-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat... ismét településnevek etimológiái közül válogattunk.
Edit nevű olvasónk Ukkról és Bobáról szóló cikkünk kapcsán említi, hogy az ő kedvenc állomásneve Porva-Csesznek. Az állomás Veszprém megyében, Porva és Csesznek faluk (vagy falvak) között található.
Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárának alapján Porva etimológiai szempontból nem annyira izgalmas – komi eredetét bízvást elvethetjük –, ismét puszta személynévből keletkezett településnévről van szó. A személynév szláv eredetű lehet, a szerbeknél és horvátoknál ma is előfordul Prva alakban, ez pedig a Prvoslav (kb. ’első dicső(ség)’) névből rövidült.
A Csesznek településnév már érdekesebbnek tűnik. Nem csupán azért, mert a csesz(ik) ige jelen idejű, kijelentő módú, többes szám harmadik személyű alakjával esik egybe, és ez számos tréfára nyújt lehetőséget. (A csesz(ik) egyébként hangutánzó eredetű szó, a csiszol, csoszog, csöszög családjába tartozik, ma is közismert jelentése mellett ’karcol súrol’, ’lop’ és ’vág, szel’ jelentésben is előfordult a régiségben – ’közösül’ jelentése nyilván az elsőből származik.) Sokkal inkább azért, mert hangalakja a szláv nyelvek [csesznek], [csesznok], hangalakú, ’fokhagyma’ jelentésű szavára emlékeztet, így azt gyanítanánk, hogy ezzel függ össze.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A valóság azonban megint kiábrándító. Ismét puszta személynévből keletkezett helynévvel van dolgunk, és a forrása megint szláv eredetű. A szerb-horvátban a megfelelő česnik [csesznik] jelentése ’részes, részvevő,; boldog ember; násznagy, férfi fővvendég (lakodalomban)’.Egy ’magas rangú tisztségviselő, várnagy’ jelentésű köznévből keletkezhetett személynév, a lengyelből ki is mutatható ilyen személynév: Czestnik [csesztnyik], Cześnik [csesnyik]. Ebből a tőből származik a magyar tiszt szó is: ennek eredeti alakja čьstь [csiszti], jelentése ’elismerés, tisztelet, méltóság’. A szó eleji [cs] a szó belseji [t] hatására változott [t]-vé, mint például tiszta esetében. Csesznek nevéből a [t] bizonyára igen korán kiesett (már első, a 13. század közepéről való említésében sem szerepel), így a változás nem is mehetett végbe.