nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Határok: ameddig a hangtan ellát

A szavak határának vannak hangtani jelei. Sokszor egy szón belül is megtaláljuk ezeket a jeleket. Azt keressük, mikor. Lesznek színésznők, színészek (még semlegesnemű is!), politikusok, politikusnő. Egy kis nyelvtörténettel zárunk.

Szigetvári Péter | 2012. április 3.
|  

Legutóbb a szavak határát kerestük hangtani eszközökkel. Láttuk, hogy az angolban a zöngétlen zárhangok hehezettsége (vagy annak hiánya), a magánhangzók szélesedése, a franciában orrhangúvá válása jelezheti a szóhatárt.

Láttuk azt is, hogy egy tő és toldalék határa néha szóhatárnak számít, néha viszont nem. Ezt a különbséget fogjuk vizsgálni.

Szó a szón belül

A deter [ditör] ’elrettent’ ige második, hangsúlyos magánhangzója széles, mert szóvégi [r] áll utána. Ezzel szemben a deterrence [diterönsz] ’elrettentés’ [r] előtti magánhangzója nem széles, hanem [e], mint a detect [ditekt] ’észlel’ vagy detest [diteszt] ’utál’ igéké, amelyekben az [e]-t egyáltalán nem követi [r]. A deterrence-ben azért nem találunk szélesedést, mert az [r]-je magánhangzó előtt áll, nem a szó végén. (Szón belül az angolban nem fordulhat elő hosszú mássalhangzó, ezért az rr a deterrence szóban ugyanúgy egy rövid [r]-et jelöl, mint az egy r a Terence névben.)

Nem csak magánhangzók szélesedhetnek
Nem csak magánhangzók szélesedhetnek
(Forrás: Wikimedia Commons / MatthiasKabel / GNU-FDL 1.2)

Arra nem találtunk még választ, hogy a deterring [ditöring] ’elrettentve’ [r]-je miért okoz szélesedést, mintha szó végén állna (vö. deter [ditör]). A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy azért viselkedik szóvégiként a deterring [r]-je, mert az. Ez ellen látszik szólni néhány dolog. Persze nem az, hogy az írásban nincsen szóköz a deter ige és az -ing között. (A helyesírásbeli két r-nek, mint már jeleztük, témánk szempontjából nincsen jelentősége.)

A malac és a ló (meg a póni)

A helyesírásra nem lehet nyelvészeti érveket alapozni. A helyesírás például nem jelöl minden szóhatárt. Nincs szóköz a pigtail [pigtéjl] ’lófarok’ szóban, miközben nyilvánvaló, hogy a pig [pig] ’malac’ és a tail [téjl] ’farok’ szavakból áll. Amellett, hogy ez két önmagában is megálló hangsor (vagyis „szó”), hangtani érv van arra, hogy a [g] és [t] közt kell lennie egy szóhatárnak: az angolban csak szóhatárral elválasztva fordul elő [gt] hangkapcsolat. Sok angol anyanyelvű mondja ponytail [pónitéjl]-nek – azaz pónifaroknak – a lófarkat, vannak, akik különbséget tesznek a pig- és a ponytail között. A ponytail-ben levő [i] feszesebb mint a pig [i]-je, de ezt magyar helyesírással nem tudjuk visszaadni. Ez a feszesebb [i] nem fordulhat elő mássalhangzó előtt, tehát a ponytail-ben utána szóhatárnak kell következnie.

Ló-, póni- vagy malacfarok
Ló-, póni- vagy malacfarok
(Forrás: Wikimedia Commons / Yogi / CC BY-SA 2.0)

Pontosabban kell fogalmaznunk: a pigtail és a ponytail két szóból álló szavak, vagyis a szavak nem atomi egységenként követik egymást a szövegben. Egy összetett szó „felülről”, a mondattan felől lehet egyetlen egység, „alulról”, a hangtan felől viszont látszhat összetett volta.

A blackbird [blekbörd] ’rigó’ összetett szó, a főhangsúlya a black szótagon van. Ezt onnan tudjuk, hogy a mondat végére téve ezen az itt aláhúzott szótagon kezd esni a hanglejtés: this is a blackbird. Ezzel szemben a black bird [blek börd] ’fekete madár’ nem összetett szó, hanem jelzős szerkezet, a főhangsúly a bird-ön van: this is a black bird. Zárójelezve:

{ { black } { bird } } (= ’rigó’)
{ black } { bird } (= ’fekete madár’)

A mondattan csak a legkülső zárójelezést veszi figyelembe. Így mondattanilag a blackbird ugyanúgy egyetlen szó, mint a robin [robin] ’vörösbegy’ vagy a pigeon [pidzsön] ’galamb’. Hangtanilag viszont a blackbird két elemből áll, mert a [kb] mássalhangzó-kapcsolat nem fordul elő egy elemen belül. A mondattan szempontját a hangtanban a hangsúly helye képviseli, ez mutatja meg, hogy a blackbird ’rigó’ mondattanilag egy szó, a black bird ’fekete madár’ viszont kettő.

