-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A kor haladtával változik az emberek zenei ízlése, hogy összhangban legyen az életükben bekövetkező szociális változásokkal – állapították meg brit kutatók egy új tanulmányban.
A Cambridge-i Egyetem kutatói három „zenei korszakot” azonosítottak be az emberek életében: intenzív, kortárs és kifinomult. A tinédzserek a punkhoz és a metálhoz hasonló intenzív zenét használják az identitásuk megalapozásához, de ahogy változik az életmódjuk, úgy a zenei ízlésük is alakul és belépve a korai felnőttkorba csökkenni kezd az intenzív muzsika iránti érdeklődésük és elkezdenek a kortárs zene – pop, rap – irányába elmozdulni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ez összhangban van az életmódbeli változással: az emberek ilyenkor több időt töltenek bárokban, klubokban és társas összejöveteleken, ahol általában táncolható zenéket játszanak. A kortárs zene iránti érdeklődés a középkorúság korai éveiben is megmarad, majd megkezdődik a jóval kifinomultabb műfajok, a dzsessz és a klasszikus zene irányába való elmozdulás. A kutatók szerint ez a váltás az intellektus, a társadalmi helyzet és az érzelmi kiforrottság kifejezésével van összhangban. A zenei ízlés távolabb kerül a fősodorbeli műfajoktól és előtérbe kerül a country, a népzene és a blues is.
Az intézmény pszichológiai tanszékének docenseként dolgozó Jason Rentfrow szerint a kamaszéveket gyakran az identitás megalapozásának igénye hatja át és az agresszív, hangos és eltorzított hangokkal teli intenzív zenében megvan a lázadás. A szakember szerint az első zenei korszak a függetlenség kinyilatkoztatásáról szól, míg a következő sokkal inkább arról, hogy mások elfogadjanak bennünket.
A Journal of Personality and Social Psychology című folyóiratban közölt tanulmány olyan, zenei preferenciákat vizsgáló felméréseket vett alapul, amelyek több mint 250 ezer ember bevonásával készültek tíz év alatt. A kutatók azt vizsgálták, hogy miként változott az emberek zenei ízlése, ahogy öregedtek és mindezt összevetették azokkal a kihívásokkal, amelyeknek kulcsszerepet tulajdonítottak az ember érési folyamatában.
Az eredmények megkérdőjelezik azon elméletet, hogy az ember zenei ízlése nem változik élete során és csupán a kultúra az, amely felülkerekedik rajtunk, ahogy idősödünk. „Természetesen nem átléphetetlen határvonalakról van szó, hiszen az emberek életük későbbi szakaszában is szívesen hallgatják azt a rock and rollt, amelyért fiatalon rajongtak” – mondta Rentfrow, hozzátéve, hogy a zenehallgatás oka azonban változhat és a kor haladtával valószínűleg inkább a nosztalgia kerekedik felül.
A szakemberek szerint nem csupán a zenehallgatási ízlés, de maguknak az előadóaknak az ízlése is változik. Sting és Paul McCartney például, akik annak idején a lázadó kultúra megtestesítői voltak, ma már a klasszikus dallamok felé nyúlnak – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.