nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A közoktatási törvénytervezetről részletesebben

Jóváhagyta a miniszteri értekezlet az új közoktatási törvénytervezet vitaanyagát, mellyel kapcsolatban a felsőoktatási törvénytervezet vitaanyagához hasonlóan várják az észrevételeket, ebben az esetben december 30-ig.

Edupress | 2010. december 6.
|  

A tervezet szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadikat is oktatni kell, valamint a gimnáziumokban oktató tanároknak egyetemi végzettséggel, és Pedagógus III. vagy Tudóstanár fokozattal kell rendelkezniük – mondta el Hoffmann Rózsa.

A felsőoktatási törvénytervezet vitaanyagához hasonlóan az előkészítés metódusa megegyezik, az új közoktatási törvénytervezet vitaanyagánál is várják az észerevételeket, ebben az esetben december 30-ig – jelentette be Hoffmann Rózsa december 3-án. Az első egyeztetési szakasz lezárását követően a kormány elé kerül a koncepció, majd ezt követően kezdődhet meg a jogalkotó szakasz – tájékoztatott az államtitkár.

Hattól 17 éves korig tart a tankötelezettség

A koncepció az óvodában, az általános-, és középfokú iskolában hangsúlyosan jeleníti meg a nevelés, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás közoktatásra háruló feladatait. Eszerint az óvodák hároméves kortól fogadják a gyermekeket, és ötéves kortól kötelező részt venni az óvodai nevelésben. A gyermekek tankötelezettsége hatéves korban kezdődik, és 17 éves korig tar. Az általános iskola nyolc évfolyammal működik, amelyet megelőzhet, illetve követhet egy-egy általános iskolára, illetve középfokú iskolára felzárkózást biztosító, előkészítő tanév, az úgynevezett nulladik évfolyam.

A vitaanyag továbbá tartalmazza, hogy minden olyan településen, ahol ezt legalább nyolc szülő igényli, működnie kell az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskolának. 2013-tól kezdődően pedig, felmenő rendszerben a tankönyvek az általános iskolában ingyenessé válnak, ugyanis azok az iskola tulajdonát képviselik majd.

A tervezet kitér arra is, hogy az általános iskolákban tilos felvételi vizsgát vagy felvételi előkészítő tanfolyamot tartani, illetve a sport- és művészeti tagozatokon alkalmassági vizsga rendezhető.

Hídprogram köti össze az általános- és középiskolát

Középiskolai tanulmányaikat azok a diákok kezdhetik meg, akik sikeresen elvégezték az általános iskolát, vagy a hídprogramot. A hídprogram lényege a tervezet szerint, hogy abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola befejezését követően nem nyer felvételt középfokú iskolába, de az általános iskola utolsó osztályának megismétlése nem indokolt, akkor a Hídprogram keretében nulladik évfolyamra járhat. A nulladik évfolyam legalább nyolc tanuló igénye esetén bármely középfokú iskolában megszervezhető, maximális létszáma pedig 15 fő lehet.

A szakiskolák három évfolyammal működnek, a fogyatékossággal élő tanulók pedig speciális szakiskolába járhatnak, amely öt-hatéves oktatást biztosít számukra.

A korábbi hiresztelésekkel szemben azonban rendkívüli vagy ismételt fegyelmi vétség esetén a diák nem rúgható ki, hanem áthelyezhető egy másik iskolába, amelyik fogadja. Abban az esetben, ha a szülő 15 napon belül nem helyezi el másik iskolában a diákot, a megyei kormányhivatal oktatási osztálya köteles iskoláról gondoskodni a számára.

Szigorodó érettségi vizsga

A gimnázium általában négy, de lehet hat vagy nyolc évfolyamos is, viszont hat illetve nyolc évfolyammal csak az a gimnázium működhet, amely a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelvet is kötelezően oktat a diákoknak. Emellett a vitaanyag szerint a nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához is.

Az érettségi vizsgán a négy-, hat-, és nyolcosztályos gimnáziumban is hat tantárgyból kell számot adniuk a tanulóknak, így magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből, egy választható természettudományos tantárgyból, illetve egy kötelezően választandó tantárgyból.

Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig. A 26. életév betöltése után társadalmi tevékenység igazolása nélkül is lehet – költségtérítéses formában – érettségi vizsgára jelentkezni. Az új érettségi rendszer egyébként 2014-től lép életbe kísérleti kipróbálást követően.

Változás továbbá, hogy a gimnáziumi oktatásban résztvevő valamennyi tanárnak egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie, a teljes állású tanárok negyven százalékának pedig kétszakosnak, és Pedagógus III. (Mesterpadagógus) vagy Tudóstanár fokozattal kell rendelkeznie.

Finanszírozás

A tervezet megfogalmazásában a közoktatási intézmények működését a központi költségvetési hozzájárulások, a fenntartók hozzájárulása, az intézmények saját bevétele, illetve az ellátottak térítési díjai biztosítják. A központi költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. A központi költségvetés biztosítja a közoktatási intézmények működéséhez szükséges pedagógus és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított átlagbér szerinti támogatás összegét.

Emellett a közoktatási feladatokat ellátó nem állami, nem önkormányzati közoktatási intézmények ugyancsak megkapják a bérek és járulékok összegét a költségvetéstől.

Továbbá az egyházi jogi személy által fenntartott közoktatási intézmények kiegészítő támogatását is a központi költségvetés biztosítja. Ebben az esetben a költségvetési hozzájárulás meghatározásánál a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

A közoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat

Hoffmann Rózsa a közoktatási törvénytervezet koncepciója kapcsán beszámolt arról is, hogy a vitaanyag egyértelművé teszi az iskolarendszer szereplőinek helyzetét, és megteremti a jogok és kötelességek harmóniáját. Az államtitkár kitér arra is, hogy a Nemzeti Alaptantervet a tervezet kiegészíti a nemzeti és egyetemes műveltségtartalmakkal és a 21. század korszerű ismereteivel, amelyhez kötelező érvényű, választható tantervet rendel. Hozzátette: ezzel az a határozott céljuk, hogy csökkentsék az egyes iskolák közötti különbségeket.

Amint azt elmondta: a tehetséggondozás kereteit a Nemzeti tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Program és az Alap a jogszabály értelmében az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működik.

Hoffmann Rózsa a törvény új vonásai között említette meg, hogy a jövőben a szakmai döntéseket szakemberek hozzák majd a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, valamint, hogy elismerik az intézmények szakmai önállóságát, de nagyobb állami szerepvállalást tartanak szükségesnek.

Az új közoktatási törvény tervezetének vitaanyaga a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján érhető el.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X