nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az áramlat, ami boldoggá tesz
Hol a boldogság általában?

Szexuális aktus, olvasás vagy éppen főzés – bármelyik jelenthet tökéletes élményt számunkra. Vannak alkalmak, amikor teljesen elmélyülünk valamiben, és úgy tűnik, a boldogság elérhető. Az ilyen pillanatokat nevezte el Csíkszentmihályi Mihály „flow”-nak.

Jánk István | 2015. július 2.
|  

Ha szétnézünk magunk körül, akkor bizony könnyen beláthatjuk, hogy aggasztóan sok boldogtalan emberrel találkozunk. Kevés az őszinte mosoly, kevés az önfeledt nevetés, ellenben sok a lefelé görbülő száj, a megtört és elégedetlen tekintet. Miért? Vegyük azt az egyszerű esetet, amikor valakinek van egy célja, például karcsú vagy izmos szeretne lenni. Ha ezért küzd, folyamatosan edz, odafigyel az étkezésére, előbb-utóbb eléri a maga elé tűzött célt. És amint ez megtörtént, csalódottan konstatálja: ismét a kiindulóponton találja magát, újfent elégedetlen, mivel célja beteljesedett, így nincs újabb hajtóerő. Hogy miért történik mindez? Kiderül újonnan induló cikksorozatunkból, ahogy az is, hogy egyáltalán miképp érhetjük el a boldogságot.

A tökéletes élmény pszichológiája

Néhány évezreddel ezelőtt Arisztotelész úgy vélte, hogy az embereknek minden másnál fontosabb a boldogság. Ugyanis a boldogság az egyetlen olyan dolog, amit önmagáért keresünk, minden más célunk – a hatalmi törekvésektől kezdve a szépségen át egészen az anyagi jólétig – a boldogságnak van alárendelve. Másképpen, a boldogságon kívül az összes többi célunk csak azért fontos, mert feltételezzük, hogy majd boldoggá tesz minket.

Habár Arisztotelész óta sok minden változott, a boldogság keresése, hajszolása ugyanúgy megmaradt. Ez természetesen nem hagyta hidegen a pszichológia tudományát sem. Az 1960-as évektől kezdődően egyre több kutatás és tanulmány jelent meg, ami érdemben foglalkozik a témakörrel. Az egyik, ha nem a legfontosabb ezek közül a magyar (erdélyi) származású chichagói pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály (aki nevének kiejtését így magyarázza az amerikaiaknak: chicks send me high ’a csajok a magasba küldenek’) munkája, az Amerikában először 1990-ben (itthon 1997-ben) kiadott Flow című könyv.

A Flow azóta sokmilliós olvasótáborral rendelkezik szerte a világon. A mű általános népszerűsége és jelentősége abban áll, hogy a boldogság igencsak szubjektív fogalmához szigorúan tudományos alapon közelít, ám a tudományos próza kereteit elhagyva. A könyv nem a tipikus, a boldogsággal kapcsolatos művek megközelítését használja. Nem ad kész recepteket, tippeket arra, hogy hogyan legyünk boldogok (már csak azért sem, mert az örömteli élet mindig egyénfüggő, egyedi). Inkább általános elveket közöl, és konkrét példákat mutat be arra vonatkozóan, hogy az elmélet hogyan ültethető át a gyakorlatba.

Csíkszentmihályi Mihály
Csíkszentmihályi Mihály
(Forrás: Wikimedia Commons / Ehirsh)

A könyv (tudományos) alapja Csíkszentmihályi több évtizedes munkája mellett egy rendkívül ötletes kutatás-módszertani újítás. Ez utóbbi hatalmas áttörésnek számított a boldogságkutatások történetében, tudniillik, Csíkszentmihályi előtt nem igazán sikerült a boldogságot kellően objektíven mérni. Ismerkedjünk hát meg a flow-elmélet módszertani alapjaival.

Csíkszentmihályi szellemes kutatás-módszertani újítása

Ami a flow elméletét megkülönbözteti az ókori filozófiáktól, illetve az egyéb, boldogsággal foglalkozó „könnyen-gyorsan” típusú tanácsadó kiadványoktól, az a tudományos megalapozottság. A Flow megírását egy nagyjából 20 éves kutatómunka előzte meg Csíkszentmihályi és munkatársai, tanítványai részéről. A kutatás alapját kérdőíves vizsgálatok, interjúk, tesztek képeztek – és egy teljesen új módszer.

A kutatás-módszertani újítás neve Élményértékelő Mintavételi Eljárás volt, és a következőképpen nézett ki. A vizsgált személyeket felszerelték egy elektromos személyhívóval (csipogóval). Ez egy héten keresztül rendszertelen időközönként, átlagosan napi nyolcszor szólalt meg. Ekkor az alany kitöltött egy rövid kérdőívet arról, hogy mennyire érzi magát boldognak egy hétfokú skálán, mit csinál éppen, mire gondol. Bő két évtized alatt több mint százezer ilyen kérdőív gyűlt össze.

