-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A bonobókölykök hasonlóan kezelik az érzelmeiket, mint az ember – derült ki egy kutatásból, amelyet egy kongói rezervátumban végeztek.
Kutatók meghökkentő hasonlóságot találtak a bonobókölykök és a gyerekek érzelmi fejlődése között egy afrikai rezervátumban. Ez az eredmény azt mutatja, hogy az emberszabású majmok az emberhez hasonlóan kezelik az érzelmeiket. A felfedezés azért is fontos, mert rámutat arra, hogy az ember evolúciója során már az emberszabásúaknál megjelenik az az érzelemkezelési rendszer, amely az emberre jellemző. Ebből a majmok viselkedésére vonatkozóan is le lehet vonni következtetéseket – számol be Zanna Clay és Frans de Waal kutatásáról a Science Daily.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Egy kongói bonobórezervátumban készült videofelvételeket elemeztek a tudósok, hogy megvizsgálják az állatok társas viselkedését. Arra voltak kíváncsiak, hogyan kezelik az állatok a saját érzelmeiket, és hogyan reagálnak társaik érzelmeire. Azt találták, hogy a kettő kapcsolatban áll egymással: azok a bonobók, amelyek gyorsan képesek voltak úrrá lenni saját érzelmi felindulásukon (például egy elvesztett verekedés után), több empátiát mutattak társaik iránt. Ez – ahogyan Clay elmesélte – gyakran abban nyilvánult meg, hogy valamilyen testi kapcsolatba léptek ideges társukkal: megérintették, megölelték, megcsókolták.
A bonobómajmok (Pan paniscus) legközelebbi rokonaink közé tartoznak; genetikailag éppannyira hasonlítanak az emberre, mint a csimpánzok. A bonobók köztudottan a legempatikusabb emberszabásúak közé tartoznak – ezt már korábban az agyuk kutatása is igazolta. Éppen ezért gondolták a tudósok, hogy érdemes összevetni az érzelemkezelésüket az emberével. „A bonobók és az emberek minden közös tulajdonsága egy közös őstől származik, aki körülbelül 6 millió éve élhetett” – mondja de Waal.
Ha a bonobók képesek kezelni érzelmeiket, és ez befolyásolja azt, hogyan reagálnak a társaik viselkedésére, ez azt jelenti, hogy szabályozórendszerük képes moderálni erős érzelmeiket és megakadályozni a túlzott arousal-szintet (azaz a szervezet túlzott izgalmi állapotát).
Köztudott, hogy a gyerekek esetében az érzelmek szabályozásának képessége feltétele az egészséges szociális fejlődésnek. A jó szociális képességekkel rendelkező gyerek egyszersmind képes a saját érzelmei állapotait kontroll alatt tartani. Ennek kialakulásához stabil szülő-gyerek viszony szükséges. Ezért fordul elő gyakran, hogy az árván maradt gyerekeknek igen nehéz a saját érzelmeik kezelése.
A vizsgált rezervátumban rengeteg olyan kismajmot neveltek emberi nevelőszülők, akiknek a biológiai szülei vadászat áldozatai lettek. A kutatók azt figyelték meg, hogy ezeknek a majmoknak – összehasonlítva a nem árva társaikkal – gondot okozott az érzelmeik kezelése: például percekkel több ideig nem tudtak úrrá lenni felindultságukon, mint nem árva társaik.
Az állatok érzelmeinek kutatása nagyon sokáig tabunak számított. Most azonban kiderült, hogy az empátiához elengedhetetlen a saját érzelmek kezelése, és ez ugyanúgy működik a bonobóknál, akár az embereknél.
Forrás