-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„Összecsengnek dalunkban a sorvégek, / Leszünk mi még dánok is meg norvégek!” – Honnan való ez az idézet? És ha tudjuk, hogyan tudunk rá hivatkozni tudományos szövegünkben?
Még véget sem ért a vizsgaidőszak, és mi már a következő félévre koncentrálunk, abban is a szakdolgozatokra. Egy „tudományos igényű munkában” (bármit is jelentsen ez) sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy nem tudjuk, hogyan is kéne az általunk felhasznált forrásra, tárgyra hivatkozni. Olvasónk is egy ilyen kéréssel talált meg bennünket: hogyan hivatkozzunk képregényekre?
Azért írok most Önöknek, mert lenne egy kérdésem: tudományos szövegben Önök hogyan oldanák meg, ha egy „képregényre” kéne hivatkozni? (Most merült fel írás közben számomra egy probléma, amit megoldottam, de kíváncsi lennék az Önök véleményére is, mert korábbi cikkeikben nem találtam rá választ). Előre is köszönöm esetleges válaszukat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az első kérdésünk a kérdéssel kapcsolatosan, hogy az olvasó vajon miért tette idézőjelek közé a képregényt. Talán nem szó szerint értette? A képregény egy létező műfaj, és – bár azt elismerjük, hogy ritkán – tényleg előfordulhat olyan helyzet, hogy ennek a műfajnak egy-egy jeles alkotására akarunk hivatkozni valamilyen tudományos igényű szövegben. Korábbi, a hivatkozásokról szóló cikkeinkben valóban nem szóltunk erről az esetről, de valójában nem látjuk annyira kirívónak.
A második kérdésünk ugyanis ez: miért járnánk el másként a képregényekkel kapcsolatosan, mint bármilyen más kiadvánnyal kapcsolatosan? – A hivatkozás legfőbb célja, hogy az idézett mű azonosítható és visszakereshető legyen. A hivatkozási konvenciók mindegyike ezt tartja szem előtt. Így aztán, ha képregényről is van szó, nem járhatunk el másként, mint a könyv formában vagy a folyóiratban megjelent források esetében. Meg kell tehát adnunk a legfontosabb bibliográfiai adatokat: a szerzőt vagy szerzőket, a címet, a kiadót, a megjelenés helyét és idejét, illetve az oldalszámot.
Mi az, amiben egy képregény – ilyen szempontból – feltűnően különbözik egy egyéb kiadványtól? – Igazából azt képregénye válogatja. Abban talán mindenképpen, hogy a képregény esetében a „szerző” bonyolultabb, hiszen van egy vagy több író, és van legalább egy grafikus vagy rajzoló. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozás elkészítésekor mindegyiket illik feltüntetni. Talán abban is lehet különbség, hogy a könyvészeti adatokat mennyire könnyű vagy nehéz megtalálni a kiadványon. Az impresszumot vagy az utolsó oldalak valamelyikén szereplő nyomdai adatokat kikeresve azonban meg fogjuk találni, amit keresünk.
Elméletileg tehát semmi komoly akadályt nem látunk, amiért ne lehetne képregényre hivatkozni. Lássunk is egy példát!
Tegyük fel, hogy az Asterix és Obelix képregényből szeretnénk idézni a vikingek dalát:
Összecsengnek dalunkban a sorvégek,
Leszünk mi még dánok is meg norvégek!
Hogyan járjunk el? Akár a zárójeles, akár a lábjegyzetes hagyományt követjük, szükségünk lesz a bibliográfiai adatokra. Az idézet az Asterix és a vikingek című kiadványból származik, amely magyarul 1985-ben jelent meg az IPM Alfa című folyóiratban; a fordítás pedig Timár György érdeme. Az eredeti, francia mű szerzői pedig René Goscinny, az író és Albert Uderzo, a rajzoló.
A bibliográfiai tételünk tehát a következőképpen néz ki:
Gosciny, René – Uderzo, Albert (1985): Asterix és a vikingek. IPM Alfa, 1985. Fordította: Timár György
Ha a szöveg közben zárójellel kívánunk utalni a hivatkozott műre, akkor egészen nyugodtan használhatjuk így:
(Gosciny–Uderzo 1985)
Ha lábjegyzetben hivatkozunk, akkor még további adatokat is közölhetünk, például azt, hogy a fenti kis dalocskát ki és milyen helyzetben mondja, de ez csak plusz információ. Az idézet eredeti megjelenési helyének azonosításához elegendő megadnunk a fenti adatokat.
Ha pedig a fenti adatokban nem hibáztunk, akkor az Asterixből vett idézetünk valóban visszakereshető, bár az oldalszámot nem adtuk meg, tehát bogarászni kéne a fenti kiadást. (Ha ez nem egy cikk lenne, hanem egy igazi, tudományos igényű mű, megadtuk volna!) Ha az olvasó ellenőrizni akarja a hivatkozásunkat, keresse meg a fenti idézetet, és ha tudja, adja meg az oldalszámot is!