nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A közepes elégséges, de nem jó
Hoffmann Rózsa az idei érettségikről

Jól teljesítettek a diákok az idei érettségin, a vizsgák átlaga az előző évekhez hasonlóan alakult – emelte ki Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

MTI | 2011. július 15.
|  

Ismertetése szerint az összesített átlag 3,65 volt, az előző évi 3,62-vel szemben. A tíz évvel korábbi adatokhoz képest kéttizedes javulás figyelhető meg (2001-ben az összesített átlag 3,44 volt).

Az újságíróknak kiosztott összegzés szerint a diákok legjobban kémiából teljesítettek, az átlag 4,00 volt. A leggyengébben a matematikavizsgák sikerültek, átlaguk 2,99 volt. Magyarból 3,58, történelemből 3,75, fizikából 3,95, angolból 3,61, németből pedig 3,23 lett az átlageredmény.

A mostani vizsgaidőszakban minden korábbinál kisebb arányban, a dolgozatok mindössze 9,04 százalékánál tettek észrevételt a javítással kapcsolatban az érettségizők; az előző évben ez 11,45 százalék volt.

Az összegzés szerint a magyar diákok jobban teljesítettek, mint néhány eu-s tagállamban, hiszen nem születtek olyan kirívóan rossz eredmények, mint Romániában, ahol csak a jelentkezők 44,47 százaléka vizsgázott sikerrel. Lengyelországban pedig a diákok egynegyede megbukott. Magyarországon a bukások átlaga 2,1 százalék, a középiskolásoknál nappali tagozaton 1,5 százalék, a felnőttoktatásban nappalin 8, az esti és levelező képzésben pedig 6 százalék.

Hoffmann Rózsa ugyanakkor azt mondta: többéves tapasztalat szerint a jónak mondható eredmények mégis elégedetlenséggel járnak, romlik a fiatalok helyesírása, idegen nyelvi és alaptudásuk sokszor gyenge, s ennek következtében sokan lemorzsolódnak a felsőoktatásból.

Az érettségi vizsgakövetelményei nagyon alacsonyak, a százalékok osztályzatokra történő átváltása alacsony kulccsal történik, az elégséges eléréséhez elegendő a húszszázalékos teljesítmény, míg Európában ez 50 százalékhoz kötött. Hoffmann Rózsa elmondta: elkezdődött az érettségi rendszer átdolgozása a színvonal fokozatos emelése érdekében. Jelenleg munkacsoportok foglalkoznak a kérdéssel, a nemzeti alaptantervvel együtt ez a következő tanév feladata lesz.

Az MTI kérdésére a Mádl Ferenc Kör előző napi, széles skálájú, de egyszintű érettségit szorgalmazó felvetésére azt mondta: nem áll tőlük távol ez az elgondolás, bennük is felmerült, hogy a mostani kétszintű érettségi nagyon nehezen szervezhető, drága és pazarló, sok eleme kritizálható.
A mai érettségi rendszer legfontosabb erényét, az objektivitást meg kívánják őrizni, ez nem csorbulhat – hangsúlyozta, hozzátéve: a szinteket lehet, hogy egységes érettségin belül is el lehet különíteni.

Nem tervezési hiba

Hoffmann Rózsa szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az elmúlt napokban megjelent sajtóinformációkra reagálva kiemelte: a férőhelyek a maximális kapacitást jelentik, általában 35 főt, ez azonban a gyakorlatban ritkán teljesül, a közoktatási törvény előírásai szerint évfolyamonként és intézménytípusonként 24 és 28 között van az osztálylétszám.

A nagy különbség minden évben megvolt és ez így van az idén is – jegyezte meg az oktatási államtitkár, kiemelve: olyan szempontból ez megnyugtató, hogy nincs egyetlen 14 éves korú gyermek sem, aki nem kerülhet be középfokú iskolába férőhelyhiány miatt. Ugyanakkor ennek hátterében ott van, hogy a demográfiai hullámvölgy elérte a középiskolákat is, és 100 ezernél alacsonyabb az érintett korosztály létszáma.

Az oktatási államtitkárság adatai szerint a 2011/2012-es tanévre, a kilencedik évfolyamra a középfokú iskolák 143.536 férőhelyet hirdettek meg, a többlet 51.956, míg tavaly 142.021 hely mellett a többlet 43.162 volt.

A 2009-es adatok szerint az egy osztályra jutó tanulói létszám a szakiskolákban 24,2, a gimnáziumokban 28,7, a szakközépiskolákban 25,9 volt. A kiosztott háttéranyag szerint a magyar középiskolákban nemzetközi viszonylatban az osztálylétszámok átlagosnak tekinthetők. Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Spanyolországban és Csehországban a maximum 30 fő, Észtországban 36, Dániában 28, Cipruson 25. Az átlagos létszám Csehországban és Dániában 20, Franciaországban a gimnáziumokban 27 és 30 között van.
Hoffmann Rózsa jelezte: az új közoktatási törvényben megyei szinten szeretnék majd szabályozni az iskolarendszer működését.

Az államtitkár az elmúlt tanévet értékelve a legfontosabb intézkedések között említette az osztályozás és az évfolyamismétlés visszaállítását az alsó tagozaton, amelyekről közlése szerint pozitívak a visszajelzések.

Kiemelte még a többi között az óvodai nevelés alapprogramjának a megváltoztatását, a tanárok bántalmazóinak büntethetőségét, a családtámogatás iskolába járáshoz kötését, a kisiskolák újraindítására hirdetett pályázatot, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, valamint az EU-elnökséggel kapcsolatos rendezvényeket.

Elmondta: ősszel benyújtják az új oktatási törvények tervezetét, és ezzel párhuzamosan országjárásba kezd az államtitkárság.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X