nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Túl bonyolult a francia helyesírás

A franciák barokkos helyesírása nemzettudatuk részét képezi, de sokan szenvednek már tőle. Francois de Closets ismert francia esszéista szerint elérkezett az idő az egyszerűsítéshez.

nyest.hu | 2009. szeptember 14.
|  

Francois de Closets ismert esszéista, újságíró és televíziós műsorvezető egyszemélyes hadjáratot indított a francia helyesírási rendszer ellen – számol be róla az AFP hírügynökség.

Az újságírónak – akinek nemrég jelent meg új könyve Zéró hiba: Helyesírás, egy francia szenvedély (Zéro faute: L'orthographe, une passion française) címmel – a francia szavak köztudottan bonyolult írásmódjával van baja, amit nem lehet kikövetkeztetni a kimondott hangalakból. Closets „halálra ítélt művészetnek” nevezte a francia helyesírást.

Francois de Closets egy televíziós műsorban
Francois de Closets egy televíziós műsorban

„Számos országban vannak viták a helyesírásról. Franciaországot mégis megkülönbözteti a többitől az, hogy mi a szavak írásmódját a kultúra részévé emeltük” – mondta. „Aki nem tudja pontosan leírni a szavakat, azt megbélyegzik.”

Az újságíró szerint ha a tudományban vagy egyéb területen hibázik valaki, azt megbocsátják neki. „De ha rossz helyre teszel egy ékezetet, az felér egy vallásgyalázással” – mondja.

A francia gyerekek fejébe elképesztő mennyiségű tesztekkel verik bele a szavak írásmódját, hogy aztán kikerülve az iskolarendszerből büszkén hordják ezt a tudást társadalmi egzisztenciájuk részeként. A Frankofónia Nemzetközi Szervezete évente helyesírási versenyt rendez, és a televízió is közvetít ilyen versenyt, amire százak jelentkeznek.

„Ennek ellenére – mondja Closets – rengeteg francia felnőtt ember fél attól, hogy a címzett – legyen az a reménybeli főnököd, egy ügyfél vagy akár egy barát – hibát talál az írásodban.”

Nemrég a francia újságok vidáman élcelődtek azon, hogy egy sajtóközlemény, amit az oktatási minisztérium adott ki, tele volt hibával.

„Több ezren érzünk nyugtalanságot, mikor tollat ragadunk” – mondta az esszéista.

Szerinte milliók vannak úgy a kérdéssel, mint ő, hogy a vizuális memóriájukba egyszerűen nem égnek bele az olyan „irracionális csavarok”, mint például a szavak végi néma „d”, a trükkös dupla mássalhangzók vagy az „o” hang 13 féle írásmódja.

„Akik hibáznak, mindig hibázni fognak. Ez nem intelligencia vagy befektetett munka kérdése” – mondta az újságíró.

Számos tanulmány és bizonyíték szól arról, hogy a fejlett országokban az olvasási képességek romlanak, így Franciaországban is.

Az email és a gyors szöveges üzenetek korában a fiatalok lerövidítik és „újraírják” a szavakat, egyfajta lázadás ez a helyesírási normák ellen. Closets szerint ezért a klasszikus helyesírás napjai meg vannak számlálva. „Határponthoz érkeztünk” – mondta az AFP-nek.

„Egyre többet írunk. Az írás ma már a társalgásról szól, sokkal folyamatosabb tevékenység, nem valami, amihez leülünk és időt töltünk vele.”

„Ahelyett, hogy ezzel a folyamattal dacolnánk, le kellene egyszerűsíteni a szavaink bizarr írásmódját” – mondja.

A Frankofónia szövetség a keresőkbe beütött hibás francia kifejezések vizsgálata után ugyanerre az álláspontra jutott. Az internethasználók hajlanak arra, hogy a szavakat fonetikusan kezdjék írni.

A tanárok és nyelvészek tartózkodóak a kérdésben. Ők helyesírásuknak ezt a tulajdonságát különlegességnek tekintik, az azon való ironizálás pedig szerintük nem segít a gyerekeken, mert a hibásan író gyerekeknek rendszerint a nyelvtannal is meggyűlik a bajuk.

Információ
X