nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogy van szlovákul az Intim Torna Illegál?

Följelentették a Gombaszögi Nyári Tábor elnevezésű, szlovákiai magyar fiataloknak szóló rendezvény szervezőit a magyar egynyelvű plakátjaik miatt.

nyest.hu | 2014. július 9.
|  

A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet följelentette a Gombaszögi Nyári Tábor szervezőit a fesztivál magyar nyelvű plakátjai miatt. Az eljárás kezdeményezői szerint a hirdetés a szlovák államnyelvről szóló törvénybe ütközik. Ha a szervezők nem biztosítják, hogy a plakátokon szlovákul is olvashatóak legyenek a szövegek, a szervezet komoly összegű büntetésre számíthat – számolt be a bumm.sk szlovákiai magyar portál.

A dolog pikantériája az, hogy a kifogásolt plakáton a rendezvény neve mint hivatalos márkanév, továbbá együttesek nevei szerepelnek. Ezek lefordítása teljesen abszurd lenne. Hogy lenne szlovákul az, hogy Punnany Massif vagy az, hogy Tankcsapda? Tehát lefordítani csupán a helyszínt és a dátumot, valamint az igen apró betűkkel szereplő programajánlókat lehetne...

A kifogásolt plakát
A kifogásolt plakát
(Forrás: bumm.sk)

A Gombaszögi Nyári Tábor szervezői a bumm.sk-n közzétett nyilatkozatukban szervezett támadásról írnak:

... folyamatos támadásnak vannak kitéve a legnagyobb felvidéki ifjúsági találkozóhely reklámfelületei, ezúttal hivatali feljelentések formájában.

A fent említett szervezet még májusban tett feljelentést a Szlovák Állami Vasutaknál azzal kapcsolatban, hogy a Tábort hirdető reklámfelületek sértik a szlovák államnyelvről szóló törvény rendelkezéseit, és az ügy kivizsgálását, valamint a Szlovák Állami Vasutaktól álláspontjuk kifejtését kérték. A vasúttársaság kifejtette, hogy az államnyelvről szóló törvény rendelkezései sérültek, ezért felhívta a reklámfelületek tulajdonosát, hogy távolítsa el a törvénysértő hirdetéseket. A reklámfelületek tulajdonosát ezek után értesítette a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, hogy eljárást indít az ügyben, melynek keretén belül megvizsgálja az egynyelvű hirdetőfelületek ügyét.

A Gombaszögi Nyári Tábor hirdetőfelületei közül nemcsak a vasútállomásokon kihelyezett plakátok kerültek szervezett támadás alá, hanem az SAD buszjárataira kihelyezett reklámanyagok is. Június végén a nyitrai székhelyű Szlovák Kereskedelmi Felügyelet (Slovenská Obchodná Inšpekcia) kezdett eljárást a tábor hirdetőanyagit érintően. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet Szlovákia belső piacának általános fogyasztóvédelmi felügyeletét ellátó központi államigazgatási szerv, mely jogosult az egyes piaci szabályozást érintő jogszabálysértések kapcsán pénzbüntetést kiszabni. A Felügyelet a tábor szervezőitől kér információt a buszokon elhelyezett anyagokkal kapcsolatban. A felhívásban az is szerepel, hogy amennyiben a szervezők nem biztosítják a kért információkat 5 napon belül, az eljárás akadályozása miatt 1659,69 euros büntetésre számíthat a szervezőség.

Az ügyben érintett plakátokon egyébként legnagyobbrészt együttesek tulajdonnevei szerepelnek, mint a Punnany Massif, Tankcsapda, vagy a Jóvilágvan, amelyek szlovák nyelvű megjelenése természetesen kizárt. A Gombaszögi Nyári Tábor pedig, mint márkanév, már szintén beivódott a köztudatba, így véleményünk szerint ennek szlovák nyelvre fordítása is teljesen életszerűtlen.

A fentiekből is kitűnik a szlovák államnyelvről szóló törvény abszurditása, amely megtiltja, hogy a Felvidéken egy tisztán magyar célközönségű rendezvény anyanyelvén szólítsa meg a szlovákiai magyar ifjúságot, és erősen behatárolja a saját közönségnek szánt hirdetéseket. Amennyiben ezt – a színtiszta logikához és gyakorlatiassághoz ragaszkodva – mégis megteszi, az államhatalom pénzbírság formájában úgy csap le, hogy ezzel nagyban megnehezíti a felvidéki anyanyelvű rendezvények lebonyolítását.

