nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Cinkes vagy korpás
Honnan jön az Ondó?

Az „Ondó” családnév ma gyakran megrökönyödést kelt, vagy éppen ízetlen tréfák tárgya. De vajon honnan ered, és van-e köze az „ondó” köznévhez – és ha igen, mi?

Racskó Tamás | 2015. február 13.
|  

Nemrégiben a geci szó eredetéről írtunk. Egy olvasónk az alábbi megjegyzést fűzte a cikkhez:

Egyébként létezik „Ondó” családnév is, tehát ha a köznévnek van is bármi köze ehhez, akkor itt is az a valószínűbb, hogy a családnév volt előbb, és még nem volt meg szexualitással kapcsolatos jelentése, feltételezem.

Az Ondó név és az ondó ’sperma’ közszó kapcsolata feltétlenül más, mint a cikk által említett geci ’sperma’, jancsi ’hímvessző’ és palkó ’fing’ szavak, illetve a Gergely, János és Pál személynevek becézői esetén. Ez utóbbiak ugyanis igen gyakori, „tipikus” nevek, míg az Ondó névről ez nem állítható. A másik különbség, hogy a geci, jancsi, palkó szavaknak a megadott az egyetlen köznévi jelentése, míg az ondó eredendően többjelentésű. Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (A magyar nyelv etimológiai szótára, EWUng.) az alábbi történeti jelentéseit hozza: 1585: ’váladék, ürülék’, 1590: ’(köles)korpa, dara’, 1673: ’hulladék’. Ballagi Mór 1873. évi szótára mai értelmében nyelvújítási állattani műszónak minősít, de ismeri a növénytani párhuzamos jelentését is: „zöldes, fehér murvaféle takaró némely fünemü növényeknél”.

A fentiekkel egybehangzó etimológiát ad az EWUng, amikor az ondó közszót a tatár onta(k) ’liszt’, dobrudzsai tatár untaq ’dara, porformájú liszttermék’, karakalpak untaq ’por, morzsa’, baraba undaq ’finomra őrölt, finom szemű’ szavakkal rokon török szó átvételének tartja, ahol a magyarban a hangfejlődés a török burčaq > magyar borsó mintájára alakult. A jelentésfejlődést pedig így vázolhatjuk: ’korpa’ > ’őrlés után eldobott melléktermék’ > ’hulladék’ ~ ’váladék, ürülék’. (A korábbi A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára még ismeretlen eredetűnek mondja a szót.)

Az elsődleges ’(köles)korpa, dara’ értelmet alapul véve előállt az Ondó családnév egyik lehetséges etimológiája, ugyanis más malmi (mellék)termékekből is lettek családnevek, mint pl. Dara, Korpa, Liszt, Pelyva. Ezt a nevet tehát gabonafeldolgozással foglalkozó személy kaphatta ragadványnévként, amely korai esetben személynévvé lehetett, későbbi időszakban pedig vagy közvetlenül foglalkozásnévként, vagy közvetetten a személynévből apanévként válhatott vezetéknévvé. A motiváció azonban átvitten utalhatott tulajdonságra is a korpa értéktelenségéből kiindulva.

Búzakorpa
Búzakorpa
(Forrás: Wikimedia Commons / Ali@gwc.org.uk / CC BY-SA 2.5)

Valószínűbb azonban egy másik etimológia, ugyanis a nevünk beillik a hasonló Onda és Ondok családnevek alkotta sorba, amelyek így az Árpád-kori Ond személynév különböző kicsinyítő képzőkkel alkotott származékainak tarthatók. A honfoglaló vezér neve maga is képzett, -d kicsinyítő képzővel alakulhatott az ón ’cin’ főnévből vagy az ó ’régi, öreg’ melléknévből. Szervetlen járulékhangnak azokat a hangokat nevezik, melyek előzmény nélkül jelennek meg egy szó története során. Az utóbbi esetén az -n olyan szervetlen járulékhang, mint ami barlang szóban is megjelent. Korjelző kifejezések könnyen válnak személynévvé, de a fémek nevei is alkalmasak erre akár átvitt értelemben, akár foglalkozásnévként, vö. Vas, Réz. Ebben az esetben az Ondó családnévben az azonos régi személynév maradt fent apanévi használatban, azaz úgy, hogy az apa, nagyapa egyéni nevét örökölték a leszármazottai megkülönböztető névként.

Ón
Ón
(Forrás: Wikimedia Commons / Jurii / CC BY-SA 3.0)

Felmerülhet egy harmadik etimológia is, miszerint az Andó személy-, illetve családnév alakváltozata lehetne. Ez az András személynév And- rövidülésének kicsinyítő képzős származéka. Ez azonban kevéssé valószínű, mivel a magyarban nem jellemző az ilyen a- > o- változás. Bár szóba jöhetne kiindulásként az András név szlovák Ondrej ~ cseh Ondřej változata is, de itt a rövidülésben meg szokott maradni az r hang. Ezt a feltételezést tehát el kell vetnünk.

Legyen bár az Ond világi személynév származéka, vagy eredjen az ondó ’(köles)korpa, dara’ szóból, mindenképpen azt kell hangsúlyoznunk, hogy legvalószínűbben egy régi személynévről van szó, amely apanévként lett családnév. Ezt erősíti ugyanis, hogy több olyan korai településnevünk is van, amely ebből a személynévből alakult pusztán vagy -d képzővel. Ezek: Ondód < Ondó (1326: Vndo) ’Pusztavám része’, Ondód (1288: Vndod) ’Torony településrésze’, Ondód ’Debrecen városrésze’.

