nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A végzet asszonyai
Gina, elhoztad a Katit?

Közeleg a hétvége: kihagyhatatlan bulik, hatalmas hangulat. Bódult vagy módosult tudatállapot. Nem mindegy azonban, hogy kikkel és mikkel biztosítjuk, hogy a hangulat a tetőfokára hágjon. Velünk lesz-e Kati, Zsuzsi, Brigi vagy Gina, vagy nélkülük vészeljük át az éjszakát?

nyest.hu | 2012. február 4.
|  

Félreértés ne essék, Katiék persze élő személyek is lehetnének, de a gyakorlott bulizók tudhatják, hogy nem a barátnőinket soroltuk fel a fentiekben. Amikor azt halljuk a hírekben, hogy Hétvégén megint ölt a Gina, tudjuk, hogy nem egy féltékenységbe beleőrült asszonyról, vagy egy elkeseredett nőszemélyről, hanem egy veszélyes szerről, egy úgynevezett  dizájnerdrogról (idegen helyesírással designerdrog – persze külön írva is gyakran találkozhatunk vele) van szó. Mik ezek a szerek? Pontosan hány ilyen szer van? És miért kapnak gyakran női neveket?

A dizájnerdrogok az utóbbi néhány évben már vezetik a droghasználati toplistákat, és ezzel együtt a kábítószer-használat miatti halálozások nagyobb része is ezeknek a szereknek köszönhető. Nehéz lenne megmondani, hogy hányféle dizájnerdrog van ma forgalomban, hiszen pont az jellemző rájuk, hogy szinte napról napra növekszik a számuk, egyre több fajtájuk van. Ebből már sejthető, hogy a dizájnerdrogokat nem a természet végtelen változatosságának köszönheti az emberiség (mint például az olyan klasszikus szereket, amilyen a fű vagy a mákból készíthető ópiumszármazékok). Ezeket a szereket laboratóriumokban szintetizálják, és azért van belőlük ennyiféle, mert egy-egy pszichoaktív hatású anyag kémiai szerkezetének minimális módosításával hozhatók létre az újabb és újabb verziók. Ennek a drog használói és terjesztői szempontjából az az előnye, hogy az új szerek előállítása és terjesztése gyorsabb, mint a betiltásuk folyamata, ezért ezeknek a szereknek egy jó része ma is teljesen legálisan megszerezhető, tartható és fogyasztható.

A Google ezeket ajánlja
A Google ezeket ajánlja

Az új szerek sokasága pedig maga után vonja az elnevezések sokaságát is. Mert hiába nagyon hasonlóak ezek a szerek, a nevük mégsem lehet azonos. A megkülönböztetésük azért is fontos, hogy a használók tudják, hogy éppen legális vagy illegális szerrel van-e dolguk. Tehát míg a laboratóriumokban dizájnolják az újabb és újabb tudatmódosító szereket, a köznyelvben szaporodnak a hétköznapi csengésű elnevezések is: Kati, Zsuzsi, Brigi, Ica, Gina stb. Könnyen belátható, hogy ez teljesen természetes dolog, hiszen a pontos kémiai elnevezéseket csak a kémiaverseny győztesei tudják megjegyezni – józan állapotban. Ezek tehát általában a hétköznapi nyelvben nem használatosak, mert hosszúak, bonyolultak és semmitmondóak:

JWH-018 Naphthalen-1-yl(1-pentyl-1H-indol-3-yl) methanone

MDPV 3,4- methylendioxypirov alerone (3,4-(RS)-1-(1,3-benzodioxol-5-il)-2-pirrolidinil-pentán-1-on (metiléndioxipirovaleron)

Léteznek még rövidítések, amelyek nem ennyire pontosan írják le a kémiai összetevőket, viszont legalább rövidebbek. Ezek általában betűszavak; ilyen például a GHB (a Gina) vagy a 4-MMC (mefedron, vagy Kati). A betűszavak azonban még mindig elég nehezen megjegyezhetők, könnyen összekeverhetők. Így egyáltalán nem meglepő, hogy az új szereket ismerős csengésű, hétköznapi nevekkel illetik. De mi lehet az oka annak, hogy főként női neveken nevezik el ezeket a szereket?

A jogi szabályozásA dizájnerdrogok használatának és terjesztésének szabályozásában az jelenthet megoldást, ha nem az egyes konkrét szereket, hanem az anyagok fő összetevőjét tiltják, így minden olyan szer, ami ezt a kémiai összetevőt tartalmazza, tiltólistára kerül.

