"Példánkban az ige áll elől". Meg a helyesírás.

A may típusú felszólításra van még egy ismertebb példa, amit az uralkodóknak mondanak koronázáskor.

Long may s/he reign.

uralkodjon soká.

"A let-tel a többes szám első személyű felszólítás is megoldható: let us be quiet vagy összevonva let’s be quiet ’legyünk csendben’."

Szerintem itt a "let" nem felszolito ertelmu (hanem hortativusz). Bar az igaz, hogy a "let us"-ban a let lehet felszolito is, de ez esetben a "mi" csoportba nem tartozo szemelynek szol, es a jelentese "hadd legyunk csendben", vagyis "engedd meg (nekunk), hogy csendben legyunk". Ez esetben, vagyis felszolito esetben viszont a "let us" nem roviditheto "let's"-kent.

"Egyes számban azonban nem felszólításként, inkább engedélykérésként értelmeződik ez a szerkezet: let me be quiet ’hadd legyek csendben’, hiszen láttuk, felszólító mondatnak E/1 nem nagyon lehet az alanya."

Itt viszont a "let" epp felszolito modban van (bar termeszetesen engedelykeresre is hasznalhato). De termeszetesen a felszolitas nem E/1 szemelyu, hiszen a "me" a mondatnak nem alanya, hanem indirekt targya, a felszolitas alanya termeszetesen E/2.

@GBR: „hiszen a "me" a mondatnak nem alanya” A let me be quiet-ben a let ige alanya a kiejtetlen you, a be ige alanya a me, ami azért van tárgyesetben, mert a be nemfinit.

„Ez esetben, vagyis felszolito esetben viszont a "let us" nem roviditheto "let's"-kent..” Ez nem csak azon múlik, hogy az us hangsúlyos-e? Aminek persze pragmatikai következményei vannak.

@hhgygy: Kösz.

"„Ez esetben, vagyis felszolito esetben viszont a "let us" nem roviditheto "let's"-kent..” Ez nem csak azon múlik, hogy az us hangsúlyos-e?"

Nem a hangsulyossagon mulik. A "let us"-ban a let ket modban is szerepelhet (amelyek tortenetesen alakilag egybeesnek)

1. Let us be quiet, "legyuk csendben" jelentesben. Itt a cimzett a "mi", ez esetben a let nem felszolito modu, hanem hortativusz. Ebben ez esetben a "let us" osszevonhato, a "let's" teljesen egyenerteku.

2. Let us be quiet, "engedd meg, hogy (mi) csendben legyunk" jelentesben. Ebben az esetben a let tenyleg felszolito modu, a cimzett a ki nem tett "te". Ebben az esetben (vagyis mindig, amikor a let felszolito modban van), a let us nem vonhato ossze.

Az osszevonhatosag tehat a let ige modjatol fugg kizarolag.

Egyebkent a ket esetben jol elkulonul mind a hasznalat, ertelem, mind a cimzett, ezert egyertelmu, hogy nem azonos modban van az ige, megha alakilag egybe is esnek. Ebbol pedig kovetkezik, hogy csak az egyik lehet felszolito. (Illetve logikailag meg egy eset lehetne, hogy egyik sem az, de mindketto semmikepp sem lehet az). Akkor pedig mar egyertelmu, hogy a 2. eset az imperativusz, nem az elso.

@szigetva (az elozo is, csak lemaradt):

"„hiszen a "me" a mondatnak nem alanya” A let me be quiet-ben a let ige alanya a kiejtetlen you, a be ige alanya a me..."

Igen, pont ezt mondtam en is, epp ezert mondom, hogy ez pedig epp felszolitas, megpedig E/2. szemelyu. A szerkezet a "megenged valakinek valamit" szerkezetbol szarmazik, tehat a "megenged" ige felszolito modjanak a cimzettje a kimondatlan you, nem a beszelo. Ezert ez a szerkezet az elobbi kommentemben szereplo 2. tipushoz tartozik.

"ami azért van tárgyesetben, mert a be nemfinit."

