-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nagyszerű növények mellett lesz szó matematikáról, egy vakmerő utazóról, tetvekről és focimeccsekről. Kiderül, hogy lehet egyetlen levélen hajókázni. Dél-Amerikától Indián át Japánig utazunk, de végül a budapesti éjszakába érkezünk meg.
Az ismétlődésnek van szépsége. Gondoljunk csak a versek, dalok refrénjére, a zeneművekben ismétlődő dallamokra, a ruhák díszítésére használt motívumokra. A szimmetrikus dolgokat is szépnek tartjuk szabályosságuk miatt. Ám nem csak ember alkotta műalkotásokban fedezhetünk fel ismétlést, hanem a természet világában is. A Bored Panda oldala szebbnél szebb fotókat válogatott össze a növényvilágból. Mitől szépek ezek a növények? Főleg az ismétlődés és a szimmetria megkapó bennük.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
1. Ismétlődés a végtelenségig
A fraktál matematikai szakkifejezést Benoît B. Mandelbrot (1924-2010) lengyel származású matematikus alkotta 1975-ben, a latin fractus ’törött, szabálytalan’ szóból.
Ha megnézünk közelebbről egy hegyes-völgyes pagodakarfiolt, azt vehetjük észre, hogy az egyes kiemelkedéseken belül ugyanolyan kisebb kiemelkedések vannak. Azokat a geometriai alakzatokat, amikben a részletek ismétlik a nagy egészen végigfutó mintázatokat, fraktáloknak nevezzük. Fraktálokat bonyolult matematikai egyenletek segítségével is lehet rajzolni, de meglepően sokszor találkozunk velük a természetben is. A felhők, a norvégiai fjordok partvonala, a páfrányok levele vagy például a pagodakarfiol mind példák a fraktálokra.
2. Fraktál lilában és fehérben
A brokkoli és a karfiol ugyanúgy a vadkáposzta (Brassica olerace) egyik termesztett formája, mint a fejes káposzta, a karalábé vagy a kelbimbó. Ha elvágunk keresztbe egy káposztát, érdemes megfigyelni a levelek által kirajzolt mintázatot. Különösen a lila levélszínű változat látványos. Csavarodás és ismétlődés a végtelenségig.
3. Tekeredik a kígyó
Az aloé nemzetség tagjai Afrikában és a Földközi-tenger partvidékén honosak. Hazánkban az orvosi aloé (Aloe vera) ismert a leginkább, hiszen ennek kivonatait kozmetikai szerekben és a gyógyászatban széles körben alkalmazzák.
A pagodakarfiol kis csúcsai és a káposztalevelek is spirálvonalba rendeződnek. Ez a mintázat meglehetősen gyakori a természetben: nézzünk meg például egy tobozt alulról vagy gondoljunk a DNS kettős spiráljára. Az aloéfélék nemzetségébe tartozó, a dél-afrikai Lesothóban élő Aloe polyphylla (soklevelű aloé) levelei egy szabályos, ötkarú spirált rajzolnak ki. A növénynek nincs szára, a levelek közvetlenül a tőből nőnek ki.
4. A napra tekintő
A focimeccseken ropogtatott napraforgómagot számos néven ismerik az országban: szotyola(mag), szotyi, makuka, mag, uszu, tányérica(mag), rica.
Ugyancsak spirálba rendeződnek az apró virágok a napraforgó hatalmas tányérjában. A megtermékenyített virágokból fejlődik nyár végére a mag, így ekkor már a magok rajzolják ki a spirálvonalakat. Ha el akarjuk fogyasztani a számos néven ismert napraforgómagot, el kell rontanunk a természet mesterien megrajzolt alakzatát.
5. Körkörösség
A névadó botanikus vezetéknevét számos formában írják: de l’Obel, de Lobel, Delobel, Lobelius.
Az alábbi képen egy, a lobéliák nemzetségébe tartozó növényt látunk. Mivel a lobéliák leginkább a miénknél melegebb éghajlatot kedvelik, főként egynyári dísznövényként találkozhatunk velük. A nemzetség Matthias de l’Obel (1538–1616) flamand orvos és botanikus nevét viseli.
6. A kamélia nem kaméleon
A kaméliák legtöbbje Kelet-Ázsiában honos, a Himalája keleti lejtőitől Japánig. Az örökzöld, legtöbbször fás szárú növényeket így hazánkban csak dísznövényként ismerik. A kaméliák nemzetségébe tartozik a haszonnövényként termesztett teacserje is, melynek leveleit leforrázva készül a világszerte számos formában fogyasztott tea.
