nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Digitális kor
Kell-e ma általános műveltség?

Sokszor gondoljuk, hogy a műveltséghez inkább hozzátartozik az, hogy valaki tudja, milyen művei voltak Shakespeare-nek, mint az, hogy tisztában legyen az elektron természetével. Amellett érvelünk, hogy az általános műveltséghez mindkettő egyformán hozzátartozik, de egyik sem merül ki a puszta információk tudásában.

nyest.hu | 2013. január 17.
|  

Amikor általános műveltségről beszélünk, legtöbbször kimondatlanul is elsősorban a humán műveltségre gondolunk. A művelt ember képe úgy él bennünk, mint aki olvasott, sok szépirodalmi művet ismer, talán néhány idézetet is tud fejből, látta a fontos, nagy filmeket, felismeri a nagy zeneszerzők fontosabb műveit néhány hang alapján. Az már általában kevésbé érdekel minket, hogy vajon az illető érti-e, hogy mi a különbség az emésztő- és a kiválasztó-szervrendszer szerepe közt, vagy hogy el tudja-e magyarázni a termodinamika második főtételét, egyáltalán: tudja-e, mi az az elektron.

Jelenti-e a fenti aránytalanság azt, hogy a természettudományos vagy a technikai műveltség kevésbé fontos az ember számára? – A válasz egyértelmű nem. Egyrészt azért, mert a mindennapok használati tárgyai (amilyen például az orrunk előtt levő számítógép vagy a zsebünkben lapuló mobiltelefon) mind az elmúlt évszázadok tudományos eredményein alapulnak. Nem árt tehát legalább alapjaiban ismernünk, hogy milyen a világ, amely körülvesz minket. Másrészt bármikor kerülhetünk olyan élethelyzetbe (ilyen például egy betegség), amelyben nem ártanak az alapvető természettudományos ismeretek. Harmadrészt azért, mert a technikai és a természettudományos tényeknek ugyan bármikor utána tudunk nézni az interneten, de ha nem értjük őket, sokkal nehezebb dolgunk van, mint a humán műveltséggel.

Azt ugyanis, hogy ki írta Az ügynök halálát, vagy hogy ki volt a gyilkos A Karamazov testvérekben könnyen ki tudjuk deríteni a Google segítségével. Az is igaz, hogy rá tudunk keresni a termodinamika második főtételére vagy az atommodellekre, de ezeknek a valódi megértése már sokkal nehézkesebb, ha nincs előzetes tudásunk, ha nincs valamiféle természettudományos szemléletmódunk. Ahogyan a humán műveltség esetében sem csak a tényszerű tudás (Mikor írta Arany a Toldit?) a fontos, hanem maga az élmény, a szemlélet (Milyen szöveg a Toldi? Milyen költő Arany?), úgy a természettudományos műveltségnél sem az a lényeg, hogy  tudjuk, ki és mikor alkotta meg a termodinamika főtételét, és hogy az pontosan hogyan hangzik, hanem a tétel megértése.

Ki volt a gyilkos? Jelenet A Karamazov testvérekből (1922)
Ki volt a gyilkos? Jelenet A Karamazov testvérekből (1922)
(Forrás: Wikimedia Commons / Louis Jouvet)

Hogy mindez miért olyan fontos? A természettudományos és technikai műveltség esetében erre a kérdésre könnyebb válaszolni. Azért, hogy rendelkezzünk a megfelelő tudással, világképpel, hogy valamelyest értsük a körülöttünk levő világot, így kevésbé váljunk manipulálhatókká. Ez pedig azért praktikus például, mert így kevésbé vagyunk megtéveszthetőek, amin akár a saját egészségünk is múlhat. Ha valaki azt mondja, ő tudja az örök élet titkát, nyilván kinevetjük, bolondnak tartjuk. De már korántsem nevetik ki olyan sokan a homeopátiás szerek árusítóit, akik az anyag „emlékezetéről” és hasonlókról beszélnek annak kapcsán, hogy gyakorlatilag hatóanyagmentes pirulákat adnak el nekünk gyógyszer helyett. (A homeopátiáról bővebben a Facebookon olvashatnak egy kiváló jegyzetet.) Vegyük észre, hogy ezekben az esetekben sem szaktudásról van szó, hanem személetről, általános műveltségről.

És hogy a humán műveltségre miért van szükség? Miért nem elég tudni ki volt a gyilkos a Karamazovok közül? Miért kell végigolvasni azt az 1500 oldalt? – Erre látszólag nehezebben tudunk praktikus okot kitalálni. Hasznos tudni a testvérek nevét, vagy hogy ki volt közülük a gyilkos, ha egy kvízjátékban szeretnénk nyerni. Ehhez azonban nem kell elolvasni a regényt, és valódi műveltség sem kell hozzá, csupán memória. Mit ad hozzá a mű elolvasása a puszta történet ismeretéhez?