Vagy inkabb azert nemfinit az ige, mert maga is targyesetben all. A szerkezet ugyanis ige(megenged)+indirekt targy(akinek megengedi)+direkt targy(amit megenged), tehat a be ige a let ige targya, igy csak infinit lehet.

@GBR: „Itt a cimzett a "mi"” Ezt formálisan (alany, tárgy) hogyan lehet kifejezni?

@GBR: Az én világomban igének csak az -ing-es alakja lehet tárgy, a be nem lehet az. Legfeljebb még a be-t tartalmazó mondatot tudom tárgyként elképzelni (a "let" tárgya a volna a [me be quiet]) ebben az esetben). De a "me" akkor is csak azért van tárgyesetben, mert a be nemfinit, ha finit volna, akkor alanyesetben volna az alanya: say that I am quiet, ahol a "that I am quiet" a say tárgya.

@szigetva: itt kisse eltavolodtal az eredeti hozzaszolasom lenyegetol, de nem kerulom meg a valaszt emiatt.

"@GBR: " Az én világomban igének csak az -ing-es alakja lehet tárgy, a be nem lehet az. Legfeljebb még a be-t tartalmazó mondatot tudom tárgyként elképzelni (a "let" tárgya a volna a [me be quiet]) ebben az esetben). De a "me" akkor is csak azért van tárgyesetben, mert a be nemfinit, ha finit volna, akkor alanyesetben volna az alanya: say that I am quiet, ahol a "that I am quiet" a say tárgya."

Itt arrol van szo, hogy, bar a lenyeg szempontjabol ugyanazt mondjuk, mashogy oldottuk fel a szerkezetet (te ugy, hogy az egesz "me be quiet" a targy, en ugy, hogy csak a "be quiet" a (direkt) targy.) Bar abban igazad van, hogy inkabb csak az az -ing-es alakot nevezik targynak, a kulonbseg itt csak terminologiai (es pl. epp toled olvastam regebben egy kituno cikket arrol, hogy mennyire nem egyertelmu pl a fonev es az ige megkulonboztetese). De ez lenyegtelen, mert a hozzaszolasom lenyege nem az volt, hogy az "en" miert van targyesetben, sot e korben semmilyen allitast sem tettem, hanem az, hogy az alany a kiejtelen "te".

Ugyanis a cikkben ez volt: ""Egyes számban azonban nem felszólításként, inkább engedélykérésként értelmeződik ez a szerkezet: let me be quiet ’hadd legyek csendben’, hiszen láttuk, felszólító mondatnak E/1 nem nagyon lehet az alanya."

Tehat egyszerusitve: az ige E/1 szemelyu es nem felszolito. En pedig erre irtam, hogy az alany a "you", tehat E/2 szemelyu es felszolito. Tehat e szempontbol a "me" targyesete indiferens.

Ez az analogia viszont nem adekvat itt: " De a "me" akkor is csak azért van tárgyesetben, mert a be nemfinit, ha finit volna, akkor alanyesetben volna az alanya: say that I am quiet, ahol a "that I am quiet" a say tárgya.""

A "say that I am quiet" eseteben, ahogy irod is, az "I" nem a targya a "say"-nek, a "let me be quiet" eseteben az "I" viszont targy, tehat ezert van targyesetben, a logika pedig forditott, ezert nemfinit az ige.

@szigetva:

Az eredeti hozzaszolasom masik temaja pedig a "let’s be quiet ’legyünk csendben’" imperativuszkent elemzese. Most is fenntartom, hogy ez nem imperativusz. Ezt legtobbszor (igy a cikkben is) tevesen adjak meg (a nagyon hasonlo optativusz/imperativusz tevedessel egyutt), ami nyilvan abbol fakad, hogy az igemodok alakilag egybeesnek, sot azonosnak tuno szerkezetekben is hasznaljuk oket.

Ennek szemleltetesere hirtelen ket pelda is eszembe jutott.

1. Ha ezt olyan nyelvnel vizsgaljuk meg, ahol alaktanilag elkulonul a ket forma. Vegyuk a spanyol "divertirse" iget. Ebbol kepezetunk pl. "que te diviertas mucho" format is (ez optativusz), vagy "diviertete mucho" format is (ez imperativusz). A spanyol optativusz-imperativusz kulonbseg teljesen analog az angol hortativusz-imperativusz kulonbseggel, csak a spanyol eseteben a morfologiai kulonbseg miatt a kulonbseg nyilvanvalo, mig az angolban annak hianyaban pedig kevesbe nyilvanvalo.

