nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Halakkal fejtették meg a fogzománc rejtélyét

Honnan jön a fogzománc a fogainkra? A megoldást egy több, mint négyszázmillió éves kövület szolgáltatta.

-ksz- | 2015. szeptember 25.
|  

A legkeményebb dolog az emberi testen a fogzománc – majdnem olyan kemény, mint Chuck Norris, ráadásul most már azt is tudni vélik, hogy hogyan került a szánkba. 

Halakkal fejtették meg a fogzománc rejtélyét

Az Uppsalai Egyetem kutatója Per Ahlberg paleontológus és kollégái ugyanis egy olyan ősi hal fosszíliájára bukkantak, ami képes volt előállítani a hidroxiapatit nevű anyagot, ami a fogzománcunk anyagát képezi. (Nem, nem a kövület, hanem a hal.) A Psarolepis romeri egy nagyjából húszcentis ragadozó volt, ami 410-415 millió évvel ezelőtt vadászott a tengerekben és a zománcot a pikkelyei és a koponyája megerősítésére használta. A fogai ugyanakkor teljesen zománctalannak bizonyultak.

A kutatók egy modern halat, a pettyes kajmánhalat is megvizsgálták. Ez a halacska Észak-Amerika édesvizeiben él, és egy zománchoz hasonló anyagot használ a pikkelyei megerősítésére. A genom vizsgálatával arra a következtetésre jutottak, hogy a kajmánhal a zománctermeléshez szükséges három fehérjéből kettőt elő is tud állítani, továbbá hogy ez az anyag a zománc pikkelybevonó-anyagaként funkcionál.

A kutatók arra jutottak, hogy a zománctermelő fehérjék működése az evolúció során más testrészekre helyeződött át (azaz a fogazatra), és nem a pikkelyek irányából „vándorolt át” a fogakra a kemény struktúra – mindeddig ugyanis így gondolták a kutatók.

És ha valaki most megkérdezi, hogy ez miért nyelv, vagy miért tudomány, attól megvonjuk az ingyenes nyestelőfizetést. 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X