-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi lehet a dolgok valódi neve? És milyen következményekkel jár, ha tudjuk a dolgok valódi nevét? A kérdés nem csak Platón idején és nem csak a görög szigetvilágban merült fel...
A sci-fi és fantasy világában A Gyűrűk Ura nyelvei, vagy éppen a klingon, a na’vi és a dothraki mellett napjainkban is szinte állandóan nő a mesterséges nyelvek száma. Ezen nyelveknek adott esetben komoly nyelvtanuk, szókincsük és rajongói táboruk is van.
Ursula K. Le Guin 1968-ban jelentette meg A Wizard of Earthsea című, magyarul először A Szigetvilág varázslója címen 1989-ben megjelent kötetét. A könyv (melyhez később további kötetek társultak) a képzeletbeli Óceánföld szigetvilágán játszódik, hősei varázslók és sárkányok. A könyv nem csupán azért érdekes, mert már a Harry Potter-sorozat előtt évtizedekkel varázslóiskolába küldte a varázslás iránt fogékony ifjakat, akik számtalan kurzust elvégezve, vizsgákat letéve váltak Óceánföld későbbi varázslóivá, hanem mert olyan, a nyelvekkel kapcsolatos kérdésekre bukkanhatunk benne, melyekre például már Platón is keresett válaszokat.
Platón és Óceánföld
Platón Kratülosz című műve azzal a filozófiai kérdésfelvetéssel nyit: vajon a dolgoknak természettől fogva van-e helyes, valódi nevük, vagy a név csak társadalmi konvenció terméke?
A műben ezt követően – szókratészi módszereket követve – kérdés kérdést szül: a képzett, összetett szavak mellett léteznek-e más szóból nem származtatható alapszavak? Vannak-e idegen eredetű szavak a görög nyelvben? Melyik a dolgok helyes és igaz neve: az, melyet az istenek adtak a dolgoknak, vagy az, amelyet az emberek? És végül: az, aki először adott nevet a dolgoknak, mi alapján, milyen előzetes és (ős)nyelvi tudás birtokában tette ezt?
Tudván azt, hogy Ursula K. Le Guin olyan témákhoz is előszeretettel nyúlt, melyekhez e műfajban akkoriban mások nemigen, ne lepődjünk meg, ha A Szigetvilág varázslója című kötetét olvasva számos ponton óhatatlanul eszünkbe jut a Kratülosz. Mivel azonban a fantasy nem egzakt válaszokat kereső műfaj, a szórakoztatás mellett pontos válaszokat számos kérdésre nem kapunk; bár semmi nem akadályoz meg bennünket, hogy elgondolkodjunk rajtuk.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A sárkányok ősnyelve
A Szigetvilág varázslójából annyi bizonyosan kiderül, hogy a szigetek legnagyobb részén egy közös nyelvet beszélnek az emberek. Az archik nyelvnek számos dialektusa is van, de vannak oly szigetek is, ahol teljesen más nyelv honos. Nem derül ki, van-e, és ha igen, milyen rokonság van az archik és a szigetvilág többi nyelve (pl. karg, rosszáni) közt. Csupán néhány szó az, amit Ursula K. Le Guin közöl az olvasóval e nyelvek valamelyikén is, nem fordít különösebb figyelmet a nyelvtan részletezésére sem. A szerző érdeklődése egészen más síkon mozog Óceánföld nyelveit illetően: ilyen az ősnyelv (az eredetiben Old Speech) kérdése.
„Az archik nyelv – noha csak annyi varázserővel bír, mint akármelyik másik nyelv a Szigetvilágban – a gyökereit az ősnyelvből eredezteti, mely a dolgokat az igazi nevükön nevezi. E nyelvnek a megértéséhez pedig a rúnajeleken át vezet az út, melyek még akkor íródtak, amikor e világ szigetei kiemelkedtek az óceánból.” (29. oldal)
Nem tudjuk meg, hogyan, miért és mikor alakult ki az archik nyelv. Sajnos sokkal többet nem tudunk meg a mintegy 600 írásjellel rendelkező archik rúnák kérdéséről sem; az ősnyelvről és az igazi névről szerencsére több információt kapunk a szerzőtől.
Mi is a regényben felbukkanó ősnyelv?