Azt az utat, ahogyan a puszta történet megismeréséhez eljutunk. Egy szépirodalmi mű olvasásakor nem kapjuk „készen” a tartalmat, hanem meg kell érte dolgoznunk: magunkévá kell tenni, el kell képzelni, össze kell kötni saját előzetes szövegtapasztalatainkkal, a világról szerzett tudásunkkal stb. Egy szöveg értelmezése komoly és egyéni feladat, amely által nemcsak a plusz információkhoz, hanem újabb értelmezési módszerekhez is hozzájutunk. Az pedig, hogy valakinek több úgynevezett értelmezői kerete, stratégiája van, szintén jól jöhet a mindennapos manipuláció ellenszereként. (Erről bővebben Knausz Imre Műveltség és autonómia című tanulmányában, illetve Műveltség és demokrácia című könyvében olvashatnak.)

Az általános művetségben tehát egyformán fontos a humán és a természettudományos és technikai terület. Köszös bennük az is, hogy az internetről egy kattintással nem érhetők el, nem tölthetőek le. A termodinamika második főtételét meg kell érteni, a szépirodalmi műveket pedig el kell olvasni ahhoz, hogy valódi műveltségelemekké váljanak.

Forrás

Is the Cox Effect a good thing?

A császár új ejtőernyője és a kíméletes orvoslás – Jegyzet a homeopátiáról négy folytatásban

Knausz Imre: Műveltség és autonómia

Knausz Imre: Műveltség és demokrácia

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
15 knauszi 2013. január 18. 13:54

@Molnár Cecília: Köszi :)

14 Sultanus Constantinus 2013. január 18. 09:27

@El Vaquero: Gondolom, csak nekem rögtön az jutott róla eszembe. :)

13 Molnár Cecília 2013. január 18. 09:27

@knauszi: Kedves Imre, köszönjük szépen! Linkelem ezt is a cikkben is. Cili

12 El Vaquero 2013. január 18. 09:24

@Földönkívüli: ez nem a másik cikk miatt van. Én ezeket így nevezem már évek óta. Ezek a semmire nem jó szakok, csak tudnám miért végzik el ennyien.

@Xebulon: áá, nem értünk mi ehhez. Lehet azért, mert nem vagyunk eléggé kiművelve általánosan. Mennyivel fontosabb ugye, hogy XY költő VWZ versét hányban írta, hogy vagy hogy valamelyik háború mikor volt. Pedig a tárgyalástechnika különösen fontos lenne, nem csak az üzleti életben fontos.

11 knauszi 2013. január 18. 09:21

Köszönöm az írásom ajánlását. Szeretném jelezni, hogy van bővebb és újabb változata: mek.oszk.hu/08700/08758/index.phtml

Knausz Imre

10 Sultanus Constantinus 2013. január 18. 09:07

@El Vaquero: "Aztán a többség _kommunikáció_, mozdonykerék-pumpálási és retikülszellőztetési szakon folytatja tanulmányait"

:DDD

9 Xebulon 2013. január 17. 23:35

Én a mai oktatásból a vállalkozói alapismereteket - könyvelés, controlling, marketing, tárgyalás és vezetési technikákat - hiányolom. Ezek hiánya égetőbb mint valaha.

És ne felejtsük, ha a gyerek tanulja az iskolában, akkor a saját szüleinek is átadja - és sok esetben rájuk is fér az ismeret.

8 baga 2013. január 17. 15:04

@El Vaquero:

Ugye tudod, hogy a "diplomas munkanelkuliseg" egy mitosz? A diplomasok kozott sokkal kisebb a munkanelkuliseg aranya, mint a nem diplomasok kozott. Ezt a mitoszt egyebkent Orbanek tovabb erositik hala egnek...

Egyebkent igazad van, sajnos Magyarorszagon meg mindig a lexikalis tudas tanitasat tartjak fontosnak, a kepessegek elsajatitasa helyett. Volt torekves, hogy ez megvaltozzon, de hat Rozsa neninek nem tetszett.

Ja, es "nyugaton" magasabb a diplomasok aranya.

7 Krizsa 2013. január 17. 14:56

@Fejes László (nyest.hu):

Igen, mert ez nagy sorozat helyes stratégiát gyakoroltat be. Amikor - még M.o.-on, huszonéves koromban tanultam autót vezetni, egy körforgalomban hibát csináltam, vagyis nem is én... Nem lát a szemétől? orditott az oktató. De láttam a táblát is, meg... csak azt nem láttam, hogy az ott már betolakodott... A murva szentségit magának, kishülyém, MINDENT egyszerre kell látni, ami abban a helyzetben előadódik. És mindent a megfelelő valószinűséggel kell figyelembe venni. Tehát nem baj, hogy orditozott az oktató, mert tökéletesen igaza volt.

De hogyan vegye figyelembe az átlag akárki, hogy a barom kis fájdalmakra SZTEROIDOT, a szimpla virusos betegségecskére (nátha, influenza) ANTIBIOTIKUMOKAT nem szabad elfogadni a szakembertől, vagyis az orvostól. Hogy egy kövér gyagyának szinte semmit sem szabad, mindaddig, amig le nem fogy, stb...? Hogy a mérsékelt lázat, az egyébként egészséges embernél istenments lehúzni, mert az arra van kitalálva az evolúciótól, hogy kiirtsa a fertőzést? Mindezekhez általános biológiai és ORVOSI ismeretek kellenének, de még az "átlagparaszt" fejében is.

