A Magyar Pedagógiai Társaság, a Csoma Szobája Alapítvány és a Dél-Budai Szakképzési Központ Koordinációs Testülete adománygyűjtésbe kezdett, felhívást intézve a magyarországi iskolákhoz. A diákok 170 forint adománnyal járulhatnak hozzá a kezdeményezéshez, a gyűjtés május 25-ig tart.

Az iskola építéséhez a helyszínen vetett vályogtéglákat használnak majd, valamint más hagyományos anyagokkal, technikákkal és helyi mesterekkel dolgoznak. A fagerendákat és üvegtáblákat azonban meg kell vásárolni. Felépülése után az iskolát teljesen költségmentesen lehet üzemeltetni, hiszen nem lesz szükség elektromos energiára, csak napsütésre. Az iskolába a tervek szerint összesen 4 falu gyerekei tanulhatnának – hangoztatta Kling József, a Csoba Szobája Alapítvány képviselője szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A zanglai gyerekek májustól szeptemberig tudnak iskolába járni, mert szeptembertől már olyan hideg van, hogy az épületet nem tudják befűteni. A gyerekek nagyon élvezik, ha rajzolhatnak, festhetnek, énekelhetnek és a testnevelés órákat is igénylik. Az alapítvány ezért iskolai eszközöket, könyveket is ajándékozott a gyerekeknek, egyebek mellett egy budapesti iskola Kőrösi Csoma Sándorról készített kiadványát – mondta Kling József.

Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) keletkutató, a magyarországi tibetológia megalapozója, a magyar őshaza keresője 1823 nyarán érkezett a zanglai kolostorba, majd a phuktali kolostorban, végül Kanamban töltötte idejét. Ez idő alatt végigolvasta, kivonatolta és a nyugati világ számára magyarázatokkal látta el a tibeti nyelvű buddhista „Biblia” 325 kötetének 105 ezer lapját, összeállította mintegy 40 ezer szócikkből álló tibeti-angol szótárát, a tibeti nyelvtanról szóló művét, ezen kívül értékes régi tibeti kéziratokat is vásárolt, amelyeket hazaküldött az Akadémia részére.

A zanglai kolostor – amelyben Kőrösi Csoma Sándor szobája volt – állagmegóvása 2008-ban kezdődött, műemléki helyreállítása azóta is tart. A kezdeményezéshez eleinte az Angkor Alapítvány nyújtott adminisztratív hátteret, majd 2010-re sikerült jogerősen bejegyezni a Csoma Szobája Közhasznú Alapítványt, mely továbbviszi a projektet. Az első két évben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat nyújtott szakmai segítséget a munkálatokhoz, az NKA pedig rajta keresztül anyagi támogatásban is részesítette a projektet.