-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az árvízi hírekben sok új szakkifejezést tanulhattunk. Az egyik ilyen a buzgár. Mi az a buzgár? Buzog-e a buzgár? És mi buzog a buzgárban, ha egyáltalán? – Ezeknek a kérdéseknek igyekeztünk utánajárni.
Az elmúlt hét árvízi helyzete alatt rengeteg új kifejezéssel ismerkedhettünk meg az árvízi híradásokból, a mentési munkálatok vezetőitől. Szinte hétköznapivá vált a védekezés, a védmű, a gát koronája, a nyúlgát kifejezés, és persze még sok más, többé-kevésbé vízügyi szakkifejezés. Ahogy a Duna vize betört a szárazföldre, úgy árasztották el ezek a szakszavak a sajtó nyelvét. Az egyik legérdekesebb – legalábbis nyelvészeti szempontból – a buzgár volt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A buzgárok nagyon veszélyesek: ezek a töltések úgynevezett mentett oldalán (újabb szakkifejezés!) megjelenő vízfeltörések. A víz ezekben a buzgárokban alulról fölfelé áramlik, és magával mossa a töltés finom, szemcsés anyagát. Buzgárok azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a védett oldalon (a közlekedőedények elvének megfelelően). Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör (felbuzog) a mentett oldalon. Ez pedig hosszú távon akár gátszakadáshoz is vezethet. Az elmúlt napokban többször is hallhattuk a híradásokból, hogy a buzgárok is gondot okoznak az árvízi védekezésben.
![A margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda külső nagymedencéje, amelybe feltört az áradó Duna vize](/media/a-margitszigeti-hajos-alfred-nemzeti-sportuszoda-kulso-nagymedenceje-amelybe-feltort-az-arado-duna.jpg)
(Forrás: MTI / Kallos Bea)
A buzgár szó tehát az elmúlt napokban mindenképp a hétköznapi nyelv részévé vált, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából (TESz.) az is kiderül, hogy ez nem először fordul elő. Az 1965-ös nagy dunai árvíz idején ugyanis szintén szélesebb körben is ismertté vált már a kifejezés. (A buzgár árvíz esetén igen gyakori jelenség.) A szótár az első írásos adatot a kifejezésre 1825-ből jegyzik, ekkor még ’fodrozódó vízfelület, örvény’ értelemben, nem pedig speciális vízügyi jelentésben. A 19. század elején tehát buzgárnak nevezték az evezőlapát nyomán kialakuló örvényeket. A 20. század elejéről azonban már a mai értelemben találjuk meg a buzgár szót. De honnan jön a buzgár?
Nem olyan nagy meglepetés, hogy a buzgár a buzog ige (fantom)tövéből jött létre az -ár szláv eredetű névszóképzővel – hasonlóan a búvár (búvik), csiszár (csiszol) és a vájár (váj) képzett szóalakokhoz. (A császár és a betyár szavak azonban nem tartalmazzák ezt a képzőt!) És honnan származik a buzog? – Hangutánzó vagy hangulatfestő eredetű; a buz tő a TESz. szerint vagy a finnugor korban vagy már a magyar nyelv önálló életében alakulhatott ki. Buzgó kutatásokkal tehát ennyit tudtunk kideríteni a buzgárokról.