Mi, gombaszögiek, az ezen felfogásban szocializálódott, toleráns, ám egyértelmű identitással rendelkező fiatal közösség tagjaiként elítéljük a nyelvtörvényhez hasonló abszurd, létünket, nyelvünket és kultúránkat veszélyeztető jogszabályok létét, amelyek nem engedik meg, hogy egy rendezvény saját közönségének, annak anyanyelvén hirdessen. Elítéljük továbbá a különböző, nyelvünket támadó szerveződéseket, amelyek hol festékszóróval, hol a hirdetőfelületek megrongálásával, hol pedig feljelentések sorozatával próbálják ellehetetleníteni és minden lehetséges módon megfúrni anyanyelvű rendezvényeinket a saját szülőföldünkön! Ehhez igazodik a Gombaszögi Nyári Tábor idei mottója: „Nagyot és szépet, emberit s magyart!”

A Gombaszögi Nyári Tábor a szlovákiai magyar fiatalok hagyományos találkozóhelye. A fesztivál programjában különböző magyarországi és szlovákiai magyar előadók szerepelnek. A tábori szabadegyetem a helyi közösség aktuális történéseivel és jövőbeli elképzeléseivel foglalkozik, továbbá felvidéki alkotókat és az ottani tudományos életet mutatja be.

Forrás

Feljelentették Gombaszöget a magyar plakátok miatt

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
21 szigetva 2014. július 11. 15:20

@Grant kapitány: „Szándékosan torzítasz.” A szándékosságot nem tudom, honnan veszed. Én a „Szlovákiában kötelező szlovákul is”-t sem tartom helyesnek.

Egyébként meg úgy látom, hogy te csúsztatsz, amikor a használati utasítással hozakodsz elő. Azt ugyanis olyan esetben adja a kereskedő, amikor már szerződés van közte és a vásárló között. A reklám idejében viszont még nincsen köztük viszony, ezért abszurd volna bármire kötelezni, amint azt LvT is kifejtette.

20 El Vaquero 2014. július 11. 13:32

@Grant kapitány: nem, nem kell. Ha hiszed, ha nem vannak olyan magyar állampolgárok, akik magyar állampolgár szülőktől szülnek, akár Magyarországon, akár máshol, születetten magyar állampolgárok (utólag már nem követelhetnek meg nyelvtudást), de az anyanyelvük nem a magyar, és emellé meg az sem biztos, hogy magyarul egy kicsit is tudnak. Illetve míg nem volt ez a szabályozás, sok bevándorló szerzett állampolgárságot, akiknek megint csak nem magyar az anyanyelve, de még magyarul sem nagyon tudnak. Sőt, még most is csak nyelvtudás van előírva, de ez nem jelent magyar anyanyelvűséget.

Ismerek például egy családot, magyar szülők, egy szem gyereküket kiadták az USÁ-ba, ottani rokon nevelte évek óta. A gyerek angol anyanyelvű, magyarul tud, de elég rosszul tud, durván töri (szerintem nem vesztett vele semmit). Néha itthon tölt fél éveket, az iskolában gondok vannak vele, mert a nyelvi korlátok miatt nem boldogulnak vele. Jó, nem azt mondom, hogy tömegesen szaladgálnak ilyenek az utcán (pláne vidéken), de azért ilyenre is gondolni kell, mikor a magyarság, a magyar anyanyelvűség és a magyar nyelvtudás közé egyenlőségjelet teszel.

Igazából én még a magyar anyanyelviséget is tovább bontanám, mert van pár beszélő, aki nem értelmi fogyatékos, meg anyanyelvi ugyan, de ilyen 250 szavas szókincse van, meg nem nagyon tud 1-1 alap mondatnál bonyolultabb dolgot mondani. Jó, ennél a rétegnél inkább tipikusabb a be nem fejezett 8 osztály, de nem ez a lényeg. Plusz még akkor az értelmi fogyatékosok is ott vannak, bár ők külön kategóriát képviselnek, és nem sorolják be őket egyik hagyományos kategóriába sem.

