-
szigetva: @Egyip Tomi: De ha egy nyelvben 10 eset van, a másikban 5, akkor az utóbbiban ugyanazt az ...2022. 10. 01, 00:59 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Egyip Tomi: @Közbiztonság Szilárd: A Wikipédia szerint esetnek az számít, hogy ha a főnévhez egy ragot...2022. 10. 01, 00:50 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Közbiztonság Szilárd: névszoké = a névszók2022. 09. 30, 02:30 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Közbiztonság Szilárd: Nem tudom, ezen értelmezés szerint mi számít esetnek, de a magyarnak névszoké esetében nem...2022. 09. 30, 02:28 A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek
-
Közbiztonság Szilárd: Krizsa: Mellesleg nem tudom, a lapp elég északi és elég kis nép-e (30 ezren vannak), de va...2022. 09. 30, 01:47 Honnan jön a dzsal?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A legrégibb ismert, ma is aktív rák 11 ezer éves – egy kutya maradványaiban azonosította egy nemzetközi kutatócsoport.
A Sanger Kutatóintézet vezetésével a kutatók dekódolták a rák DNS-ét egy huskyhoz hasonló hajdani kutya maradványaiban, amelynél a daganat először kialakult – tudósított a BBC hírportálja a Science tudományos folyóirat friss számában közzétett tanulmányról.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutya közepes termetű, rövid, egyenes, szürkésbarna vagy fekete szőrű állat lehetett. Elizabeth Murchison, a kutatás vezetője elmondta: nem tudni, miért alakult ki éppen ennél az egyednél a kutyák rákjának ez a fertőző formája, de lenyűgöző volt visszatekinteni ilyen távoli időkre, és rekonstruálni a „személyiségét” ennek a hajdani kutyának, melynek genomja fennmaradt azokban a rákos sejtekben, amelyeket ő kezdett terjeszteni.
A vizsgált rák párzással terjed, a kutyák nemi szerveinek daganatát okozza (CTVT, canine transmissible veneral tumor), és rendívül ritka, rajta kívül csak egy, állatokat sújtó, fertőző tumor ismeretes. A betegség genomjának feltérképezésével és egy „molekuláris óraként” értelmezhető mutáció vizsgálatával az eredetét 11 ezer évvel ezelőttre tették a kutatók. Körülbelül ebben az időben háziasította az ember a kutyát. Murchison hozzátette: figyelemre méltó, hogy a több millió genetikai változás ellenére, melyen keresztülment, a betegség még mindig létezik, nem halt ki az első egyeddel, melynél kialakult, hanem más kutyákat megfertőzve továbbterjedt.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a vizsgált rák hosszú időn át egyetlen kutyapopulációban létezett, és csak az utóbbi fél évezredben terjedt el a világon. Ez talán a nagy földrajzi felfedezések korában kutyájukkal együtt hajóra szálló utazók számlájára írható – vélték a kutatók.
Mike Stratton, a Sanger Intézet igazgatója elmondta: a kutyák fertőző daganatának genomja abban segít, hogy a tudósok megértsék a folyamatot, melynek során a rák fertőzővé válik.
A legtöbb rák úgy keletkezik, hogy a szervezet egyetlen sejtjében mutáció lép fel, mely a beteg sejt irányíthatatlan osztódását idézi elő. A rákos sejtek gyakran okoznak áttéteket, azaz a kezdeti daganatból kiindulva a test más szerveire is átterjednek, az azonban igen ritka, hogy a beteg test más ember vagy állat szervezetét fertőzze meg – tette hozzá a kutató.