nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
10 csodás kép a növényvilágból

A nagyszerű növények mellett lesz szó matematikáról, egy vakmerő utazóról, tetvekről és focimeccsekről. Kiderül, hogy lehet egyetlen levélen hajókázni. Dél-Amerikától Indián át Japánig utazunk, de végül a budapesti éjszakába érkezünk meg.

Wenszky Nóra | 2015. június 7.
|  

Az ismétlődésnek van szépsége. Gondoljunk csak a versek, dalok refrénjére, a zeneművekben ismétlődő dallamokra, a ruhák díszítésére használt motívumokra. A szimmetrikus dolgokat is szépnek tartjuk szabályosságuk miatt. Ám nem csak ember alkotta műalkotásokban fedezhetünk fel ismétlést, hanem a természet világában is. A Bored Panda oldala szebbnél szebb fotókat válogatott össze a növényvilágból. Mitől szépek ezek a növények? Főleg az ismétlődés és a szimmetria megkapó bennük.

1. Ismétlődés a végtelenségig

A fraktál matematikai szakkifejezést Benoît B. Mandelbrot (1924-2010) lengyel származású matematikus alkotta 1975-ben, a latin fractus ’törött, szabálytalan’ szóból.

Ha megnézünk közelebbről egy hegyes-völgyes pagodakarfiolt, azt vehetjük észre, hogy az egyes kiemelkedéseken belül ugyanolyan kisebb kiemelkedések vannak. Azokat a geometriai alakzatokat, amikben a részletek ismétlik a nagy egészen végigfutó mintázatokat, fraktáloknak nevezzük. Fraktálokat bonyolult matematikai egyenletek segítségével is lehet rajzolni, de meglepően sokszor találkozunk velük a természetben is. A felhők, a norvégiai fjordok partvonala, a páfrányok levele vagy például a pagodakarfiol mind példák a fraktálokra.

Pagodakarfiol: fraktál
Pagodakarfiol: fraktál
(Forrás: Bored Panda)

2. Fraktál lilában és fehérben

A brokkoli és a karfiol ugyanúgy a vadkáposzta (Brassica olerace) egyik termesztett formája, mint a fejes káposzta, a karalábé vagy a kelbimbó. Ha elvágunk keresztbe egy káposztát, érdemes megfigyelni a levelek által kirajzolt mintázatot. Különösen a lila levélszínű változat látványos. Csavarodás és ismétlődés a végtelenségig.

Beleszédülünk a mintázatba
Beleszédülünk a mintázatba
(Forrás: Bored Panda)

3. Tekeredik a kígyó

Az aloé nemzetség tagjai Afrikában és a Földközi-tenger partvidékén honosak. Hazánkban az orvosi aloé (Aloe vera) ismert a leginkább, hiszen ennek kivonatait kozmetikai szerekben és a gyógyászatban széles körben alkalmazzák.

A pagodakarfiol kis csúcsai és a káposztalevelek is spirálvonalba rendeződnek. Ez a mintázat meglehetősen gyakori a természetben: nézzünk meg például egy tobozt alulról vagy gondoljunk a DNS kettős spiráljára. Az aloéfélék nemzetségébe tartozó, a dél-afrikai Lesothóban élő Aloe polyphylla (soklevelű aloé) levelei egy szabályos, ötkarú spirált rajzolnak ki. A növénynek nincs szára, a levelek közvetlenül a tőből nőnek ki.

Aloéspirál
Aloéspirál
(Forrás: Bored Panda)

4. A napra tekintő

A focimeccseken ropogtatott napraforgómagot számos néven ismerik az országban: szotyola(mag), szotyi, makuka, mag, uszu, tányérica(mag), rica.

Ugyancsak spirálba rendeződnek az apró virágok a napraforgó hatalmas tányérjában. A megtermékenyített virágokból fejlődik nyár végére a mag, így ekkor már a magok rajzolják ki a spirálvonalakat. Ha el akarjuk fogyasztani a számos néven ismert napraforgómagot, el kell rontanunk a természet mesterien megrajzolt alakzatát.

A hatalmas virágon belül picike virágok ülnek
A hatalmas virágon belül picike virágok ülnek
(Forrás: Bored Panda)

5. Körkörösség

A névadó botanikus vezetéknevét számos formában írják: de l’Obel, de Lobel, Delobel, Lobelius.

Az alábbi képen egy, a lobéliák nemzetségébe tartozó növényt látunk. Mivel a lobéliák leginkább a miénknél melegebb éghajlatot kedvelik, főként egynyári dísznövényként találkozhatunk velük. A nemzetség Matthias de l’Obel (1538–1616) flamand orvos és botanikus nevét viseli.

Mintha ezt a mintát láttuk volna már valahol.
Mintha ezt a mintát láttuk volna már valahol.
(Forrás: Bored Panda)

6. A kamélia nem kaméleon

A kaméliák legtöbbje Kelet-Ázsiában honos, a Himalája keleti lejtőitől Japánig. Az örökzöld, legtöbbször fás szárú növényeket így hazánkban csak dísznövényként ismerik. A kaméliák nemzetségébe tartozik a haszonnövényként termesztett teacserje is, melynek leveleit leforrázva készül a világszerte számos formában fogyasztott tea.

