-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az írás nem feltétlenül látszik írásnak, főleg, ha földönkívüliek művelik... de az emberek is okozhatnak meglepetést a gyanútlan nyelvészeknek. Válogatásunk ingyenesen hozzáférhető elbeszéléseket tartalmaz, több közülük hangoskönyv formájában is hozzáférhető!
Az utóbbi néhány évben megszaporodtak az olyan tudományos-fantasztikus novellák, amelyeknek a cselekménye különböző írásrendszerekkel vagy magával az írással mint kulturális jelenséggel kapcsolatos. Hogyan írnak a földönkívüliek és hogyan semmi esetre sem, miért lehet hasznos az orvostudományban a csomóírás, és kikben keltenek a könyvek elsöprő rettegést? A most sorra kerülő elbeszélések ugyan magyarul még nem jelentek meg, de ingyenesen letölthetőek, így angolul tudó olvasóink akár rögtön el is olvashatják őket!
Hajtogatás, csomózás
A kínai-amerikai novellista, civilben programozó és jogász Ken Liu már egy ideje ír elbeszéléseket, de pályája a közelmúltban ívelt fel látványosan. Habár még nincs vége az évnek, már most több novellája is rendre felbukkan az idei Hugo-díjjal kapcsolatos esélylatolgatásokban. Ezek közé az írások közé tartozik az idén januárban megjelent Tying Knots (’Csomókat kötni’), amit a Clarkesworld magazin weblapján hangoskönyv formában is meg lehet hallgatni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az írásban egy amerikai utazó a gyógyszeripar megbízásából járja a világot, és olyan ősi gyógymódokat keres, amelyeket még nem fedezett fel magának a nyugati tudomány. A burmai hegyek között lel rá a (valóságban nem létező) nan népre és egyik vezetőjükre, Soe-bóra. Soe-bo a hagyományos nan csomóírás szakértője, és a helyiek által To-munak elnevezett utazó úgy gondolja, a bonyolult csomózási módszerrel talán meg lehet oldani a fehérjék hajtogatásának problémáját. A fehérjék az élő szervezetekben bonyolult formákat vesznek fel, a térszerkezetük megjóslása pedig számítástechnikai módszerekkel igen nehéz feladat. Talán Soe-bo segítségével bekövetkezhet a régen várt áttörés, hiszen az idős férfi egész életében zsinegeket csomózott, hogy megőrizze népe ősi feljegyzéseit... de mit kap érte cserébe?
A novella igazi posztkolonialista elbeszélés, rámutat a harmadik világbeli emberek kizsákmányolására és a tudomány nem feltétlenül pozitív társadalmi szerepére úgy, hogy közben nem esik a tudományellenesség csapdájába sem – sőt meglepően valószerű marad. A történetet a végjegyzet szerint a Foldit játékprogram ihlette, ebben a résztvevőknek maguknak kell hajtogatniuk a fehérjéket, és az eredményeket a kutatók tudományos célokra használják fel. Idén – a novella megjelenése után! – a Foldit-játékosok egy régóta megoldatlan térszerkezeti problémát is megfejtettek: kiderítették, hogyan
épül fel egy főemlősöket fertőző, AIDS-et okozó vírus egyik fehérjéje.
Rémisztő könyvek
Ugyancsak a Clarkesworldben jelent meg An Owomoyela amerikai szerző Frozen Voice (’Megfagyott hang’) című elbeszélése. Owomoyelát a nyelvészeti alapképzés után szippantotta be a számítástechnika: sokáig webprogramozóként dolgozott, jelenleg alkalmazásfejlesztő, a nyelvészet pedig saját bevallása szerint a hobbija maradt.
Az emberiség a földönkívüli invázió után rabszolgasorban vegetál, a hosszúlábú, rovarszerű idegenek még saját kimondhatatlan nyelvüket is ráerőltetik az emberekre, és átnevezik őket – az elbeszélő, a Rhianna nevű fiatal lány például Ulrhegmk lesz.
(Forrás: Wikimedia Commons / Mehran Moghtadai /CC BY-SA 3.0)
Vigyázat, spoiler!
