is több verse közül, még ha véletlenszerűen kombinált is gyakori szimbólumokat és történelmi eseményeket. Könyvének előszavában beszámolt munkamódszeréről is:

Én nagyobb bűnös vagyok, mint bárki más a világon, alávetve minden emberi nyomorúságnak. Hetente azonban néhányszor elragadtatott állapotba kerülök, és hosszú számítások segítségével közlöm az éjszakai tanulmányban megtisztított jó illatot. Így állítottam össze a prófétai könyveket.

Állítása szerint szándékosan fogalmazott homályosan, mert kárhoztatták volna, ha megnevezi a hatalmasságokat, akiknek többnyire gyászos véget jövendölt. Hasonló okból nem közölte időrendben jóslatait, de a távolabbi jövővel kapcsolatos borúlátását nem titkolta:

Isten irgalma egy ideig nem fog kiáradni, Fiam, amíg jóslataim többsége be nem teljesedik. Ezek beteljesednek a nagy forradalom megvalósulása által.

A középkori Európában baljós előjelnek tekintettek sok természeti jelenséget. Az üstökösökről például azt tartották, járvány követi őket. Ez a hit sokáig fennmaradt, mert a járványok gyakoriak voltak, az üstökösök pedig ritkák.

Későbbi fordítók és teológusok önkéntelenül is saját koruk humanista értékeihez igazították a kinyilatkoztatásnak tartott szent iratokat. Jelképekkel és elvont fogalmakkal helyettesítették mindazt, amit nem értettek, vagy amivel nem értettek egyet. Nem lehet tehát megállapítani, eredetileg mit akartak mondani a próféták, ezért nem fog kiderülni, ha történetesen sikerült a jövőbe látniuk.

Izajás próféta szobra
Izajás próféta szobra
(Forrás: Wikimedia Commons / Selbymay / CC BY-SA 3 0)

Isaac Newton héber szent szövegek alapján 2060-ra tette a világvégét. Erre még sokan kíváncsiak, minthogy a tudós legtöbb számítása elég pontosan bevált. Időről időre, mikor az átlagosnál nehezebb az emberek élete, felfedezik a végítélet előjeleit. Elviseljük, hogy nincs sok hátra, ha arra gondolunk: szemlátomást vidám és egészségtudatos kortársaink sem számíthatnak hosszabb életre.

A leggyakrabban forgatott könyv, a Biblia, ijesztő dolgokat jósol a történelem végére. Rendszeres olvasása hozzászoktat a gondolathoz, hogy a Földön nagy hatalmú idegenek terve valósul meg, ami azzal jár, hogy legalább ezer évig egyre rosszabbul mennek a dolgok. A kereszténység elterjedése óta rendszeresen előfordul, hogy kegyetlen uralkodókban felismerik az Antikrisztust, és megnyugszanak, mert azt gondolják: az események a Bibliát igazolják. Eszerint a gonoszság uralma után eljön a megváltó, és véget vet a világnak, ami nem vette komolyan tanításait.

Ma is több közéleti szereplőről állítják, hogy Krisztus tökéletes ellentéte. Milliók hiszik, hogy rövidesen igazságot tesz egy földöntúli lény. Lemondanak róla, hogy igazságérzetüket érvényesítsék. Minek bánkódni egy kioltott élet miatt, ha a bűnösök megfizetnek, az áldozat pedig „hibátlan testben” feltámad?

A 21. századra kifejlődött technológia felhasználható néhány trükkre, ami elsőre csodának tűnhet, mert többségünk fogékony valamilyen misztikus elképzelésre. Ha valaki abban a tudatban él, hogy természetfeletti képességekkel rendelkező lények beavatkoznak a történelembe, ma bőven találkozhat jelenségekkel, amiket máshogy nem tud magyarázni.

Eddig egyetlen bibliai jóslat sem bizonyította, hogy írója a jövőbe látott volna, mégis sokan kétezer éves próféciák szerint képzelik az emberiség sorsát. Ha megvalósul belőlük valami, az a próféták, vagy olvasóik ötletességét bizonyítja? A Jelenések könyvében például ez olvasható:

A harmadik angyal megfújta a harsonát és egy nagy csillag hullott le az égből, égve, mint a fáklya, beleesett a folyók harmadrészébe és a vizek forrásaiba. A csillag neve: Üröm. A vizek harmadrésze ürömmé változott, és számos ember meghalt a vizektől, mert keserűek lettek.

A Szentírást szokás jelképesen értelmezni, különösen azokat a részeket, amelyek egyébként ellentmondanának a fizikai törvényeknek. A Szovjetunióban az üldözött bibliaolvasók néha úgy érezték, államuk megvalósította a látnok szavait.