Ami szó és ami nem az

A pigtail esetében könnyű elfogadni, hogy két szóból áll, amelyek között szóhatár van, a deterring második fele, az -ing viszont nem önálló eleme az angol nyelvnek: csak egy igéhez tapadva létezhet. Tehát miközben a deter szó, az -ing nem az. Ez nem jelenti azt, hogy a deterring szóban ne lehetne szóhatár. Ha a szó elejét { jellel, a végét } jellel jelöljük, akkor az eddigi példáinkat így írhatjuk fel:

{ { pig } { tail } }
{ { deterr } ing }
{ deterrence }

Láthatjuk: minden szót egy kapcsoszárójel-pár fog közre, és van olyan elem is (az -ing), ami nem szó, miközben a tő, amihez tartozik, szó. Hangtani szempontból az -ing klitikum, vagyis önállótlan elem, ami csak egy másik szóhoz tapadva fordul elő. Ugyanilyen például az it [it] ’az’ névmás: önállóan nem fordul elő, csak tapadva az előző vagy a következő szóhoz: pl. deter it [ditör it] ’rettentsd el (azt)’, ill. it rains [it réjnz] ’esik (az eső)’. Zárójelezve:

{ { deter } it }
{ it { rains } }

(Létezik egy másik it is, pl. Edith Nesbit regényének a címében: Five Children and It (Öt gyerek és az izé), de ez hangsúlyos és nem is tapad, azaz ez nem egy klitikum, hanem egy szó.)

Középen az izé
Középen az izé
(Forrás: The Cinematic Intelligence Agency (thecia.com.au))

Amit a hangtan lát

Hangtani szempontból tehát azonos szerkezetű a deterring és a deter it: mindkettő egy szóból és egy azt követő klitikumból áll. A különbség köztük – amit a helyesírás is tükröz – mondattani: az első szerkezet megbonthatatlan, a másodikba viszont lehet további szavakat vagy klitikumokat tenni, pl. deter all of it [ditör ól öv it] ’rettentsd el az egészet’.

Ezzel szemben a deterrence [diterönsz] ’elrettentés’ – hangtani szempontból – nem tartalmaz határt. Mint már korábban említettük, nem széles magánhangzó – az [e] – csak szó belseji [r] előtt fordulhat elő, szó végi előtt nem. Azaz a deterrence szétbonthatatlan elemként viselkedik, mint amilyen például a Terence [terönsz] név.

Terence (Hill)
Terence (Hill)
(Forrás: Wikipedia (magyar változat))

A hangsúly a különbség

Fentebb említettük, hogy a klitikumok rátapadnak valamelyik szomszédos szóra. Egy klitikumon nem lehet hangsúly. Ez a sajátosság különbözteti meg a hasonló szerkezetűnek látszó Englishman [inglismön] ’angol (nemzetiségű ember)’ és a Superman [szúpörmen] szavakat.

Az Englishman utolsó szótagja hangsúlytalan. Ezért a magánhangzója sorvadt. Ez a magánhangzó nem tudja kifejezni a különbséget az egyes számú Englishman és a többes számú Englishmen között. A két szó hangalakja nem különbözik, mindkettő [inglismön]. Ennek az az oka, hogy a -man itt klitikum, ezért hangsúlytalan.

A Superman viszont összetett szó, a -man eleme hangsúlyos, nem sorvadt. Ha a jelmezbálon több szupermen kerül össze, akkor ők angolul a Supermen [szúpörmën]: a többes számú szó utolsó magánhangzója zártabb ([ë]), mint az egyes számúé ([e]), tehát itt különbözik a két alak és a különbséget az utolsó magánhangzó hordozza. Ezért az Englishman-nel szemben a Superman két szó összetétele. Zárójelezve:

{ { English } man }
{ { Super } { man } }

Eltűnő határok

A határok idővel eltűnnek. A Superman-hez hasonlóan az Englishman is összetett szóként kezdhette pályafutását. Később az utóbbiban a -man-t körülvevő szóhatárok törlődtek, ez az elem szóból klitikummá vált.

A cupboard [kabörd] ’szekrény’ szó még tovább változott. Ebben csak a rendkívül konzervatív angol helyesírás utal arra, hogy eredetileg összetett szóról, a cup [kap] ’csésze’ és a board [bórd] ’deszká(ból készült bútor)’ kapcsolatáról lehetett szó. A hangalakja egységesnek mutatja a szót, és a jelentésében is elhomályosultak az összetevő elemek, hiszen egyáltalán nem csak csészéket, sőt nem is csak edényeket szokás cupboard-ben tárolni. Tehát nem csak a -board, hanem a cup- körüli szóhatárok is eltűntek.