2. A magyar felszolitomod es kotomod esete. Regebben a kotomodot nem is emlitettek. Ma mar szerencsere legalabb koto-felszolito modnak nevezik, de meg ez is felrevezeto, hiszen nem arrol van szo, hogy egy modot hasznalunk ket funkcioban, hanem arrol, hogy ket mod van, csak ez a ket mod alakilag egybeesik. Az analogia ott van, hogy bar a ket modot alaktanilag nem tudjuk megkulonboztetni, szintaktikailag a kulonbseg mar kimutathato (pl az igekoto elvalasaval). Es ez hasonlo az angol "let us" hortativuszi es imperativuszi jelentese kozti kulonbseg esetevel. A ket eset alakilag egybeesik, de a hortativusszi osszevonato, az imperativuszi viszont nem.

@GBR: És tökre igazad van. Beszéltem egy szintakta kollégával, őt is lázba hozta, hogy még sose gondolt ebbe bele. A neten meg ez jött szembe: www.quickanddirtytips.com/education/gram...he-same-as-let-us-go (majd még tüzetesen átböngészem).

Az általam ismert angol nyelvjárásokban (több év az USA keleti partján) olyat, hogy *"your mobile phone be your guide", maximum Yoda vagy Jar Jar Binx mond. Nagyon félrevezető hogy "nyelvtanilag helyes", mert nem az. Már ha ugye a helyesség mércéje hogy anyanyelvű mond-e ilyet.

A "you be quiet" meg a fekete angolra (ebonics) jellemző hangsúlyozó alak, és ebben a nyelvjárásban a you hangsúlytalan, és a quiet a hangsúlyos.

Szóval nem tudom a magyar angol bölcsész szakokon mit tanítanak de olyan hogy *"that dog bark", olyan NINCS. Ez nem stílus kérdése, ilyen mondat pedig nem létezik.

@Sigmoid: „Az általam ismert angol nyelvjárásokban” Tételezzük fel, hogy egy nyelvtankönyíró más nyelvjárásokat is ismer.

A BEV "you be quiet"-ben a "be" a standard angol "are"-jának felel meg, az itt idézett "you be quiet"-ben viszont felszólító módú.

@Sigmoid: Ilyen mondatot nem is idéztem, tehát szalmabábot csépelsz. Olyan viszont van, hogy "everyone leave the room".

@GBR: Eddig én sem gondoltoztam el ezen, hogy a "que te diviertas" az optattívusz, de teljesen igazad van. A DRAE szerint egyébként az "oración optativa" = "oración desiderativa", vagyis 'kívánságot kifejező (tag)mondat', ami viszont tökéletesen megállja a helyét. Maga az igealak kötőmódban áll, de a mondat valóban óhajtó.

@cikk: "Tulajdonképpen érthető, hogy a felszólítás alanya leginkább második személyű, azaz a megszólított. A magyarban a magázódás vagy tetszikelés esetén az alany harmadik személyű, tehát a felszólítást ide is ki kell terjesztenünk"

Alakilag a spanyolban is csak 2. személyben van "valódi" felszólító mód, pontosabban önálló alakja (ama 'szeress' és amad 'szeressetek' -- utóbbi csak az európaiban létezik). A többi alakot (az E/1. kivételével, mert ott csak optatívusz van) a kötőmódból kölcsönzi:

ama 'szeress'

ame 'szeressen' (ő/ön/maga)

amemos 'szeressünk' (pl. amémonos 'szeressük egymást')

amad/amen 'szeressetek'

amen 'szeressenek (ők/önök/maguk)

@Sultanus Constantinus: es ugyanigy a kulonbseg angolul is megvan, csak ott morfologiailag nem kimutathato. Mondjuk a spanyolban sem mindig. A "divertirse" igenel maradva, E/2 eseteben mind morfologiai, mind szintaktikai kulonbseg van az optativusz es az imperativusz kozott. E/3 eseteben viszont mar csak szintaktikai, hiszen az ige mar nem kulonbozik, "que te diviertas">que se divierta, "diviertete">diviertase. De ha az ige nem reflexiv, akkor a ket igealak teljesen azonos. Es pont ez van az angolnal, csak minden szemely eseteben, de ettol meg ket kulon modrol van szo.