19 LvT 2014. július 11. 11:35

@Grant kapitány: Nagyon szélsőségesen értelmezed az előtaláltad jogszabályi helyeket. Azzal a szemlélettel, amit képviselsz, azt is elő kellene írni, hogy mindenkinek kötelessége legyen reklámozni, adott közegben, adott feltételekkel: ugyanis ilyen alapon a vásárló tájékoztatási joga akkor is sérülhetne, ha a cég/vállalkozó nem reklámozza a termékét/szolgáltatását, vagy nem ott és nem úgy reklámozza, hogy az a vásárlóhoz eljusson. — Ez pedig azért az államkapitalizmus egy még ki nem próbált, legdurvább formája lenne, ahol a vállalkozás nem szabadságjog, hanem kötelesség: köteles vagy tőkét szerezned és azt ott és úgy befektetni, ahogy az államrezon diktálja.

Van persze a vállalkozásoknak egy ilyen szegmense is: a valódi közszolgáltatások és a monopóliumok (oligopóliumok) köre. De az ezen kívüli vállalkozások, amelyek végül is a többséget alkotják, azokra ez nem vonatkozik. Ezekre az előtaláltad szabályok nem közvetlenül vonatkoznak, hanem azon a sztochasztikus entitáson keresztül, amelyet „piac”-nak nevezünk. A piac egészének kell ezeket az általános fogyasztóvédelmi elveket kielégítenie, és nem egyenként a piaci szereplőknek. (Ahogy pl. a sajtó kiegyensúlyozottsága sem az egyedi cikkek, műsorok szintjén működik – nem közszolgálati sajtó esetén pedig nem is csak sajtótermék szintjén –, hanem az elérhető sajtó egésze vonatkozásában.)

A piaci vállalkozásnak igenis joga van a hirdetéseit célcsoportokra fókuszálni: joga van arra, hogy a prémiumtermékét reklámozza, anélkül, hogy minduntalan ki kelljen egészíteni azt az alsókategóriás alternatívával. Ebbe beleértendő a nyelvi megformáltság is. Joga van egy adott reklámmal csak a vizigótul tudókhoz szólni: ezt még egy közszolgáltató vagy monopólium is megengedheti, ha emellett az alternatív célcsoportoknak is nyújt másmilyen formában üzenetet. Egy valódi piaci szereplőnek azonban ki se kell egyeznie a kommunikációját, mert az teljesen a vállalkozás szabadságába tartozik, hogy meghatározza azt, milyen célcsoportnak szolgáltat.

Egyébként lehet magyarul is úgy hirdetni, hogy az egyenszabású „vásárló” nem ért belőle semmit. Egy vízvezeték-szerelvényeket árusító boltnak miért ne lehetne olyan reklámja, amely olyan nyelvi regisztert használ, amilyennel egyébként az őket megkereső szakemberek is élnek? Ez viszont az átlagvásárlónak nem lesz informatívabb, mintha vizigótul adták volna elő. Ezért álprobléma, hogy csak az idegen nyelvű kommunikációt ekézzük, miközben a vásárlóknak naponta szembesülni kell azzal, hogy fel kell készülniük a jogaik érvényesítésére azzal, hogy előzetesen „képbe kerülnek”. Aki nem képes eléggé elsajátítani a vízvezeték-szerelés fogalmi alapjait, annyira, hogy megértse az ezt igénylő kommunikációt, az ne akarjon maga ilyet vásárolni. A tájékozódási stb. jogát ekkor is érvényesítheti azzal, hogy vízvezeték-szerelőt hív, aki bevásárol helyette.

18 Grant kapitány 2014. július 11. 10:44

@szigetva: Szándékosan torzítasz. Amit tévesen nekem tulajdonítasz, egyértelműen azt sugallja, hogy CSAK (szlovákul, románul stb.) Én viszont ezt helyeslem: minden országban, minden esetben az államnyelven IS.

Veled szemben Nádasdy cikke ennyiben korrekt, mert ő már az első mondatában megfogalmazza, miről szól(na) a törvény:

"magyarul IS meg kell jeleníteni".

17 szigetva 2014. július 11. 10:16

@Grant kapitány: Akkor te megérted és helyesled a „Szlovákiában szlovákul”-t, „Romániában románul”-t. Egészségedre!

16 Grant kapitány 2014. július 11. 06:37

@szigetva: "És mi van a nem magyar anyanyelvű magyar állampolgárokkal?"

