nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Porva és Csesznek

Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat... ismét településnevek etimológiái közül válogattunk.

Fejes László | 2014. június 12.
|  

Edit nevű olvasónk Ukkról és Bobáról szóló cikkünk kapcsán említi, hogy az ő kedvenc állomásneve Porva-Csesznek. Az állomás Veszprém megyében, Porva és Csesznek faluk (vagy falvak) között található.

Porva-Csesznek
Porva-Csesznek
(Forrás: vasutallomasok.hu)

Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárának alapján Porva etimológiai szempontból nem annyira izgalmas – komi eredetét bízvást elvethetjük –, ismét puszta személynévből keletkezett településnévről van szó. A személynév szláv eredetű lehet, a szerbeknél és horvátoknál ma is előfordul Prva alakban, ez pedig a Prvoslav (kb. ’első dicső(ség)’) névből rövidült.

A Csesznek településnév már érdekesebbnek tűnik. Nem csupán azért, mert a csesz(ik) ige jelen idejű, kijelentő módú, többes szám harmadik személyű alakjával esik egybe, és ez számos tréfára nyújt lehetőséget. (A csesz(ik) egyébként hangutánzó eredetű szó, a csiszol, csoszog, csöszög családjába tartozik, ma is közismert jelentése mellett ’karcol súrol’, ’lop’ és ’vág, szel’ jelentésben is előfordult a régiségben – ’közösül’ jelentése nyilván az elsőből származik.) Sokkal inkább azért, mert hangalakja a szláv nyelvek [csesznek], [csesznok], hangalakú, ’fokhagyma’ jelentésű szavára emlékeztet, így azt gyanítanánk, hogy ezzel függ össze.

A valóság azonban megint kiábrándító. Ismét puszta személynévből keletkezett helynévvel van dolgunk, és a forrása megint szláv eredetű. A szerb-horvátban a megfelelő česnik [csesznik] jelentése ’részes, részvevő,; boldog ember; násznagy, férfi fővvendég (lakodalomban)’.Egy ’magas rangú tisztségviselő, várnagy’ jelentésű köznévből keletkezhetett személynév, a lengyelből ki is mutatható ilyen személynév: Czestnik [csesztnyik], Cześnik [csesnyik]. Ebből a tőből származik a magyar tiszt szó is: ennek eredeti alakja čьstь [csiszti], jelentése ’elismerés, tisztelet, méltóság’. A szó eleji [cs] a szó belseji [t] hatására változott [t]-vé, mint például tiszta esetében. Csesznek nevéből a [t] bizonyára igen korán kiesett (már első, a 13. század közepéről való említésében sem szerepel), így a változás nem is mehetett végbe.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 LvT 2014. június 14. 17:48

>> Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárának alapján […] puszta személynévből keletkezett településnévről van szó <<

A II. kiadásban Kiss Lajos említ egy, a fentit kiegészítő, alternatív etimológiát is. A lengyel <Porowa> helynév analógiájára szláv alakulatként itt is keletkezhetett egy <Porova [vьsь]> ’Por [falu]-ja’ névadás. Ebből aztán a két nyíltszótagos tendencia ejthette ki a második szótagi magánhangzót.

Egyébként az eredeti felvetés esetén is van lehetőség primer szláv etimológiára, hiszen az <–ov(a)> birtokos melléknévképző mellett a <–j(a)> melléknévképzővel is alakultak szláv településnevek. Ez utóbbi pedig azokban a szláv nyelvekben, ahol az eredeti lágy mássalhangzók megkeményedtek, adhat olyan származékokat, amelyek idővel egybe estek az alapnévvel (vagy annak kicsinyítő képzős származékával). Ilyen pl. a lengyelországi <Radom>, amely a <Radomir> személynév <Radom> rövidüléséből származik <-jь> képzővel, de az így lett történeti <*Radoḿь> alak végéről lekopott a <ь> jer, az <ḿ> pedig <m>-mé keményedett.

Ugyanígy a <Prv-> személynév-rövidülés <–j(a)> képzős származéka a nyugati szlávban <Prv́a> alakot ad, amelyben a lágy <v́> mind később a pannonszláv területen, mind ennél korábban is a magyarba átkerülve hanghelyettesítéssel kemény <v>-vé válik.