"A DRAE szerint egyébként az "oración optativa" = "oración desiderativa", vagyis 'kívánságot kifejező (tag)mondat'..."

Bar en nem ismerem a spanyol terminologiat, de szerintem még az optativusz es a desiderativusz is kulonbozik. Az optativusz kivansagot fejez ki, a desiderativusz pedig szandekot. Mondjuk a spanyolban alaktanilag epp nincs desiderativusz, azt analitikusan fejezhetjuk ki, pl. meg mindig a "divertirse"-nel maradva, "quiero divertirme", de pl. a japanban van desiderativuszkent ragozott igeforma: igető(連用形)+tai (bar melleknevkent ragozando). A japanban egyebkent kulon hortativuszi ragozas is van.

@Sigmoid: Alapjában egyetértenék veled, Amerikát tekintve igazad van. Ilyet senki nem mondana, illetve a második you be quite-et tényleg csak a AAVE-ben. Ez nem csak a keleti, hanem a nyugati parton is így van. Már eleve, Amerikában mobile phone-t sem mond senki, hanem cell phone vagy cell esetleg smartphone vagy csak szimplán phone van helyette. Viszont ott tévedsz, hogy más kontinenseken használhatják úgy is, ahogy El Phedro írja, kiváltképp Angliában, ott sokkal modorosabban beszélnek angolul (pláne délen), mármint amerikai szemmel. A Your mobile phone be your guide teljesen grammatikus mondat, talán annyi, hogy én ezen úgy érzem, hogy nem felszólító módban van, hanem kötőmódban. Ugyanez a véleményében a plakáton lévő eredeti mondatról is, az sem helytelen, csak azért nem való oda felszólító jelentésben, ahogy az írója szánta, mert subjuctive-os mondat. Ezzel a mondattal egy angol anyanyelvűnek sem lenne baja, nem kötne bele, bár a javított verziót mégis üdvözítené.

@cikk: A többire is reagálok még hosszabban, mert van bőven mondandóm a témához, de most lépnem kell melózni a többit majd később.

Persze a Be your mobile phone your guide felborult szórend, tényleg jobb helyette a semlegesebb Your mobile phone be your guide. Ilyen mondat eleji hangsúlyos előrevetések és egyéb felborult szórendek nem ismeretlenek az angolban, bár inkább a szépirodalmi, költői nyelvre jellemzők. Hasonlók ehhez:

Nine bean-rows will I have there (William Butler Yeats: The Lake Isle of Innisfree)

The milestones into headstones change (James Russell Lowelltől származó egyik népszerű idézetben)

They said, "Aye," and away they rode (Bob Dylan: Two soldiers)

Ide sorolhatók a cikkbeli első szürke dobozban említett Hardly did they try típusú mondatok, meg a Had they know típusú feltételes mondatos szórend. A mai beszélt angolban hasonló még a Here comes the bride szórendtípus.

@El Vaquero: "Ugyanez a véleményében a plakáton lévő eredeti mondatról is, az sem helytelen, csak azért nem való oda felszólító jelentésben, ahogy az írója szánta, mert subjuctive-os mondat."

Hát, izé, mégis mi a fene az a plakáton lévő mondat?

"Be your mobile phone your guide." Ha azt gondolom, hogy itt a szórend SVO, márpedig miért ne gondolnám azt, akkor az alany itt csak egy kimondatlan "You" lehet. És itt kezdődik a baj.

Addig még csak lehetne valamit értelmezni, hogy "[You] Be your mobile phone", mint "[Te] legyél a mobiltelefonod", értelme ugyan ennek sincsen, de legalább a szintakszis érthető, de a "your guide" az mit keres ott, milyen szerepben van?

