-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sokszor gondoljuk, hogy a műveltséghez inkább hozzátartozik az, hogy valaki tudja, milyen művei voltak Shakespeare-nek, mint az, hogy tisztában legyen az elektron természetével. Amellett érvelünk, hogy az általános műveltséghez mindkettő egyformán hozzátartozik, de egyik sem merül ki a puszta információk tudásában.
Amikor általános műveltségről beszélünk, legtöbbször kimondatlanul is elsősorban a humán műveltségre gondolunk. A művelt ember képe úgy él bennünk, mint aki olvasott, sok szépirodalmi művet ismer, talán néhány idézetet is tud fejből, látta a fontos, nagy filmeket, felismeri a nagy zeneszerzők fontosabb műveit néhány hang alapján. Az már általában kevésbé érdekel minket, hogy vajon az illető érti-e, hogy mi a különbség az emésztő- és a kiválasztó-szervrendszer szerepe közt, vagy hogy el tudja-e magyarázni a termodinamika második főtételét, egyáltalán: tudja-e, mi az az elektron.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jelenti-e a fenti aránytalanság azt, hogy a természettudományos vagy a technikai műveltség kevésbé fontos az ember számára? – A válasz egyértelmű nem. Egyrészt azért, mert a mindennapok használati tárgyai (amilyen például az orrunk előtt levő számítógép vagy a zsebünkben lapuló mobiltelefon) mind az elmúlt évszázadok tudományos eredményein alapulnak. Nem árt tehát legalább alapjaiban ismernünk, hogy milyen a világ, amely körülvesz minket. Másrészt bármikor kerülhetünk olyan élethelyzetbe (ilyen például egy betegség), amelyben nem ártanak az alapvető természettudományos ismeretek. Harmadrészt azért, mert a technikai és a természettudományos tényeknek ugyan bármikor utána tudunk nézni az interneten, de ha nem értjük őket, sokkal nehezebb dolgunk van, mint a humán műveltséggel.
Azt ugyanis, hogy ki írta Az ügynök halálát, vagy hogy ki volt a gyilkos A Karamazov testvérekben könnyen ki tudjuk deríteni a Google segítségével. Az is igaz, hogy rá tudunk keresni a termodinamika második főtételére vagy az atommodellekre, de ezeknek a valódi megértése már sokkal nehézkesebb, ha nincs előzetes tudásunk, ha nincs valamiféle természettudományos szemléletmódunk. Ahogyan a humán műveltség esetében sem csak a tényszerű tudás (Mikor írta Arany a Toldit?) a fontos, hanem maga az élmény, a szemlélet (Milyen szöveg a Toldi? Milyen költő Arany?), úgy a természettudományos műveltségnél sem az a lényeg, hogy tudjuk, ki és mikor alkotta meg a termodinamika főtételét, és hogy az pontosan hogyan hangzik, hanem a tétel megértése.
(Forrás: Wikimedia Commons / Louis Jouvet)
Hogy mindez miért olyan fontos? A természettudományos és technikai műveltség esetében erre a kérdésre könnyebb válaszolni. Azért, hogy rendelkezzünk a megfelelő tudással, világképpel, hogy valamelyest értsük a körülöttünk levő világot, így kevésbé váljunk manipulálhatókká. Ez pedig azért praktikus például, mert így kevésbé vagyunk megtéveszthetőek, amin akár a saját egészségünk is múlhat. Ha valaki azt mondja, ő tudja az örök élet titkát, nyilván kinevetjük, bolondnak tartjuk. De már korántsem nevetik ki olyan sokan a homeopátiás szerek árusítóit, akik az anyag „emlékezetéről” és hasonlókról beszélnek annak kapcsán, hogy gyakorlatilag hatóanyagmentes pirulákat adnak el nekünk gyógyszer helyett. (A homeopátiáról bővebben a Facebookon olvashatnak egy kiváló jegyzetet.) Vegyük észre, hogy ezekben az esetekben sem szaktudásról van szó, hanem személetről, általános műveltségről.
És hogy a humán műveltségre miért van szükség? Miért nem elég tudni ki volt a gyilkos a Karamazovok közül? Miért kell végigolvasni azt az 1500 oldalt? – Erre látszólag nehezebben tudunk praktikus okot kitalálni. Hasznos tudni a testvérek nevét, vagy hogy ki volt közülük a gyilkos, ha egy kvízjátékban szeretnénk nyerni. Ehhez azonban nem kell elolvasni a regényt, és valódi műveltség sem kell hozzá, csupán memória. Mit ad hozzá a mű elolvasása a puszta történet ismeretéhez?
Azt az utat, ahogyan a puszta történet megismeréséhez eljutunk. Egy szépirodalmi mű olvasásakor nem kapjuk „készen” a tartalmat, hanem meg kell érte dolgoznunk: magunkévá kell tenni, el kell képzelni, össze kell kötni saját előzetes szövegtapasztalatainkkal, a világról szerzett tudásunkkal stb. Egy szöveg értelmezése komoly és egyéni feladat, amely által nemcsak a plusz információkhoz, hanem újabb értelmezési módszerekhez is hozzájutunk. Az pedig, hogy valakinek több úgynevezett értelmezői kerete, stratégiája van, szintén jól jöhet a mindennapos manipuláció ellenszereként. (Erről bővebben Knausz Imre Műveltség és autonómia című tanulmányában, illetve Műveltség és demokrácia című könyvében olvashatnak.)
Az általános művetségben tehát egyformán fontos a humán és a természettudományos és technikai terület. Köszös bennük az is, hogy az internetről egy kattintással nem érhetők el, nem tölthetőek le. A termodinamika második főtételét meg kell érteni, a szépirodalmi műveket pedig el kell olvasni ahhoz, hogy valódi műveltségelemekké váljanak.
Forrás
Is the Cox Effect a good thing?
A császár új ejtőernyője és a kíméletes orvoslás – Jegyzet a homeopátiáról négy folytatásban
Knausz Imre: Műveltség és autonómia
Knausz Imre: Műveltség és demokrácia