A határ hűlt helye (Sopronkőhidánál)
A határ hűlt helye (Sopronkőhidánál)
(Forrás: Wikimedia Commons / Cuchulainn)

Visszaállított határok?

A forehead ’homlok’ szónak viszont többféle kiejtése van. Az idősebb brit beszélők [forid]-nak vagy [foröd]-nek ejtik, mint egy egyelemű szót (pl. horrid [horid] ’szörnyű’). Az [r] előtti magánhangzó nem szélesedik, vagyis az [r] után itt nem lehet szóhatár. A fiatalabbak viszont inkább [fórhed]-nek vagy [fóred]-nek, aminek mindkét szótagja hangsúlyos. A magánhangzó szélesedése mutatja, hogy ebben az ejtésben van szóhatár. Zárójelezve:

{ forehead } = [forid], [foröd]
{ { fore } { head } } = [fórhed], [fóred]

Méretes homlokok: Condoleezza Rice és Angelina Jolie
Méretes homlokok: Condoleezza Rice és Angelina Jolie
(Forrás: Wikimedia Commons / Michael Gross)

A nyelvváltozásokat jellemzően az idősebbek által használt változat eltűnése és a fiatalabbakénak az előretörése okozza, tehát itt a cupboard-ban tapasztalható szóhatár-eltűnésnek (feltételezett [kapbórd] → [kabörd]) éppen a fordítottját látjuk: az egy elemű szóra utaló kiejtés a régebbi, ami átadja a helyét az újabb, szóösszetételes kiejtésnek ([forid] → [fórhed]). Azt azonban nem tudjuk, hogy volt-e olyan nyelvállapot, amikor mindenki [forid]-ot ejtett. Vagyis kérdés, hogy a [fórhed]-ben a korábbi szóhatárt állítják-e vissza a beszélők, vagy pedig két nyelvjárás közül tört előre a korábbi, összetett szavas kiejtést őrző, a logikailag szükségszerűen későbbi [forid]-es nyelvjárás rovására.

Forrás

Jonathan Kaye. 1995. Derivations and interfaces. In: Jacques Durand és Francis Katamba, szerk. Frontiers of Phonology, Longman. 289–332.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 scasc 2012. április 9. 01:23

@szigetva: Oké, ilyesmit akartam hallani :-)

5 szigetva 2012. április 8. 23:40

@scasc: Felőlem…

De azért azt érdemes megfigyelnünk, hogy morfémán belül [ʃm] csak olyan esetben fordul elő, amikor az ʃ-ig tartó rész önálló szóként is megvan a nyelvben, az m-mel kezdődő rész pedig mən-re vagy mənt-re végződik, ráadásul az ilyen morfémák jelentése is megdöbbentően hasonlít az ʃ-ig tartó rész jelentéséhez. :)

4 scasc 2012. április 8. 22:45

@szigetva: Mondjuk, igen, angol szemszögből a francia és a holland ugyanúgy szomszéd mint a welszi, ír és skót.

@szigetva: "Morfémán belül nincsen [ʃm]" de ez körkörös érvelés lenne! Azért nincs morfémán belül [ʃm], mert az English-, Welsh-, Irishmant két külön morfémának elemezzük (mert ha annak elemeznénk, lenne). És azért elemezed külön morfémának, mert nincs morfémán belüli [ʃm]...

Az ilyen körkörös érvelésnek SZVSZ nincs valós ereje.

Eddig változatlanul fenntartom, hogy az {Englishman} ugyanolyan érvényes elemzés, mint a {{English} man}. — minden új fonotaktikai kapcsolat valamikor marginális esetként kezdte... :-)

3 szigetva 2012. április 8. 20:05

@scasc: Frenchman is van, lehet, hogy távolság kérdése. Vö. pl. a népre vonatkoztatva: magyarság, szlovákság, románság, szerbség, ?oroszság, finnség, *dánság, *spanyolság, stb.

2 szigetva 2012. április 6. 19:18

@scasc: Morfémán belül nincsen [ʃm] (igen, tudom, van _schmooze_ meg _schmaltz_, de akkor is csak morféma elején van.

A produktivitás elég fura dolog, lehet, hogy a -man csak a Brit-szigeteken élőkre működik: Irishman, Scotsman, Welshman? :)

1 scasc 2012. április 3. 12:45

Lenne egy kérdése:

Az Englishman-ben mivel tudod érvelni, hogy a -man klitikum, és hogy nem egy (jelzős szerkezetből alakult, de immár önálló) szóval van dolgunk (mint a [forid]-nél)?

Tehát hogy nem {Englishman} a cikkben állított {{English} man}-nel szemben?

Ahhoz, hogy klitikumként elemezzük, nem kellene "produktívnak" lennie? **Hungarianman? **Germanman? **Frenchman? — egyedül az ugyancsak szemantizálódott Dutchman jut eszembe.

Információ
X