Sz'al érdekelne, hogy ha szerinted ez a mondat nem helytelen, akkor vajon mi a fenét jelent?

@Túlképzett Tanyasi Troll: szerintem a platákon lévő mondat egy angol anyanyelvű számára az óhajtó értelmű (kívánom, hogy) legyen a mobiltelefonod a vezetőd értelemmel bír, de hangsúlyozom, hogy nem felszólító értelemben. Kicsit a Long live the Queen, vagy a God have mercy típusú mondatokra hajazva.

@El Vaquero: Had they *knowN, úgy akartam írni természetesen. Tanyasi Trollunk pedig megkapja az El Trololo címet :D

@GBR: Szerintem a "desiderativo"-t nem kifejezetten nyelvtani értelemben használja. Az "optativo"-t magyarázza ezzel a szóval: dle.rae.es/?w=optativo

Viszont ha megnézed a "desiderativo" jelentését, arról azt írja, hogy 'ami kívánságot fejez ki vagy jelöl': dle.rae.es/?w=desiderativo.

Először egyébként azt hittem a címéből, hogy valami ezoterikus, konteós, mobilellenes cikk lesz ez, aztán meglepődtem, hogy El Phedro jegyzi, ráadásul semmi hangtan, hanem mindjárt nyelvtanozás. A Plattersért pirospont, nem is tudtam, hogy övék az Only You eredetije. A Let it be-nél annyira tudtam, hogy Beatles-témázás lesz, de Phedrónk csavart rajta egyet, és mindjárt jenki kiadásban tette be, nagyon el vannak egyesek amerikanizálódva. Még szürke dobozok is vannak megint, kész Kánaán ez kérem szépen, egyedül az a Gyűrű Kúra típusú borzalmas, álművészi vernyogás nem kellett volna bele. A téma is érdekes, ezeket nem tudtam a felszólító módról. Már keresek egy ideje olyan könyvet, ami nem csak a hagyományos nyelvtani témákkal foglalkozik, nem nyelvkönyv, hanem tudományos angol nyelvtani munka, belemegy ilyen mélységekbe, mint pl. ez a felszólító mód alanya, állítmánya, tárgya, szóelhagyásai, szórendje. Nagyon kellene egy ilyen, de sajnos nem csak hogy a magyar kiadványok között nincs ilyen, de nemzetközileg sem írtak még ilyet, nagy kár érte.

Ezt a let-es felszólítást ezért nem is nyelvtanilag ismertem, hanem az angol Bibliából And God said "Let there be light," and there was light formában, amit magyarul is emlegetünk (s) lőn világosságként, de szerintem a Let it be-ként mindenkinek ismernie kellett. Ezért nem érdemes nyelvtankönyveket bújni, hanem helyette élő nyelvi anyagokkal kell foglalkozni, anyanyelvi beszédet, zenét, stb. hallgatni, anyanyelvűekkel beszélgetni, anyanyelvi szövegeket olvasni, nem csak az angolnál. Sok olyat ismer meg így az ember, sok olyan mintát sajátít el, amit nyelvkönyvekből nem tudna, vagy mert nem szerepel bennük, vagy mert a téma jellege olyan, amit írott formában nem lehet úgy megfogalmazni.

Ahogy a cikk is írja, a szórend legtöbbször hangsúlyfüggő. Emiatt vannak a felborult szórendek is, előrehoznak egy fontos szót, hogy ne csak hangsúlyos legyen, hanem legelöl legyen hangsúlyos, a szórend pedig borul vele. Mondjuk az angol szórend rejtettebb bugyrairól is lehetne cikk, pár misét még az is megérne, bár a hangtani téma akkor is közelebb áll hozzám.