Pygmalion-hatás

Várakozásunk befolyásolja a jövőt, mégsem lehetünk biztosak benne, hogy a jóslat nélkül nem következett volna be, amit az előre jelzett. Nem tudjuk megismételni a történelmet, és kipróbálni, mi lett volna, ha a jóslat nem hangzik el.

A Pygmalion-effektust is az önbeteljesítő jóslatok közé sorolják. Robert Rosenthal és Lenore Jacobson pszichológusok írták le először 1968-ban végzett kísérletük során. Átlagos képességűnek gondolt első osztályos gyerekekről elterjesztették tanáraik között, hogy született tehetségek. Mindannyian jobban tanultak, és magasabb pontszámot értek el a megismételt intelligenciateszten, mint akiktől nem vártak kiemelkedő teljesítményt.

Pygmalion Venushoz imádkozik, hogy keltse életre szobrát – Jean-Baptiste Regnault (1754–1829) festménye
Pygmalion Venushoz imádkozik, hogy keltse életre szobrát – Jean-Baptiste Regnault (1754–1829) festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

A tőzsde és más gazdasági folyamatok ezért is nehezen kiszámíthatók. Előfordulhat, hogy sokan vesznek ki pénzt egy bankból. Néhányan gyanakodni kezdenek: a többiek azért állnak sorba, mert a bank csőd közelébe került. Arcukról is leolvasható: nem lesz ennek jó vége. Egyre többen akarják kivenni a pénzüket, és a bank tényleg fizetésképtelenné válik. A pénzintézetek ez ellen főleg biztosítással védekeznek, de tőkeerejük igazolására szintén sok erőforrást fordítanak. Sikerük függ a hitelminősítők prognózisaitól is.

A pánik lehet önmegvalósító gondolat. Valaki jogosan hiszi, hogy a félelem veszélyes rá nézve. Megijed egy kis félelemtől is, vérnyomása és pulzusa emelkedik, igazi okot adva a rémületre. Többnyire működésbe lépnek az idegrendszer állapotától független negatív visszacsatolások. A szervezet lecsillapodik, és a pánik múlni kezd.

A jósok nem fedték fel összes titkukat. Egy modern előrejelzéstől elvárják, hogy elfogulatlan legyen, hihető adatokat és közismert összefüggéseket használjon. A sorozat befejező része az információért folytatott versengés következményeivel foglalkozik.

Kapcsolódó irodalom

Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül

Charles Darwin: A fajok eredete

Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Karl Kautsky: A kereszténység eredete

Nostradamus: Centuriák

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

Szophoklész: Oidipusz király, Babits Mihály fordítása

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 1. 14:18

@cirmos6459: Ha ismerte (volna?) is, miért kellett volna rá hivatkoznia?

8 cirmos6459 2015. június 1. 13:45

www.urbanlegends.hu/2011/12/19-emlekezet...-20-es-21-szazadbol/

2012-ből maradt fenne ez az összeállítás, ami talán elkerülte a szerző figyelmét.

7 Törzsmókus 2015. április 15. 10:50

Hívô keresztények nem számolgatnak világvégét, mert írva van: "nem tudjátok sem a napot, sem az órát". A cikk a babonásokkal téveszthette össze a keresztényeket...

6 Untermensch4 2015. január 27. 20:21

@licidepot: ha már így belelendültél a hittérítésbe, volnál szíves " a próféciák egyetlen megbízható forrását, a Bibliát" felhasználva mondjuk negyedéves bontásban az előttünk álló évből olyasmit mondani ami nem alkalmas visszaélésre (mondjuk vulkánkitörés aminek az előzetes ismerete nem tesz képessé biztosítási csalás elkövetésére) és az eseményhez olyan helyszínt is párosítani hogy ez a kettő (hely és idő) együtt kizárja a mással való összetévesztés lehetőségét?

A 90-es években két kanadai bölcsészhallgató viccből csinált "nostradamus-jóslatokat" amik jól hangzottak és ugyanolyan homályosak voltak (=bármire rámagyarázható) mint az eredetiek. Már két év múlva volt találatuk... A jóslás nem az hogy utólag megmagyarázzuk hogy ez volt leírva mert tulajdonképpen ezt jelenti ami történt. Jehova tanúi már túl vannak két bejelentett és elmaradt világvégén. Azóta profibbak a hitmágusok, csak olyan késői konkrét dátumot adnak meg amikor ők már valószínűleg nem élnek...

Szóval tudsz valami konkrétat mondani erre az évre? Olyat amit egy év múlva újraolvasva elismerően nyugtázhatunk. Nem baj ha rossz hír csak legyen minél konkrétabb.

5 licidepot 2015. január 27. 17:58

Mesés gazdagságú ókori király,

Nagyon gazdag ember.