A műveltség, mint olyan, a természettudománnyal kezdődik és külön a humán tudományocskák pont oda vezetnek., ahova pl. a magyar nyelvnek az evolúció figyelembe vétele nélküli "félrekezelése", stb.

6 El Vaquero 2013. január 17. 11:38

Ez a baja a magyar oktatásnak. Csak a műveltségre megy rá, főleg a lexikális ismeretekre, szakmai tudást és készséget, amiket használni is lehetne az életben, nem tanít. A diákok úgy kerülnek ki közoktatásból, hogy általánosan annyira műveltek, hogy nagynyomású tartályt kell a fejükre szerelni, nehogy a kifröccsenő sok ész kárt tegyen a környezetükben. Aztán a többség kommunikáció, mozdonykerék-pumpálási és retikülszellőztetési szakon folytatja tanulmányait, ahol még tovább művelik, csak épp haszna nem lesz belőle se nekik, se a társadalomnak. Fő az, hogy nagyon művelten, de piacképtelen tudással, diplomával állnak sorba a munkaügyi központokban, meg a segélyért. Megéri így művelt fők nemzetének lenni, minden emberre jut másik 10 diplomás.

Közben meg nyugaton gyakorlatot, készségeket tanítanak, az emberek tényleg dolgoznak, piacképesen használhatóak, sorra történnek a beruházások, fejlesztések, munkahelyteremtések (nem, nem úgy, ahogy Orbánék a közmunkával ökörködnek). Jó, persze ők lelki szegények, mert nem olyan baromi műveltek, mint mi, de azért valahogy eltengetik az életüket nyomorogva. Ez a mocskos kapitalista nyugat nem csak a múlt rendszerben haldoklott, hanem most is. Nagyon gyötrelmes lehet ez már nekik.

5 Pesta 2013. január 17. 11:09

@Fejes László (nyest.hu): megvoltak összesítve a számadatok is (hány embert kérdeztek meg stb.), csak sajnos a cikkek már nincsenek meg. De pl. a büfésnénik is tudták a választ. :)

@baga:

a „humán" műveltség meg pl. a szövegértésnél fontos. Híroldalak kommentjeiben tapasztalható, hogy a hozzászólók pártállástól függően szelektíven olvassák a mondatokat.

Vagy hogy mást ne mondjak, ezek az áltudományos és álvallási marhaságok már a szövegük következetlensége alapján is leleplezhetők. Mint ahogy az MLM-es „hittérítők" is konkrét manipulatív módszereket alkalmaznak a nagy semmi eladására, amikor tudományosnak álcázott szövegeket hordanak össze. :)

4 baga 2013. január 17. 10:46

Remek pelda a termeszettudomanyos altalanos muveltseg fontossagara:

Kering valami hulye lanclevel "erdekes tenyekrol" a mobiltelefonnal kapcsolatban. Az egyik az, hogy ha veletlenul otthon hagytad a kocsid taviranyitos kulcsat, akkor csak hivd fel a parodat telefonon, kerd meg hogy tegye a kulcsot a telefonhoz, nyomja meg a gombot, amig te a zarhoz tartod a telefonodat.

Es ha en azt mondom, hogy ez hulyeseg, akkor meg meg is kerdezik, hogy "Miert, kiprobaltad?".

3 Fejes László (nyest.hu) 2013. január 17. 10:32

@Pesta: Az ilyen interjúkkal vigyázni kell, mert nyilván úgy teszik érdekessé őket, hogy a jó választ adók közül csak egy-kettőt vágnak be. Ettől függetlenül persze az is lesújtó, ha találnak olyanokat, akik a legegyszerűbb kérdésekre sem tudják a választ.

2 Fejes László (nyest.hu) 2013. január 17. 10:31

Egyszer vki azt mondta, hogy az autóvezetés képessége az egyik legfontosabb eleme a mai műveltségnek.

1 Pesta 2013. január 17. 10:05

Talán nem csak nekem jutott eszembe ez a kétrészes videóinterjú:

Nagy egyetemista teszt

vimeo.com/11690875

vimeo.com/11931684

(Nem reklám! Az adott hírportál már rég megszűnt.) Néhány egyszerű kérdést tettek föl egyetemistáknak az „általános műveltség" köréből és bizony meglepőek a sületlen válaszok. Vagyis hát pontosabban maga a tény a meglepő, hogy egyáltalán alkalom volt ilyen válaszokat találni.

Az első rész után pl. olyasmivel is „érveltek" a sületlenségeket védve, hogy miért kéne valakinek tudnia olyasmit, ami nem a szakterülete...

Ennek örömére a II: részben még egyszerűbb kérdéseket is föltettek (horribile dictum: Melyik tenger határolja Csehországot?). Az eredmény nem kevésbé lesújtó.

Információ
X