A nemzetség nevét a növényrendszertan atyjaként tisztelt Linné svéd botanikustól kapta, és Georg Joseph Kamel (1661–1706) brnói orvos, botanikus és jezsuita misszionárius nevét őrzi. Kamel a Fülöp-szigeteken dolgozott 1688-tól haláláig. Igen pontosan megfigyelte a szigetvilág flóráját és faunáját, azaz növény- és állatvilágát. Eredményeit számos szakcikkben publikálta. Van, aki a cikkekben leírtak alapján Kamelt az első olyan kutatónak tekinti, aki a biodiverzitással foglalkozott – annak ellenére, hogy a biodiverzitás fogalmát csak az 1960-as évek végén alkották meg.
A dísznövényként ültetett japán kaméliának (Camellia japonica) számos fajtája ismert. Itt egy igen dús virágú változaton figyelhetjük meg a sziromlevelek szabályos elrendeződését.
7. Gömbvirágok
A francia botanikus titkos küldetése fényes sikerrel járt. A mai Karib-tengeri szigetvilágban, Haiti területén található Saint-Domingue francia gyarmaton megtelepítette a fügekaktuszt, és az értékes kárminfesték alapanyagául szolgáló tetűt. A kármint úgy nyerik, hogy a nőstény tetveket kiszárítják, és porrá törik. A festékanyagot élelmiszerekben, a gyógyászatban és kozmetikai szerekben is használják.
A virágágyásokban hazánkban is gyakran látni a gumóval szaporítható dáliákat. Az őszirózsafélék közé tartozó dáliafajok Mexikóban élnek. 1963 óta a dália a mexikóiak nemzeti virága. Elsőként már a spanyol hódítók beszámoltak róla. Majd Nicolas-Joseph Thiéry de Menonville (1739–1780) francia botanikus látta, aki azért utazott Mexikóba, hogy titokban megszerezze az ottani fügekaktuszon élő bíbortetveket. 1789-ben végül Vincente Cervantes, a mexikói botanikus kert vezetője küldött Madridba gumókat. A madridi botanikus kert vezetője a virágot Anders Dahl (1751–1789) svéd botanikusról nevezte el dahliának. A virágot a Mexikóban beszélt navatl nyelven xochitl néven ismerték.
8. Vigyázat, ragadozó növény!
A növényvilágban is találunk ragadozókat. A rovaremésztő növények a hozzájuk érő rovarokat foglyul ejtik, majd enzimeket választanak ki, amikkel megemésztik a zsákmányt. Hazánkban is él néhány így táplálkozó növény. A földben gyökerező hízókák (Pinguicula) és harmatfűfajok (Drosera), valamint a vízben lebegő hínárnövények: a rencefajok (Utricula) és az aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa).
Az alábbi képen egy Spanyolországban és Portugáliában élő rovaremésztő növény rovarfogó készüléke látható. A növény édes illatával csalogatja magához az áldozatokat. A leszálló rovarok lába pedig beleragad a növény által kiválasztott ragadós folyadékba.
9. A kúszó viaszvirág
A viaszvirágokat (Hoya) hazánkban csak dísznövényként ismerik. Őshazájuk Ázsia dél-keleti része. A fényképen látható, valóban viaszosan fénylő apró virágok egy Ausztráliához tartozó, az Indiai-óceánban található szigeten, a Karácsony-szigeten élő kúszónövényen (Hoya aldrichii) nőnek. Éjszaka illatoznak.
10. Az elbűvölő szimmetria
Egy levélnek is lehet fantasztikus rajzolata. Hát még ha a vízben úszó levél levél olyan hatalmas, hogy egy felnőtt embert is elbír! Ez az amazonaszi tündérrózsa (Victoria amazonica) levele. A növény hatalmas tányérjai képesek teljesen beborítani a vízfelszínt. Ha pedig felemeljük őket, láthatóvá válik a levél érhálózata.
Nem kell az Amazonasz-medencébe utazni ahhoz, hogy ilyen óriási leveleket lássunk. A budapesti Füvészkertben külön melegházat építettek a fenti faj közeli rokonának, az ugyancsak Dél-Amerikában élő Victoria cruzianának. A növény virágzására külön eseményeket is szerveznek. A növény éjszaka virágzik: első nap fehérben, második nap rózsaszínben pompáznak a virágok. A botanikus kertben nem szabad a levelekre mászni, de az alábbi filmből kiderül, hogy ez közel sem lehetetlen.
Azok az olvasóink, akik a fentiekhez hasonló növényeket szeretnének látni, vagy tudni szeretnék, milyen a cikkünkben többször is előkerülő kaméleon farka, látogassanak el a Bored Panda online képgyűjteményébe.
Források
20+ Photos Of Geometrical Plants For Symmetry Lovers
Heinz-Otto Peitigen – Dietmar Saupe (szerk.) The Science of Fractal Images
Új Magyar Tájszótár
Priszter Szaniszló: Növényneveink
Georg Joseph Kamel, SJ (1661-1706): First biodiversity scientist in RP