Szokás azon poénkodni, hogy azért kapnak a gyilkos szerek női neveket, mert ugyanúgy tönkreteszik a férfiak életét, és igen sokba is kerülnek, akárcsak a nők. Lehetne azonban a fordított (bár szintén rossz) logikát is alkalmazni. Az emberek kedves, szeretetet kifejező neveket találnak ki az ilyen szereknek, ezért nevezik el őket elsősorban nőkről. Ez a nyelvi viselkedés egyébként nem ritka a függőséget okozó, „imádott” anyagokkal kapcsolatban. Gondoljunk a szállóigévé vált Petőfi-sorokra:

„Gondüző borocska mellett

Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.” (A borozó).

De a drogok esetében nem annyira valószínű ez a magyarázat sem.

Közelebb állhat az igazsághoz az, hogy ezek az elnevezések egyfajta tolvajnyelv szavai. A fogyasztói szubkultúra nyelvi jellemzője, hogy belső elnevezéseket találnak ki a különböző szerekre. Ezeket az elnevezéseket a beavatottak értik, a kívülállók viszont nem. Pont ez a lényege az úgynevezett argónak. Az elnevezések praktikusak: rövidek, könnyen megjegyezhetők (akár a megszemélyesítés miatt is), különböznek egymástól, és ráadásul kellőképpen kétértelműen lehet őket használni. Hoztad a Ginát? Érthető egy barátnőre is, és érthető magára a szerre is. Ez az elnevezési módszer a dizájnerdrogok előtti, boldog, klasszikus időszakban is jellemző volt. Ma már nem kell ahhoz szakértelem, hogy tudjuk, mire utal a , a csiga, a cucc (marihuána), a hernyó (heroin), a csík vagy a kokó (kokain). (Utóbbi név természetesen nem megszemélyesítő, bármilyen ütős, a kokain nem Kovács Kokó István bokszolóról kapta a nevét.) Ezek az elnevezések tehát ma már az általános műveltség részei.

A tolvajnyelvi elnevezésekre vonatkozó feltevés valószínűleg igaz. De még nem magyaráztuk meg, hogy miért pont ezek a női nevek lettek kiválasztva. Annak sikerült utánajárnunk, hogy a 4-MMC vagy mefedron nevű anyag, ami a Kati (kati vagy KATI írásmóddal is) becenevet viseli, miért kapta ezt a nevet a keresztségben. Ez a szer az amfetaminok és katinok osztályába tartozik; egy olyan szintetikus vegyület, amit egy kat nevű, Kelet-Afrikában honos növényben található vegyületből nyernek. Ebből származik tehát a Kati elnevezés. De honnan a többi femme fatale? Honnan a többi női név? Olvasóinkat kérjük, ha megfejtették valamelyik elnevezés eredetét, írják meg szerkesztőségünk címére!

Sokat lehet arról hallani, hogy az informatikai fejlődésével rengeteg új szó, furcsa elnevezés kerül be a nyelvünkbe. Sokan szoktak ezen a „felgyorsultságon” merengeni, szomorkodni. A fentiekben láthattuk, hogy a kábítószergyártás és az új szerek elnevezése legalább olyan dinamikusan fejlődő iparág, mint az informatika. Legyünk ezért nagyon óvatosak a hétvégi bulikban, nehogy elcsavarja a fejünket egy ismeretlen nő.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 scasc 2012. február 4. 21:12

@Pesta: Ezt rögtön elhiszem, hiszen a meow-meow ('miau-miau') az angolban is négy szótagos. Túl hosszú a hétköznapi szleng-használathoz. Ráadásul tautológiás. :-)

4 Pesta 2012. február 4. 18:11

Angolul meow-meow a mefedron neve, de az is inkább a médiában. A szubkultúrák viszont sokszor csak rögtönöznek.

3 kalamajka1 2012. február 4. 15:04

Egy ideig az USÁ-ban dúló hurrikánoknak is női nevet adtak, míg nem a különféle nők jogaiért küzdő szervezetek tiltakozni nem kezdtek.

2 gligeti 2012. február 4. 13:33

valóban, én is a mariska analógiáját sejtem...

1 scasc 2012. február 4. 12:50

Lehet, hogy szerepet játszott itt a marihuána (marijuana < Maria Juana 'Mária Johanna') nőnévi eredete is, vagy ez csak véletlen párhuzamos fejlődés a magyarban?

Miutána a katin-ból Kati lett, nem lehet, hogy a Gina a betűszó kezdő G-je alapján (GHB), szándékosan analógiásan keresett G-betűs női név?

Információ
X