Megemlítendő még, hogy a példaként hozott személy- és családnevek némelyikének van a fentiekhez képest alternatív etimológiája. Így a Dara lehet még Dárius egyházi személynév származéka, a Korpa utalhat a hámleválásra is, az Ondok pedig az Undok ’visszataszító, alávaló’ jellemnév alakváltozatának is tekinthető.

Források

Benkő Lóránt (főszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Második, javított és bővített kiadás.

Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára: XIV–XVII. század

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 Krizsa 2015. február 13. 21:13

@LvT: Az ilyesmi nem érv a gyöknyelvészetben, csak megjegyeztem. Mert a cikkben is benne van. A gyökny.-ben az számít, hogy XNT / XND vázakról van szó. Még az, hogy a későbbi (az XND) váz szavai származhatnak a korábbiból is. De ez sose biztos, hanem további elemzést igényel. A sok ontott dolog: őrlemény, hulladék, váladék, forrás - a legkülönbözőbb nyelvekben mind OMLÓ, ÖMLŐ. Ez a lényeg. Egyébként meg mit számít, hogy kétszáz évvel később bukkan fel valamelyik társtelepülés neve? Akkor találtak egy papírt róla - jó. Bármilyen más nevű település, dombhoz, hegygerinchez is csatlakozhatott - s egy Ond nevű személy, vezér is bárhova.

6 hunilewraölatum 2015. február 13. 21:04

hihetetlen. mik az EWUng forrásai? és mi a pontos szóalak?

közben megtaláltam

'ondója a kölesnek' a formula. az pedig JELENTÉS-ÁTVITEL (a "távozás" fogalmának (mint az ont: ontja a szót, önt: önti a pénzét, ömlik: ömlik a vére) átvétele és abban az értelemben használata. nem "ürülék", hanem magyarul foszlány.

lásd:

"ondó: l. a) a kölesnek kásatöréskor lefoszlott héja, köles korpa"

"az ondót (a köles héját) a forgókő rovátkolt felülete hántolta le."

.

ha az untaq-nak van magyar párja, az a tönköly.

az itt írt dinkel

www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=&qsear...3%B6ly&qdetail=11527

ami ÁTVETT SZÓ (dünkel → tinkel, dinkel : ami mutatja az eredeti alak 'tünkel') nem eredeti német szó, mivel

a dünkel az gőgös, fennhéjázó

de.wikipedia.org/wiki/Dünkel

a dunkel az sötét

"Helligkeit und Dunkelheit"

azaz pont fordítva történt, a magyarból vette át a német a 'tönköly'-t

.

ont : önt és ön, önös, önálló : onogur

öntad 'család'

család

čeľaď family, tribe

slovnik.azet.sk/preklad/slovensko-anglic...%C4%8De%C4%BEa%C4%8F

+ cseléd čeľaď

čelo homlok

čelovek človek ember

čeljad children, dweller, inmate, occupant

www.eudict.com/?lang=croeng&word=%C4%8Deljad

.

a burčaq ami ma bezelye (ami a pisum és pease rokona)

miért is veszett ki? (ezek a szavak folyton kivesznek, miután a magyar "átveszi" őket)

érdekes. a kazah meg talán úgy vette át a töröktől, hogy S-sel? бұршақ

a szláv előző szóalakja meg mi lehetett?

? → горошина горох (грах гарох грашак) → hrášok hrach

örményül սիսեռ sisser (csicseri talán az ha nem véletlen)

.

na még egy mutatvány csak nektek.

:

dengi → gyenge zsenge (tokány)

tenký tenuis тенок тонкий тоненький тунук tanka tanek tanak tanko tanki potanki thin tenuous cienki 'vékony'

5 LvT 2015. február 13. 18:58

@Krizsa: >> Ez abból is látszik, hogy az említett helynevek mind valamely nagyobb település részei. <<

Nem érzed e mögött az időparadoxont? Hogyan is neveznének el a XIII. sz.-ban egy települést annak megfelelően, hogy 1950-ben egy másik településhez csatolják? Ráadásul olyanhoz, amelynek a neve csak később, a XV. sz. elején bukkan fel?

4 Krizsa 2015. február 13. 16:40

Az ondó magyar rokonszavai az ont, önt, öntöz (lásd még: Wikiszótár). Az összes dara, liszt, őrlési hulladék és váladék ebből a közös értelemből származik. Héber rokonszó az énot = források, vagyis közös üregből bugyborékoló forráscsoport.

A D jóval fiatalabb hang, mint a T. Azt a lehetőséget azonban, hogy a D-t visszacserélhetjük-e az ősi T-re (hogy bármely újabb változó hangot az ősibbre, csak nagy körültekintéssel szabad alkalmazni.

Az Ond, Ónód (Wndo: Oundo), Ondód (Wndod: Oundod) más, későbbi szavak. (Az Andok is a rokonszavuk.) Ez abból is látszik, hogy az említett helynevek mind valamely nagyobb település részei. A közös értelmet a héber oned = fel-, hozzácsatolt szóban találjuk meg.

3 El Vaquero 2015. február 13. 15:33

Még nem találkoztam Ondó vezetéknevűvel, de előre sajnálom, ha tényleg van ilyen. Mit össze nem csesztethetik vele, pl. ha Ondó Matyi az illető.

2 okeyo 2015. február 13. 14:18

Nekem is nagyon tetszik ez a cikk, mivel a kérdést szinte teljesen körbe járja, több oldalról megvizsgálja. Végre van benne az EWUng. adataira való hivatkozás is, ami a hasonló témájú cikkeknél sajnos néha elmarad.

Gratulálok a szerzőnek.

1 Sultanus Constantinus 2015. február 13. 10:54

Remek cikk, köszönet érte!

Információ
X