Az i. e. hatodik században Szárdisz volt az ókori Lüdia királyságának büszke fővárosa, és a mérhetetlenül gazdag Krőzus király székhelye. Ám János napjaira nehéz idők köszöntöttek be, és a Krőzus uralkodására jellemző korábbi tündöklés mindössze történelmi emlékké vált. Ehhez hasonlóan szellemi értelemben az ott lévő keresztény gyülekezet is elszegényedett.

Jeremiás kortársai Lüdiában valami olyasmit fedeztek fel, amivel egyszerűsíteni lehetett a kereskedést. Ez a pénzérmék használata volt, melyeknek a szabványsúlyát a rajtuk lévő hivatalos pecsét garantálta. Az első lüdiai pénzérméket az arany és az ezüst természetes ötvözetéből, az elektrumból készítették. Amikor Krőzus király lett, kicseréltette ezeket a pénzérméket majdnem tiszta ezüstből és aranyból készült pénzekkel. A lüdök egy bimetallikus pénzrendszert vezettek be, melyben 12 alacsony értékű pénzérme egy nagyobb értékű fémpénznek felelt meg. A pénzrendszerre azonban veszélyt jelentettek az arany és a kevésbé értékes fémek ötvözetéből készített hamisított pénzérmék. A kereskedőknek ki kellett találniuk valamilyen egyszerű módszert, hogy meg tudják állapítani, milyen tiszta az arany.

4 hunilewraölatum 2015. január 26. 00:40

akit magyarul Krőzusnak nevezünk:

"...a te jó sorsod és az én rossz sorsom elõidézésére tettem, az oka pedig a görögök istene volt, aki háborúra bátorított. Mert senki sem oly esztelen, hogy a háborút válassza béke helyett..."

ie.546 egyházi tized

a Krőzus városában amit ie546-ban kifosztott a perzsa, majd ie498-ban a görögök porig égettek

..................

"Jeruzsálem temploma fénykorában nemcsak az áldozatbemutatás helye volt, hanem gazdasági és politikai központként is működött. A Római Birodalom döntéshozói pedig nem várták vissza a konkurenciát."

.

Jeruzsálemet fénykorában nem is Jeruzsálemnek hívták. Urušalim Ūršalīm (1330 BC, Amarna tablets) de még azután is többnyelvű és vegyes lakosságú volt.

görögül és latinul Hierosolyma (hiero 'szent')

az ugariti pantheonban El fiai Shahar és Shalim, hajnal és este, kelet és nyugat

Dávid (zsidó) király foglalta el ie.997-ben (természetesen az ún.dávid-csillagot se ő találta ki) 150 évre

aztán ie500-tól iu.70-ig Judea

majd iu.100-ban a zsidók kitiltva a városból

majd Justianus idejében a szamariai szamaritánusokat is gyűlölik

hu.wikipedia.org/wiki/Szamaritánusok

iu.614-ben a perzsákkal szövetségben ostromolják a várost a zsidók

3 licidepot 2015. január 24. 12:50

@licidepot: Nagy Sándorként ismertté vált makedón király i. e. 336-ban trónra került, meglátogatta a Közép-Görögországban található delphoi jóshelyet. Nagyra törő terveiben nem kevesebbet, mint majdnem az egész akkori világ meghódítását tűzte célul maga elé. Ám isteni biztosítékot szeretett volna arról, hogy roppant vállalkozása sikeres lesz. A monda szerint azon a napon, amelyen Delphoiba látogatott, nem volt szabad tanácsot kérni a jóstól. Mivel nem akart válasz nélkül távozni, Nagy Sándor makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a papnő jövendölést mondjon neki. A papnő csalódottan így kiáltott: „Ó gyermek, legyőzhetetlen vagy!” A fiatal király ezt kedvező előjelnek vélte, mint ami győzelmes hadjáratot ígér.

Nagy Sándor sokkal több tájékoztatást kaphatott volna hadjáratának kimeneteléről, ha megvizsgálja a bibliai Dániel könyvének néhány próféciáját. Ezek rendkívüli pontossággal jövendölték meg gyors hódításait. A hagyomány úgy tartja, hogy Nagy Sándor végül lehetőséget kapott rá, hogy megnézze, amit Dániel a személyéről ír. Josephus, zsidó történész szerint, amikor a makedón király bevonult Jeruzsálembe, megmutatták neki Dániel próféciáját, Nagy Sándor pusztító seregei állítólag ezért kímélték meg a várost.

Király vagy közember, ókori vagy modern, az ember mindig is érezte, hogy szüksége van megbízható előrejelzésekre a jövőjéről. Mi emberek, értelmes teremtmények lévén tanulmányozzuk a múltat, tudatában vagyunk a jelennek, és különösen érdekel bennünket a jövő. Találó ez a kínai mondás: Aki képes három nappal előre látni az eseményeket, évezredekig gazdag lehet.