Ha nem akarja előre megtudni, mi a történet vége, ne olvasson tovább!
A novella főhősei a földönkívüliek által a könyvekre használt kifejezésből különös megállapításra jutnak. Eszerint a rovarszerű lények azért utasítják el az írást, mert tévesen arra következtettek, hogy a könyvek halott emberekből készülnek. Elvégre hogyan máshogy lehetséges, hogy már nem élő emberek mondanivalóját tartalmazzák?
A földönkívüliek emellett igyekeznek elpusztítani minden írásos feljegyzést, amit az emberiség történetének évezredei során előállított. Eleinte mindenki arra gondol, hogy ez egyszerű elnyomási technika, és a megszállók így szeretnék a földieket megfosztani kultúrájuk maradékaitól. De lehet, hogy egészen más áll a dolog hátterében, és az űrből érkezett lények csak jót akarnak...
Észrevehetetlen írás
A Németországban élő amerikai szerző, Ruth Nestvold szakmájának is köze van a nyelvhez: szakfordítóként dolgozik, korábban pedig a freiburgi egyetem angol tanszékén tanított. A Looking Through Lace (’Csipkén átnézve’) eredetileg az Asimov's Science Fiction hasábjain volt olvasható – ez a magazin ugyan ingyenesen nem hozzáférhető, de Nestvold saját weblapjára is feltöltötte a kisregényt, ahol szabadon elolvasható.
Toni Donato, a fiatal nyelvész egy emberek által betelepített, de az intergalaktikus civilizációtól függetlenül fejlődött és csak nemrégiben újrafelfedezett bolygóra utazik. Azért hívatták ennyire sürgősen, mert a kapcsolatfelvételi csoport komoly problémába ütközött: az egyik helyiek által beszélt nyelvet csak a nők használják, és nem állnak szóba a csoport férfi nyelvészével. Toni lelkiismeretesen készül a nagy feladatra, de a helyszínre érve azzal szembesül, hogy a tekintélyes, idősödő nyelvészprofesszor ott próbálja kizárni a munkából, ahol csak tudja.
Vigyázat, spoiler!
Ha nem akarja előre megtudni, mi a történet vége, ne olvasson tovább!A helyiek horgolt és csomózott fonalakat használnak írás céljára, de mivel csak a nők írnak, a kapcsolatfelvételi csoport minden tagja azt gondolja, hogy a szövegek egyszerű dekoratív kézimunkák.
A professzor szerint a bolygó lakói primitívek és írástudatlanok. Toni minden tiltás ellenére megpróbál adatokat gyűjteni a nőktől, és egyre nagyobbak a kétségei... Az oldaldobozban eláruljuk a titok nyitját, de aki csak teheti, olvassa el az eredeti kisregényt! Folytatása is van, a Beyond the Waters of the World (A világ vizein túl), de az már inkább társadalmi, mint nyelvi kérdésekkel foglalkozik; igaz, a hamis barátok jelensége előkerül benne. A szerző részletezi, milyen társadalmi viszonyok következtében állhatott elő és maradhatott fenn egy csak nők által beszélt nyelv – hasonló jelenség a Földön egyébként nem ismert, habár női nyelvváltozatok léteznek, sőt Kínában egy női írás is született.
Sajnos magyar fordítása egyelőre egyik kisregénynek sincsen, de Nestvold egyik novellája, a Mars – Útikalauz turistáknak a Galaktika 216. számában olvasható (igaz, ez még egyelőre nincs fönn az interneten, csak angolul). Ennek a rövid és frappáns elbeszélésnek is van némi köze a nyelvhez és a kommunikációhoz: az egész történet egy jármű információs rendszere által adott válaszokból áll.
További olvasnivaló, letöltések
Tying Knots: teljes szöveg, hangoskönyv
Frozen Voice: teljes szöveg, hangoskönyv
Looking Through Lace: teljes szöveg (+ a folytatás!)
Foldit – ingyenes játékprogram (Windows, Linux, Mac)