Sőt, az meg végképp új, hogy Phedro Szentendre felé serénykedik, ezek szerint mindig be van neki készítve zsebre töltve egy teli graffitispré, hogy az ilyen Hunglish-feliratokat helyretegye, plusz egy törlőkendő, hogy aztán a „gondos kéz” le legyen porolva :D

A cikk utolsó bekezdéséhez egy (4)-es variáció: Be guided by your mobile phone, vagy ha megint előnyben részesítjük a kitekert szórendet, akkor egy kicsit a subjunctive-os értelmű By your mobile phone be guided, analóg módon ezzel:

www.youtube.com/watch?v=pxKK7gYAxg0

A jajj, segítség, németes, oroszos, akármis vagyok embereknek direkt a dalszöveges verzió, Queen's Englishben, egyenesen Texasből, az angoltanárok is nagyon szeretik az ilyen eredeti forrásokat, főleg a Rigó utcaiak / ITK-sok. Tipikusan az a fajta népzene, ami teljes hangerőn élvezendő, főleg a levezető rész, arra csápolni is kötelező ujjvillával, úgy authentic.

@El Vaquero: "Emiatt vannak a felborult szórendek is, előrehoznak egy fontos szót, hogy ne csak hangsúlyos legyen, hanem legelöl legyen hangsúlyos, a szórend pedig borul vele. Mondjuk az angol szórend rejtettebb bugyrairól is lehetne cikk, pár misét még az is megérne"

Hát, amennyire azért én emlékszem az angol nyelvtankönyveimre, abban mindig hangsúlyozták azért, hogy az angol szórend kötött.. azaz kötöttebb, mint a magyar (ami szintúgy nem teljesen szabad, de azért mégis). A gond leginkább az, hogy bizonyos mondatrészek szerepére (alany, tárgy) leginkább a szórend tud utalni, mert egyébként nem nagyon lehet pl. két főnév alany meg tárgyesete között különbséget tenni (sőt, még személyes névmásoknál se mindig, lásd "it").

Amiket példának hozol, dalszövegek, versek meg set phrase-ek, persze esetenként lehetnek a szokványostól eltérő szórendűek, de az eredeti szentendrei plakátfelirat ezek közül egyik kategóriába sem illik bele.

@El Vaquero: Lehet, hogy egy angol anyanyelvű végül dekódolni tudja a mondat (az eredeti plakátfelirat) jelentését, de azért engem felettébb érdekelne, hogy 10-ből vajon hányan mondanák rá, hogy furcsa, és hányan azt, hogy rossz/helytelen. Én azt gyanítom, hogy – Sigmoidot parafrazálva – elég sokan "Yodásnak" éreznék ezt a szórendet. :-)

@Túlképzett Tanyasi Troll: "A gond leginkább az, hogy bizonyos mondatrészek szerepére (alany, tárgy) leginkább a szórend tud utalni, mert egyébként nem nagyon lehet pl. két főnév alany meg tárgyesete között különbséget tenni"

A spanyolban meg még ez sincs, ezért tényleg valamikor csak az anyanyelvűnek világos egy mondatból, hogy melyik az alany és melyik a tárgy (ha a tárgyeset nem jelölt). (Fordításkor még én is néha szívok ezzel, pedig nem most kezdtem.)

Egyébként szerintem az angol lassan tényleg eljut arra a szintre, hogy a szórenden kívül már semmi nyelvtan nem lesz benne. :)

@Túlképzett Tanyasi Troll: amit te nyelvkönyvekben olvasol az a brit sztenderd nyelvjárás semleges szórendje. Viszont még a sztenderdnél is el lehet térni a semleges szórendtől, az megint más, hogy a mondat esetleg emelkedett, költői stílusú lesz, de akkor sem csak dalszövegekben és irodalmi művekben van ilyen. Nem szabad nyelvkönyvekre hagyatkozni, nagyon szűk látókörű szemlélettel dolgoznak. Nyilván egy nyelvtanulót nem akarnak mindenféle szórendi finomsággal összezavarni, amíg az alap szórendeket nem tudja.

Ennek ellenére az angol szórend tényleg kötött, de a kötött nem azt jelenti, hogy egyféle, hanem hogy a szavak sorrendje szabályokhoz igazodik. Ettől nem kivétel a kitekert szórend sem, a mondat többi része épp úgy szabályosan követi le a kifordult helyzetet. Ráadásul ez a kötött szórendes elnevezés eleve hülyeség, mert nincs olyan nyelv, amiben teljesen kötetlen lenne, és összevissza lehetne mixelni a mondaton belül a szavakat. Legfeljebb olyan nyelvek vannak, amiknek látszólag szabadabb, változatosabb a szórendje.