Az évszázadok során sok millió ember próbált bepillantást nyerni a jövőbe úgy, hogy az általa isteninek vélt közvetítőhöz fordult. Vegyük például az ókori görögöket. Számos szent jóshelyük volt, mint például a delphoi, déloszi, dodonai jóshely. Ide azért jártak, hogy isteneiktől politikai vagy hadi fejleményekről tudakozódjanak, továbbá olyan magánügyekről is, mint utazás, házasság és gyermekek. Nemcsak királyok és hadvezérek, hanem egész törzsek és városállamok is keresték ezeken a jósdákon keresztül a szellemi birodalom irányítását.

Egy professzor szerint, manapság a „jövőkutatásra szakosodott szervezetek gombamód szaporodnak”. Mégis, sokan inkább figyelmen kívül hagyják a próféciák egyetlen megbízható forrását, a Bibliát. Határozottan elvetik annak a lehetőségét, hogy a bibliai próféciák éppen azt a tájékoztatást tartalmazzák, amelyet keresnek. Néhány tudós oly messzire megy, hogy a bibliai próféciákat egyenértékűnek tartja az ókori jósok jövendöléseivel. Azok a modern emberek, akik mindenben kételkednek, általában előítélettel tekintenek a bibliai próféciákra.

2 licidepot 2015. január 24. 12:08

Az a tény, hogy az asztrológusok és tudósok nem tudják teljes bizonyossággal megmondani a jövő várható kialakulását, azt jelenti, hogy nem is juthatunk megbízható információhoz jövőnket illetően? Mielőtt lemondanánk erről a lehetőségről, vizsgáljuk meg, mit mond a Biblia erről a kérdésről.

Isten Szava sok próféciát tartalmaz. Miben különböznek ezek a próféciák a csillagjósok jóslataitól? A válasz kérdésünkre a The Great Ideas című könyvben olvasható: „A halandó emberek előretudása a héber prófétáknál egyedülállónak látszik. A pogány jósoktól vagy látnokoktól eltérően . . . nem folyamodtak mágikus bűvészetekhez vagy bűvös tárgyakhoz, hogy így jussanak az isteni titkok birtokába. . . . A legtöbb prófétai kijelentésük — ellentétben azoknak a jósoknak jóslataival — semmiféle kétértelműséget nem tartalmazott. Az adott esettel kapcsolatban Isten szándékát szemmel láthatóan nem elrejteni, hanem kinyilatkoztatni akarták, hiszen magának Istennek is az volt a szándéka, hogy az emberek lássák az isteni gondviselés kibontakozását.”

Ennek jellegzetes példája Jézus, akiről már születése előtt sok-sok évszázaddal korábban számos tájékoztatás fel lett jegyezve a Bibliában. Megjövendölték róla, hogy Betlehem városában fog megszületni, méghozzá Jessének, Dávid király apjának családi vonalán. A Szentírás azt is megjövendölte, hogy kínoszlopon fogják kivégezni, de egyetlen csontját sem fogják megtörni, pedig akkor ez megszokott dolog volt az ilyen kivégzéseknél. Ezek a jövendölések aprólékos pontossággal mind beteljesültek, bár ezek csak egy töredékét teszik ki annak a több mint 120 jövendölésnek, amely Jézusban beteljesedett.

De van más is:a „nemzetek gyötrődése” amiatt, hogy ’nem találják a kivezető utat’. Mi az oka annak, hogy az asztrológia és az okkultizmus egyéb formái oly felkapottak napjainkban? A francia Le Monde Dimanche című napilap így válaszol erre a kérdésre: „Tekintettel a válságos helyzetre, az emberek minden eszközt megragadnak, hogy megnyugtassák magukat. A parapszichológia nagy vigaszt nyújt viszonylag kis erőfeszítés ellenében, és ebben a századunkban, amely tele van félelmet keltő tudományos vívmányokkal, például az atomenergia felhasználhatóságával és a génsebészettel, az emberek megpróbálnak az ismeretlenbe és az irracionálisba menekülni, csak hogy újra felfedezzék az élet értelmét.” Ezért nincs semmi meglepő abban, hogy széles körű érdeklődés nyilvánul meg az okkultizmus praktikái, így az asztrológia iránt is. Ez is egyik tünete annak a „gyötrődésnek”, amelyet a mai emberiség Jézus jövendölésének teljesüléseképpen átél.

1 geo 2015. január 22. 22:28

Egy barátom a 80-as évek közepén (a hidegháború még tartott) ugyancsak rózsásan látta a jövőt, mikor megjegyezte: “Akkor lesz béke, ha Moszkvában bemutatják a Doktor Zsivágót.”

Információ
X