-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Honnan jön a fogzománc a fogainkra? A megoldást egy több, mint négyszázmillió éves kövület szolgáltatta.
A legkeményebb dolog az emberi testen a fogzománc – majdnem olyan kemény, mint Chuck Norris, ráadásul most már azt is tudni vélik, hogy hogyan került a szánkba.
Az Uppsalai Egyetem kutatója Per Ahlberg paleontológus és kollégái ugyanis egy olyan ősi hal fosszíliájára bukkantak, ami képes volt előállítani a hidroxiapatit nevű anyagot, ami a fogzománcunk anyagát képezi. (Nem, nem a kövület, hanem a hal.) A Psarolepis romeri egy nagyjából húszcentis ragadozó volt, ami 410-415 millió évvel ezelőtt vadászott a tengerekben és a zománcot a pikkelyei és a koponyája megerősítésére használta. A fogai ugyanakkor teljesen zománctalannak bizonyultak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatók egy modern halat, a pettyes kajmánhalat is megvizsgálták. Ez a halacska Észak-Amerika édesvizeiben él, és egy zománchoz hasonló anyagot használ a pikkelyei megerősítésére. A genom vizsgálatával arra a következtetésre jutottak, hogy a kajmánhal a zománctermeléshez szükséges három fehérjéből kettőt elő is tud állítani, továbbá hogy ez az anyag a zománc pikkelybevonó-anyagaként funkcionál.
A kutatók arra jutottak, hogy a zománctermelő fehérjék működése az evolúció során más testrészekre helyeződött át (azaz a fogazatra), és nem a pikkelyek irányából „vándorolt át” a fogakra a kemény struktúra – mindeddig ugyanis így gondolták a kutatók.
És ha valaki most megkérdezi, hogy ez miért nyelv, vagy miért tudomány, attól megvonjuk az ingyenes nyestelőfizetést.