-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Székelyföldön tekintélyes román közösségek veszítették el a nyelvüket és identitásukat: az emberek már csak a templomban, imáikban románok, otthon magyarul beszélnek.
A székelyföldi Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke, Ioan Selejan készségét fejezte ki arra, hogy részt vegyen a székelyföldi románság félelmeinek lebontását célzó román-magyar párbeszédben. A székelyföldi románok szellemi vezetőjével az Erdélyi Napló című hetilap közölt terjedelmes interjút csütörtöki számában. Ioan Selejan a székelyföldi román-magyar feszültségeket a két közösség közötti kommunikáció hiányának tulajdonította. „Biztosan mindenkinek jót tenne, ha elmélyítenénk a párbeszédet, megnyugtathatnánk a térség románjait, akik joggal aggódnak amiatt, hogy mi lesz velük, ha Székelyföld autonómiához jut” – jelentette ki a püspök.
Megemlítette, Székelyföldön tekintélyes román közösségek veszítették el a nyelvüket és identitásukat. Példaként Mikóújfalut, Sepsibükszádot és Aldobolyt hozta fel, ahol az emberek már csak a templomban, imáikban románok, otthon magyarul beszélnek. „Ha a magyarok számára riasztó perspektíva elveszíteni az anyanyelvüket, a kultúrájukat, akkor a székelyföldi kisebbségi románokban is ugyanezek a félelmek dúlnak. Ezért lenne logikus, ha ez a két kisebbségi félelem találkozna, hogy a döntések meghozatalakor figyelembe vegyék a másik érdekeit is” – jelentette ki a püspök.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az ortodox püspök elmondta, maga is jónak, és megvalósítandónak tartja a döntéshozatal közelítését a „területi struktúrákhoz”, de úgy véli, tisztázni kellene, hogy ez nemcsak Székelyföld számára fontos, hanem az ország más régiói számára is. „Ha a többi romániai régióban is hasonló gyakorisággal beszélnének az autonómiáról, megszűnnének az azzal kapcsolatos gyanakvások, miszerint Székelyföld el akar szakadni, hogy mást akar, mint a többiek. A magyar félnek egyértelművé kellene tennie álláspontját a parlamentben, és elfogadtatnia azt a többiekkel is” – tette hozzá Ioan Selejan.
Az ortodox püspök a magyar közvélemény megnyugtatására kijelentette, lezártnak tekinti a székelyföldi ortodox templomépítések fejezetét. „Van még egy befejezésre váró templom Sepsiszentgyörgyön, kettő Hargita megyében Maroshévíz környékén. Úgy ítéljük meg, hogy ezekkel elegendő templommal rendelkezünk a híveink számához viszonyítva. Néhány kápolna, imaház építésére még sor kerülhet, elsősorban kórházakban, de az ortodox egyház a továbbiakban a szociális kérdésekre, az emberek megsegítésére kívánja helyezni a hangsúlyt” – tette hozzá Ioan Selejan, Hargita és Kovászna ortodox püspöke.