nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogyan románosodott el Románia?

Az 1930-as romániai népszámlálás szerint a lakosság 72 százaléka volt román, míg 2011-ben már csaknem 90 százaléka.

MTI | 2015. május 9.
|  

Hogyan románosodott el Románia? címmel mutatták be csütörtökön este Bukarestben Lucian Boia népszerű román történész legújabb könyvét, amely azt vizsgálja, hogy Trianon óta miként nőtt meg a román etnikumú lakosság számaránya az országban, miközben csökkent a kisebbségeké. A Humanitas kiadó gondozásában megjelent kötetet a kiadó egyik könyvesboltjában mutatták be mintegy kétszáz érdeklődő jelenlétében. Boiának az elmúlt években ez a harmadik olyan kötete, amely Romániáról szól. Az elsőben a román uralkodókról írt, a második magyar nyelven a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában is megjelent Miért más Románia? címet viseli. Ennek a könyvnek a román kiadása nagy sikernek örvendett. Ezzel kapcsolatban Boia elmondta, hogy nem kereskedelmi megfontolásból választja témáit, ezek foglalkoztatják, és „kiírja” magából. Az előző két, esszéisztikusabb kötethez képest a mostani nehezebben állt össze – mondta, többet kellett dolgoznia rajta, mivel számos adattal támasztotta alá állításait.

Boia a nemzet fogalmáról elmondta, hogy Romániában a politikai nemzettel ellentétben ma is elsősorban etnikai nemzetben gondolkodnak az emberek, és a vallás is fontos szerepet játszik a nemzet meghatározásában. Kifejtette: a nemzetállamok soha nem azért léteztek, hogy védjék a kisebbségeket, mert elsősorban az a szerepük, hogy erősítsék a többségi nemzetet, és növeljék az állam homogenitását. „A nemzetállam adottságai révén elnyeli a kisebbségeket, és asszimilálja őket” – állapította meg. Hozzátette, Kelet-Közép-Európában színes volt a lakosság etnikai összetétele, a nemzetiségek meglehetősen összekeveredve éltek, így az első világháború után lehetetlen volt úgy meghúzni a határokat, hogy mindenkinek megfeleljenek. Megállapította, hogy az elmúlt csaknem egy évszázad alatt Románia vesztett nemzetiségi sokszínűségéből, hiszen az 1930-as romániai népszámlálás szerint a lakosság 72 százaléka volt román, míg 2011-ben már csaknem 90 százaléka.

Hogyan románosodott el Románia?
Forrás: Wikimedia Commons / Stefan Jurca / CC BY-SA 2.0

Boia megállapította, hogy a román nemzetállam homogenizációs törekvése sikerrel járt. Hangsúlyozta, ennek ugyanakkor megvoltak az előnyei is, hiszen ma Románia sokkal összeforrottabb és szilárdabb, a különböző történelmi régiókban élő románok közötti különbségek is jelentős mértékben csökkentek. Rámutatott: a román nemzetállam homogenizációs törekvése egyáltalán nem egyedülálló, hiszen számos európai országban csökkent a nemzeti kisebbségek aránya az elmúlt mintegy száz évben. Úgy vélte, Románia ugyanakkor védte is a kisebbségeit, hiszen például Lengyelország és Csehország ma sokkal homogénebb a lakosság nemzetiségi összetételét tekintve mint Románia, holott a két országban a nemzeti kisebbségek aránya magasabb volt az első világháború után, mint Romániában. Ugyanakkor elismerte, hogy a németek és a zsidók drasztikus létszámcsökkenése nagy veszteség Románia számára, és ma sokkal jobb lenne, ha létezne ez az egykor 750-750 ezer főt számláló két közösség.

A román történelemírás tabuit feszegető, és emiatt gyakran a román nacionalisták célkeresztjébe kerülő történész megállapította, hogy ez utóbbiak most örülhetnek, hiszen a kötetben leírta, hogy Románia felbomlásának a veszélye az ország határain belül már nem létezik, és a magyarok végérvényesen elvesztették Erdélyt azáltal, hogy számarányuk ebben a történelmi régióban 20 százalék alá csökkent.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 deakt 2015. május 10. 22:41

Boiának nem tűnt fel, hogy volt egy cseppnyi határváltozás sok esetben 1919 után?

4 hajnalzaj 2015. május 10. 12:25

Némi pontosítás azért elkél Lucian Boia adataihoz.

Egy biztos, a román statisztikákban nemigen lehet megbízni. A 2011-es népszámlálás kozmetikázott hivatalos adataihoz képest a tényleges lakosságszám több szakértő szerint már rég 19 millió fő alatt lehet.

A romániai cigány szervezetek becslései szerint is legalább kétmillióra tehető saját etnikumuk létszáma. Ha ehhez hozzávesszük a magyarság lélekszámát (amely csak Erdélyben másfél millió, a magyar eredetű negyedmilliós csángó népességet, plusz a több tízezer főnyi egyéb nemzetiséget), nehezen jön össze a szerző által közölt 90%-os román arány (csakis akkor, ha egy adott népszámlás során a romákat – nem véletlenül – románként tartják nyilván az összeírók). Vagyis jó, ha a domináns nemzet valójában legfeljebb 80%-ot képvisel saját államán belül.

Boia kijelentése pedig (ti. hogy „a magyarok végérvényesen elvesztették Erdélyt azáltal, hogy számarányuk ebben a történelmi régióban 20 százalék alá csökkent”), meglehetősen elbizakodottnak tekinthető (elismerve azonban a főbb történelmi tendenciákra vonatkozó helytálló megállapításokat) : ahogyan a magyarság nem birtokolta sem etnikailag, sem területileg – a jelek szerint – végérvényesen Erdélyt, úgy a románság esetében sem lehet ezt örök időkre megjósolni.

Még a fenntartásokkal kezelendő statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a folyamatos román kivándorlás mellett a magyarok aránya Erdélyen belül megmaradt 20% körül, azonban a cigány etnikumé folyamatosan nő, előrevetítve ezen terület következő évtizedekben várható etnikai viszonyait.

3 mederi 2015. május 10. 11:46

@Janika:

Legfeljebb kap lakókocsit és teljes ellátást, mint ma a franciáknál,

hogy hagyományos életmódját folytathassa..

2 Janika 2015. május 10. 11:36

Megkockáztatom, hogy a nem túl távoli jövőben Európa hasonló modon fog eleurópaisodni, ahol már nem lesz túl nagy jelentősége annak, hogy ki a német, spanyol, stb. vagy éppen magyar. Bárki bárhol élhet, dolgozhat, stb. ahol neki tetszik. Lásd USA.

1 |Emese| 2015. május 9. 20:33

"a magyarok végérvényesen elvesztették Erdélyt azáltal, hogy számarányuk ebben a történelmi régióban 20 százalék alá csökkent."

Orbán: – Szíjártó! Lehetőségek?

Szíjártó: – Harmadik honfoglalás?

Orbán: – Költségek?

Szíjártó: – 500 milliárd forint.

Orbán: – Honnan fogjuk ezt finanszírozni?

Szíjártó: – Dél-amerikai nyitás. Spanyolul beszélőink már vannak, a kecsuát és az ajmarát majd megtanulja valaki.

Információ
X