@Sultanus Constantinus: érdekes, hogy nem. Az angol nyelvtan valahogy nem akar érdemben egyszerűsödni. Persze van egyszerűsödés, kevesebb igeidő használata, feltételes módban was a were helyett, a shall kötelezőségének megszűnése első személyben a will-lel szemben, elöljáróvonzatos igébe ékelődő nem névmással kifejezett tárgy, stb., többszörös tagadás, de nagyon kevés nyelvtani egyszerűsödés volt az angol nyelvben az utóbbi 100–200 évben, és még konzervatív és akadémiai körök ezeket a fejleményeket még a mai napig nem ismerik el „helyesnek”, annak ellenére, hogy az anyanyelvi beszélők 98%-a használja ezeket.

@El Vaquero: Hát de pont azért, mert már nagyon nincs hova egyszerűsödnie. Pl. még a segédigék használata tűnhet el: már most is mondanak olyasmit anyanyelvűek, pl. a "Do you see that?" helyett, hogy "(You) see that?".

A spanyolban viszont a mostani helyzetet elnézve szerintem még 100 év és el fog tűnni pl. a T/3. -n személyragja, már most megfigyelhető ilyesmi a kevésbé jelölt kontextusokban (pl. "me gusta los gatos").

@El Vaquero: "Már keresek egy ideje olyan könyvet, ami nem csak a hagyományos nyelvtani témákkal foglalkozik, nem nyelvkönyv, hanem tudományos angol nyelvtani munka, belemegy ilyen mélységekbe, mint pl. ez a felszólító mód alanya, állítmánya, tárgya, szóelhagyásai, szórendje. Nagyon kellene egy ilyen, de sajnos nem csak hogy a magyar kiadványok között nincs ilyen, de nemzetközileg sem írtak még ilyet, nagy kár érte."

sok meredek dolgot olvastam már itt tőled, de ez több mint fura. szerinted nem írt még senki tudományos angol nyelvtani munkát? ez valami vicc? egyáltalán miért jöttök folyton nyelvkönyvekkel nyelvészeti témájú cikkeknél? a nyelvtanítás egy másik szakma

@unikornis: én még nem olvastam ilyet, akármilyen meredek is neked. Akármelyikbe belenéztem, már mindnek a bevezetőjében az EFL/ESL témát veszik elő, lényegében mind inkább csak nyelvkönyv, mint tudományos munka, még az ilyen CGEL szintűek is. Ha te tudsz ilyenről, ne fogd vissza magad, jöhetnek a könyvcímek. Pont ez a bajom, tudom, hogy a nyelvtanítás és a nyelvészet két külön szakma, mégis a nyelvtani munkák az előbbi műfajban születnek.

@Sultanus Constantinus: a You see that? töredékes mondat, nem új fejlemény. Ilyen mindig is létezett, csak az elismertsége volt alacsony sokáig, megbélyegezték, ma meg már nem annyira. Pl. John C. Wells is olyan mondatokat ír a Facebook oldalára, hogy I just saw (amerikai hatásra terjedt el a brit angolban is, az I've just seen igeidőhasználat helyett), amire Geoff Lindsay meg is jegyzi, hogy pár évtizede még nem gondolták volna, hogy még ők, az idősebb generáció is használ majd ilyen mondatokat, és tessék. Ma már ezek nem számítanak helytelennek, mindenki használja őket.

@El Vaquero: hogy ne csak bullshit legyen, most olvastam az egyik videómegosztó oldalon kommentben egy amerikaitól, hogy Lucky man is he, majd mindjárt úgy folytatja, hogy Happy and satisfied girl is she. Így legyen hármasom a lottón. Pedig ez nem költői szövegben van, mondom én, hogy használják az ilyen felborult szórendeket is.

@El Vaquero: Még egy felborult szórendes metáltéma, az In Comes the Flood:

www.youtube.com/watch?v=cGoPT6-FVP4

Dalszöveges verzió nincs feltöltve, szóval gúglizással lehet hozzájutni az in comes the flood lyrics-re rákeresve.