Tényleg, nem az van velük, hogy tudniuk KELL magyarul?

index.hu/belfold/2014/07/10/korrupcio_a_bevandorlasi_hivatalban/

15 Grant kapitány 2014. július 11. 06:11

@szigetva: "N ezt illemszabálynak és a kereskedő érdekének tartja, nem pedig törvénnyel szabályozandó dolognak. "

Épp ebben nem értek vele egyet. A vásárló tájékoztatáshoz való joga sérül, ha nem kap a saját nyelvén releváns információkat a reklámokból. És ezt a jogot csak úgy lehet érvényesíteni, ha a másik oldalon, a kereskedők számára kötelezettséget ír elő a törvény. Ha a használati utasítás nyelvét lehet törvényben szabályozni, akkor nem értem, mi a baj azzal, ha ezt a reklámokra is kiterjesztik.

14 szigetva 2014. július 10. 21:45

@Grant kapitány: N ezt illemszabálynak és a kereskedő érdekének tartja, nem pedig törvénnyel szabályozandó dolognak. Nekem a „Szlovákiában szlovákul”-hoz hasonlóan a „Magyarországon magyarul” se tetszik.

13 Grant kapitány 2014. július 10. 19:06

@szigetva: Ők hol élnek "nagy számban"? Nádasdy szerint ugyanis "ahol nagy számban élnek magyarok (litvánok, vizigótok), ott írjuk ki és mondjuk be a dolgokat magyarul (litvánul, vizigótul) is.

A nem magyar anyanyelvű magyar állampolgároknak el kell fogadniuk, hogy - mint Nádasdy írja - Magyarországon "a magyar az állam nyelve", ezért számos téren hátrányban lesznek, amíg nem tanulnak meg magyarul.

12 szigetva 2014. július 10. 18:42

@Grant kapitány: És mi van a nem magyar anyanyelvű magyar állampolgárokkal?

11 Grant kapitány 2014. július 10. 18:32

@Sultanus Constantinus: Nádasdy nem ismeri a törvényi hátteret. Ezt írja: "Az információszabadság nem jelenti azt, hogy mindent közérthetôen, magyar nyelven kell tálalni."

Nincs igaza. A fogyasztóvédelmi törvény szerint "a fogyasztót megilleti a "megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga (tájékoztatáshoz való jog)", ami ugyebár a reklám esetében egy idegen nyelvet nem beszélő magyar állampolgár esetében csak úgy valósulhat meg, ha az idegen nyelven megfogalmazott tények a reklámban magyarul is benne vannak.

10 Janika 2014. július 10. 17:06

A magyar törvényi szövegéből nekem nem egyértelmű, hogy pl egy kizáróülag angol nyelven megfogalmazott álláshirdetés, sérti-e a szabályt. Ilyennel azért lehet találkozni sokfelé.

9 Sultanus Constantinus 2014. július 10. 16:05

@szigetva: Nádasdynak nagyon jók az írásai, mindig is tiszteltem benne, hogy a nyelvművelők kigúnyolása vagy megbélyegzése nélkül fogalmaz (amit sok nyelvész nem tud megállni). Egy dologban viszont nem értek vele egyet: ti. ahhoz, hogy ki szereti a feleségét vagy egyáltalán van-e neki, magánügy, senkinek semmi köze hozzá. Viszont egy cég valamilyen értelemben mégiscsak egy közszolgáltatást végez, a nagyközönség számára, így ez a feleséges hasonlat nem túl jó, mert így már egyáltalán nem érdektelen, hogy az embereknek milyen üzenet jön le pl. egy reklámból. A törvény preambuluma valóban tele van hülyeségekkel és értelmetlen fennkölt dumákkal, de az alapötlet támogatandó.

8 Grant kapitány 2014. július 10. 15:59

@szigetva: Az általad imént belinkelt cikkben Nádasdy szerintem téved, amikor azt állítja, hogy a magánszférában kereskedelemben, reklámiparban) nem lenne szerencsés az ilyen kérdések törvényi szabályozása. A fogyasztóvédelmi törvény kimondja, hogy a fogyasztót megilleti:

A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga (tájékoztatáshoz való jog).,

valamint

A különféle termékek és szolgáltatások közötti választás joga (választáshoz való jog).

Ezek, úgy gondolom, sérülnek, ha a reklámból nem derül ki, hogy milyen termékről van szó, mert nincs benne magyarul megnevezve. Nem véletlen, hogy ugyanez a törvény a kezelési és használati utasítások vonatkozásában előírja, hogy "magyar nyelven kell tájékoztatni a fogyasztót".

7 szigetva 2014. július 10. 15:29
Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X