„Ezen a nyelven beszélnek a sárkányok, meg ezen beszélt Tritán, aki a világ szigeteit teremtette...” (62. oldal)
Úgy tűnhet, Óceánföld teremtésekor Tritán az ősnyelvet már beszélte – hogy mi történt Tritánnal, a kötetből nem derül ki. Sajnos arra sem kapunk választ, ő vajon honnan szerezte ősnyelvi tudását. Azt azonban megtudjuk, hogy a sárkányok Óceánföldön még nagyon is élnek, és még mindig az ősnyelvet beszélik. A kötet főhőse, a Kóbor nevű varázsló egyik kalandja során beszélget is e nyelven egy sárkánnyal:
„A sárkány, akárcsak Kóbor, az ősnyelvet használta, hiszen ma is ezt a nyelvet beszélik. Az ősnyelv az embert igazmondásra kényszeríti, a sárkányoknál azonban nem így van. Ez az ő saját nyelvük, melyen hazudni is tudnak, csalárd módon elferdítve az igaz szavak jelentését[,] s olyan tükörszavak útvesztőjébe csalva az óvatlan hallgatót, melyek mind igazságnak tűnnek fel, ám sehova sem vezetnek.” (110-112. oldal)
Ha és amennyiben az ősnyelv szavai a dolgokat azokat igaz nevükkel jelölik meg, felmerül a filozófiai kérdés: lehet-e hazudni e nyelven? Igaz elemekből álló kijelentés csak igaz lehet? Úgy tűnik, hamisat állítani ősnyelven csak sárkányok képesek, kiknek saját nyelve az ősnyelv. De mit tudunk a dolgok igazi nevéről?
Névmágia
A regény(folyam) egyik alapvető állítása az, hogy a dolgok igazi nevét (az ősnyelv szavait) a sárkányok kivételével csak a beavatottak ismerhetik meg. Az is kiderül, hogy az ősnyelvben végtelen mennyiségű szó van a világban tapasztalható végtelen mennyiségű jelenség megnevezésére. Fontos tézis a könyvben, hogy véges kapacitású emberi aggyal ez a végtelen lexikon nem megismerhető a maga teljességében.
(Forrás: Wikipédia (magyar változat) / Csanády / GNU-FDL 1 2)
Az ősnyelvi szavak bizonyos hányada örökre feledésbe merült, még a sárkányok sem tudják; más részét csak a sárkányok ismerik. Az emberek világából a legtöbb ősnyelvi szót a mágusok tudhatják – de nekik tanulniuk, kutatniuk kell a nyelv szavait.
A dolgoknak azonban igazi nevük mellett vannak emberek által adott más nevei is. Megtudjuk, hogy a tenger hullámairól felcsapó tajtékot sukiennek nevezik archik nyelven, mely két ősnyelvi szóból álló összetett szó: suk ’sörény’ és inien ’tenger’; a tajték archikul tehát ’a tenger sörénye’. Az is kiderül, hogy bár az archik megnevezés elemei az ősnyelvből származnak, a név mégsem a tajték igazi neve: az ősnyelven azt essa néven nevezik. Nem titok az sem, hogy a sukien névvel nem lehet megigézni a tajtékot, csak az essa névvel. A dolgok igazi nevének ismerete ugyanis hatalmat ad a dolgok felett.
„Hiszen ebben áll a mágia, valamely dolog igazi nevének tudásában. [...] ... a mágiát, az igazi mágiát csak olyanok űzik, akik Óceánföld archik nyelvét beszélik, vagy az ősnyelvet, melyből az kinőtt.” (62. oldal)
Ebből következik, hogy saját valódi nevét az ember nemigen fedi fel akárkinek; ha ugyanis tudjuk ellenfelünk valódi nevét, a névmágia értelmében hatalmunk van felette. A kötet főhőse, Kóbor (ez az ő igazi neve, ismerik Hóka és Karvaly néven is a kötetben) a fentebb említett sárkányos kalandjában pontosan a sárkány valódi nevének ismeretében győzi le azt, és kényszeríti arra, hogy felhagyjon az emberek zaklatásával.
A szerző szándéka szerint a kötet talán legfontosabb üzenete az egyfajta taoista szemléletet tükröző egyensúlyra való törekvés a világban; ebből a szempontból kész szerencsének könyvelhető el, hogy ember nem képes tudni az ősnyelv valamennyi (amúgy végtelen mennyiségű) szavát. Ezáltal ugyanis senki nem képes uralmat szerezni a mindenség felett. A Szigetvilág varázslója nem nyelvészeti vagy filozófiai mű; szórakoztatásra és elgondolkodtatásra azonban mindenféleképpen alkalmas.