A nemzetség nevét a növényrendszertan atyjaként tisztelt Linné svéd botanikustól kapta, és Georg Joseph Kamel (1661–1706) brnói orvos, botanikus és jezsuita misszionárius nevét őrzi. Kamel a Fülöp-szigeteken dolgozott 1688-tól haláláig. Igen pontosan megfigyelte a szigetvilág flóráját és faunáját, azaz növény- és állatvilágát. Eredményeit számos szakcikkben publikálta. Van, aki a cikkekben leírtak alapján Kamelt az első olyan kutatónak tekinti, aki a biodiverzitással foglalkozott – annak ellenére, hogy a biodiverzitás fogalmát csak az 1960-as évek végén alkották meg.

A dísznövényként ültetett japán kaméliának (Camellia japonica) számos fajtája ismert. Itt egy igen dús virágú változaton figyelhetjük meg a sziromlevelek szabályos elrendeződését.

A virágszirmok mintája is figyelemre méltó
A virágszirmok mintája is figyelemre méltó
(Forrás: Bored Panda)

7. Gömbvirágok

A francia botanikus titkos küldetése fényes sikerrel járt. A mai Karib-tengeri szigetvilágban, Haiti területén található Saint-Domingue francia gyarmaton megtelepítette a fügekaktuszt, és az értékes kárminfesték alapanyagául szolgáló tetűt. A kármint úgy nyerik, hogy a nőstény tetveket kiszárítják, és porrá törik. A festékanyagot élelmiszerekben, a gyógyászatban és kozmetikai szerekben is használják.

A virágágyásokban hazánkban is gyakran látni a gumóval szaporítható dáliákat. Az őszirózsafélék közé tartozó dáliafajok Mexikóban élnek. 1963 óta a dália a mexikóiak nemzeti virága. Elsőként már a spanyol hódítók beszámoltak róla. Majd Nicolas-Joseph Thiéry de Menonville (1739–1780) francia botanikus látta, aki azért utazott Mexikóba, hogy titokban megszerezze az ottani fügekaktuszon élő bíbortetveket. 1789-ben végül Vincente Cervantes, a mexikói botanikus kert vezetője küldött Madridba gumókat. A madridi botanikus kert vezetője a virágot Anders Dahl (1751–1789) svéd botanikusról nevezte el dahliának. A virágot a Mexikóban beszélt navatl nyelven xochitl néven ismerték.

Mintha egy karácsonyfadísz lenne
Mintha egy karácsonyfadísz lenne
(Forrás: Bored Panda)

8. Vigyázat, ragadozó növény!

A növényvilágban is találunk ragadozókat. A rovaremésztő növények a hozzájuk érő rovarokat foglyul ejtik, majd enzimeket választanak ki, amikkel megemésztik a zsákmányt. Hazánkban is él néhány így táplálkozó növény. A földben gyökerező hízókák (Pinguicula) és harmatfűfajok (Drosera), valamint a vízben lebegő hínárnövények: a rencefajok (Utricula) és az aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa).

Az alábbi képen egy Spanyolországban és Portugáliában élő rovaremésztő növény rovarfogó készüléke látható. A növény édes illatával csalogatja magához az áldozatokat. A leszálló rovarok lába pedig beleragad a növény által kiválasztott ragadós folyadékba.

Mint egy kaméleon farka
Mint egy kaméleon farka
(Forrás: Bored Panda)
 

9. A kúszó viaszvirág

A viaszvirágokat (Hoya) hazánkban csak dísznövényként ismerik. Őshazájuk Ázsia dél-keleti része. A fényképen látható, valóban viaszosan fénylő apró virágok egy Ausztráliához tartozó, az Indiai-óceánban található szigeten, a Karácsony-szigeten élő kúszónövényen (Hoya aldrichii) nőnek. Éjszaka illatoznak.

Nagyon összetett
Nagyon összetett
(Forrás: Bored Panda)

10. Az elbűvölő szimmetria

Egy levélnek is lehet fantasztikus rajzolata. Hát még ha a vízben úszó levél levél olyan hatalmas, hogy egy felnőtt embert is elbír! Ez az amazonaszi tündérrózsa (Victoria amazonica)  levele. A növény hatalmas tányérjai képesek teljesen beborítani a vízfelszínt. Ha pedig felemeljük őket, láthatóvá válik a levél érhálózata.

A szimmetria varázsa
A szimmetria varázsa
(Forrás: Bored Panda)

Nem kell az Amazonasz-medencébe utazni ahhoz, hogy ilyen óriási leveleket lássunk. A budapesti Füvészkertben külön melegházat építettek a fenti faj közeli rokonának, az ugyancsak Dél-Amerikában élő Victoria cruzianának. A növény virágzására külön eseményeket is szerveznek. A növény éjszaka virágzik: első nap fehérben, második nap rózsaszínben pompáznak a virágok. A botanikus kertben nem szabad a levelekre mászni, de az alábbi filmből kiderül, hogy ez közel sem lehetetlen.

Azok az olvasóink, akik a fentiekhez hasonló növényeket szeretnének látni, vagy tudni szeretnék, milyen a cikkünkben többször is előkerülő kaméleon farka, látogassanak el a Bored Panda online képgyűjteményébe.

Források

20+ Photos Of Geometrical Plants For Symmetry Lovers

Heinz-Otto Peitigen – Dietmar Saupe (szerk.) The Science of Fractal Images

Új Magyar Tájszótár

Priszter Szaniszló: Növényneveink

Georg Joseph Kamel, SJ (1661-1706): First biodiversity scientist in RP

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X