A boldogságnak ezer arca van
A boldogságnak ezer arca van
(Forrás: Wikimedia Commons / See-ming Lee / CC BY-SA 2.0)

A kapott adatok elemezve jutott el Csíkszentmihályi a flow fogalmáig, a flow-élmény megértéséig. Ehhez az egyik első lépés annak felfedezése volt, hogy az emberek nagyon hasonlóan írják le az egymástól alapjaiban különböző, ám sikeresen végzett tevékenységeket. Ugyanazt az érzést éli át egy hegymászó egy meredek hegyfok megmászása közben, mint egy sakkozó egy mérkőzésen vagy egy külvárosi tizenéves egy bajnoki kosármeccsen. A másik fontos felismerés ezzel párhuzamosan, hogy ez az örömteli érzés kultúrától, nemtől, kortól, társadalmi helyzettől és a modernizáció fokától mintegy független. Az idős meditáló koreaiak csaknem ugyanúgy írták le, mint a japán motorosbandákba verődött fiatalok. De mi is ez az érzés, amit flow-ként emlegetünk?

A flow fogalma

„Bár a magyar nyelvben nincs olyan szó, amelyik pontosan visszaadhatná a flow jelentését, biztos vagyok abban, hogy, hogy nincs a világon még egy hely, ahol az olvasók jobban megértenék, mit is jelent ez a fogalom” – zárja Csíkszentmihályi a magyar kiadás elé szánt bevezetőjét. Nem véletlen írja ezt. A fogalmat – szó szerinti fordítással – áramlatnak nevezik, azonban ez nem igazán fejezi ki a jelenség lényegét (Mérő László matematikus-pszichológus, aki magyarul is írt a támáról, szintén erre hívja fel a figyelmet: ő inkább a lebegés kifejezést tartja találóbbnak).

A tökéletes élmény alapja a flow. Ez az a jelenség, amikor olyan mértékben feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más jelentéktelenné válik mellette. Ilyenkor az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán önmagáért. Nem számít, hogy elkésünk valahonnan, sem az, hogy mit gondolnak majd mások. Nincs jelentősége és súlya az eltelt időnek, sem a problémáinknak. Csakis az adott tevékenység létezik.

Csíkszentmihályi „fölfedezése” lényegében az volt, hogy a boldogság nem olyasmi, ami csak úgy megtörténik az emberrel. Nem kapcsolatos a szerencsével vagy a véletlennel, nem vásárolható meg pénzért vagy a hatalom által. Nem a külső események függvénye, hanem sokkal inkább attól függ, hogy hogyan értelmezzük azokat mi magunk. A boldogság ilyen értelemben tehát olyan állapot, amelyre fel kell/lehet készülni, és mindenkinek magának kell ápolni. Ugyanis azok a személyek, akik megtanulják, hogy hogyan kell irányításuk alatt tartaniuk belső élményeiket, történéseiket, képesek arra, hogy életük minőségét is meghatározzák. És ez jelenthet egyedül valódi boldogságot.

Persze ez nem azt jelenti, hogy a boldogság elérhető, ha tudatosan törekszünk rá. A boldogságra úgy találhatunk rá, ha életünk egyes részleteit teljességgel átéljük, nem pedig úgy, hogy közvetlen próbáljuk megtalálni.

A boldogság egy másik arca
A boldogság egy másik arca
(Forrás: Wikimedia Commons / Yann / GNU-FDL 1.2)

Bizonyára már mindenki átélt a fentiekben közölt flow-élményekhez hasonló pillanatokat. De az közel sem mindegy, hogy ki milyen gyakorisággal kerül ebbe az állapotba. A jó hír az, hogy a flow-élmény átélése fejleszthető, tanulható. Ebben igyekszünk segíteni a sorozatunk további részeiben olvasóinknak.

Irodalom

Csíkszentmihályi Mihály (2010): Flow : Az áramlat : A tökéletes élmény pszichológiája, Akadémiai, Budapest.

Mérő László (2010): Az érzelmek logikája, Tericum.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 arafuraferi 2015. július 3. 23:17

A boldogság kétféle lehet (akár kétféle szó is lehetne rá). Az egyik a pillanatnyi (ez a flow-izé is ide sorolható), a másik a tartós. A tartóshoz egyrészt kell sok flow-élmény, kell az, hogy minél kevesebb szar élmény legyen, de fontos az is, hogy miket sikerült megvalósítania az embernek az élete során abból, amit mostani fejével korábban célként kitűzött volna. A mostani gondolkozás visszavetítése azért lényeges, mert ma már sok mindent máshogy értékelünk, tehát ezért nem a korábban kitűzött cél megvalósítása a fontos.

5 Jánk István 2015. július 3. 17:34

@Krizsa: @Csabrendeki: Igen, nem azonos az ihlettel, de természetesen az ihlet is lehet flow-élmény.

4 Krizsa 2015. július 3. 16:11

Nem ihlet. Nem is mindig tevékenység, mert ilyen az jó orgazmus is, amikor kilép az időből. A flow itt nagyon jó szó.

3 Csabrendeki 2015. július 3. 15:57

"Ez az a jelenség, amikor olyan mértékben feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más jelentéktelenné válik mellette. "

Az én szótáromban erre a megfelelő szó: ihlet.

2 Galván Tivadar 2015. július 2. 23:35

@Kiera: Rijeka már akkor is Rijeka volt, amikor Csíkszentmihályi ott született.

Kádár szüketett Fiuméban.

1 Kiera 2015. július 2. 21:45

Csíkszentmihályi nem erdélyi származású. Fiumében (ma Rijeka, Horvátország) született.

Információ
X