13 SzabírHunOgur 2014. június 14. 16:34

A településeket mindig a lakói neveznek el, de van példa arra is, hogy egy megszálló nép a lakókról ad nevet egy helynek. Eklatáns példa Szavária ahol a Szavár (Magyar) nép élt már jóval a Rómaiak előtt. Vagy Partiscum (Pártusföld) ma Kecskemét. Sok szlávnak vélt helynév pedig török! De van olyan eset is amikor egy név több nyelven is értelmes. Pl Rába.

Csesznek, Pornóapáti, Bugyi érdekes helyneveink XD

12 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 14. 11:02

@hun: Figyelj, azt mondanám az egy dolog, hogy nem tudod, mi az a puszta személynévből keletkezett településnév, de sajnos ebből az is kiderül, hogy a cikkeket nem olvastad, vagy nem értetted meg.

Arról nem is szólva, hogy mesterséges névadást akarsz szembeállítani természetes módon kialakult településnevekkel.

@hun: Természetesen. Sőt, a szláv személynevet magyar ember is viselhet. (Itt vagyok pl. én.) Lehet, hogy egy Porva nevű magyarról kapta a nevét. Viszont nem én képzeltem, hanem a szakértők ezt állapították meg.

11 hun 2014. június 14. 10:49

csak hogy pontosan értem-e:

szóval a szlávoknál nem adnak személynévből településnevet, de a magyar településnév lehet szláv személynévből?

így képzelted?

10 hun 2014. június 14. 10:45

@Fejes László (nyest.hu): igen? és ez történelmileg alakult ki így, vagy népi közmegegyezéssel?

Pétervár, Sztálingrád, Leningrád gondolom a kivételt erősítő szabály.

9 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 13. 15:19

@Karuso: Igen.

@Karuso: Nem. :)

8 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 13. 15:18

@hun: Ennek rohadt egyszerű magyarázata van: a szlávoknál nincsenek puszta személynévből alakult településnevek. Köszönjük az észrevételt.

7 Krizsa 2014. június 13. 15:14

A személynévből való eredeztetés az IND-FN nyelvészet lelazult találmánya - mert persze minden személynévnek valódi értelme is volt.

Ezek mind vend (egy köztes szláv-magyar nyelvű) helységnevek. Ha csak a vas-zalai nyelvjárást feldolgozták volna a nyelvészek, rég tudnák, hogy mitől NINCSENEK szláv jövevényszavak.

6 hun 2014. június 13. 14:01

és az egészben a legszánalmasabb, h NINCS EGYETLEN prva, prvo, prvy nevű 'szláv' város SE. a többszázmilliós szlávság területén a tizenvalahány államban.

hát ennyire agyalágyult az egész szláv eredeztetés. akadémia, szégyeld magad!

5 hun 2014. június 13. 01:00

"Czestnik [csesztnyik], Cześnik [csesnyik]. Ebből a tőből származik a magyar tiszt szó is: ennek eredeti alakja čьstь [csiszti],"

a TŐ a cseszt, abból jön a csesztnyik. felismerhető a -nyik rag...

4 hun 2014. június 13. 00:58

mi utal rá, h a porva az prva? miben "első" Porva?

tudod mi érdekes?

'čest' = tiszt, tisztelet (de nem: rang, szolgálat!)

'čisti' = tiszta

megintcsak érdekes módon, a szlávban nincs 'čisár', pedig van nekik 'stolár, stopár, sklenár, murár, záhradkár...', magyarban meg van.

lásd.: Csiszár. régente kardcsiszoló, fegyvercsináló; később lócsiszár is vagyis lókupec.(Pallas Nagylexikon)

.

már csak az illendőség is megkívánná, h bizonyítottság nélküli dolgokhoz oda legyen írva az, h "állítólagos". de hát mit lehet tenni, a osztrák ész sok bajt csinált.

3 Karuso 2014. június 12. 23:39

Véletlenül kétszer küldtem el, az illetékes elvtárs nyilván törölni fogja ezzel együtt. (Lécci.)

2 Karuso 2014. június 12. 23:38

A múltkor azt mondtátok, hogy ez (a nevek eredete) titeket nem érdekel. Vagy az csak a családnévre vonatkozik?

1 Karuso 2014. június 12. 23:38

A múltkor azt mondtátok, hogy ez (a nevek eredete) titeket nem érdekel. Vagy az csak a családnévre vonatkozik?

Információ
X