-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Tarantino legújabb filmjében, a „Django elszabadul”-ban állítólag több mint 110-szer hangzik el a „nigger” szó. Az amerikai kritikusok és a közönség egy része ezen teljesen kiakadt. A film alapján azonban nem teljesen érthető a széplelkűek problémája.
Az új Tarantino-filmből csak úgy fröcsög a vér és a nigger szó. És ezek közül – úgy látszik – egyik sem hat nyugtatólag a kedélyekre. A Django elszabadul (Django Unchained) bemutatója 2012 decemberében volt Amerikában, Magyarországon pedig január 16-ától látható a mozikban. A filmről szóló diskurzus pedig elsősorban az n-betűs szó gyakori használata körül forog. Vannak, akik nem voltak restek megszámolni, és állítólag több mint 110-szer hangzik el a filmben a nigger szó. Én ezt nem ellenőriztem, de tényleg sokszor; majdnem minden lövöldözés előtt, többször is, és a golyót egyáltalán nem spórolták ki ebből a Tarantino-filmből sem.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A történet az amerikai polgárháború előtt két évvel kezdődik Texasban: dr. King Schultz (Christoph Waltz) az egykori német fogorvos, a történet kezdetén már hivatásos fejvadász felszabadítja Djangót (Jamie Foxx), hogy egy leszámolásban segítségére legyen. A fiú tehetséges fejvadásznak bizonyul, így megegyeznek, hogy a levadászott fejekért kapott pénzen osztozva társként dolgoznak tovább a tél folyamán, és tavasszal együtt keresik meg Django feleségét, Broomhildát (Kerry Washington). Megtudják, hogy a lány eladása után Candielandbe került, ezért egy kitalált ürüggyel felkeresik Calvin Candie-t (Leonardo DiCaprio), a gazdag ültetvényest. Csakhogy Candie hűséges idős rabszolgája, Stephen (Samuel L. Jackson) rájön Djangóék valódi céljára. Innentől kezdve Django valóban elszabadul...
Tarantino filmjét a legtöbb kritikus nagyra értékelte, bár volt aki azt mondta, hogy a 2009-es Becstelen brigantyknak (Inglourious Basterds) nyomába sem ér. És volt olyan is, aki már látatlanban elítélte az új filmet a niggerezés miatt. A sztori alapján persze annyira nem meglepő, hogy az n-betűs, nem túl píszí szó gyakran szerepel a filmben, mégis sokan kikészültek ettől. Hogy miért?
A nigger nem elfogadható, nem politikailag korrekt kifejezés. A filmbéli használata nyilvánvalóan a fekete főhős (és rabszolgatársai) elleni verbális agresszió egyik megnyilvánulása. Sokan érvelnek úgy, hogy ez sértő lehet a ma élő afroamerikaiak őseire, így rájuk nézve is. Olyan érv is elhangzott, hogy ez a gyakori használat túlzott erőszakot szülhet: a sértettek részéről és a ma élő rasszisták részéről is.
Azon gondolkodom, hogy akkor mit is kéne mondaniuk a film szereplőinek, hogy ugyanazt fejezzék ki (beleértve a verbális agressziót!), mint amit a niggerrel kifejeznek. Mert afroamerikait (African-American) vagy feketét (black) mégsem mondhatnának azok az ültetvényesek, akik a rabszolgákat nem tekintették embernek. (Erről Calvin Candie tart is egy nagyon szép monológot a filmben.) Kicsit úgy állok a jelenség előtt, mint Kosztolányi a háztartási alkalmazott cseléd helyetti használata előtt. Szépítgetni lehetne: kevesebbszer mondani, néha másképp mondani: de ez képmutatás volna.
Ráadásul teljesen világos, hogy a niggerezés nem a fehér ember kiváltsága a filmben, hanem egyfajta státusjelölő. Django maga is kiejti a szót, amikor éppen eljátssza a rabszolgatartó szerepét. Stephen pedig – Calvin Candie hűséges, öreg szolgája, afféle komornyikja, aki teljes mértékben azonosul urával és annak értékrendjével – őszintén magáévá teszi a szóhasználatot is. Ő a filmben a megtestesült önellentmondás: a niggerező nigger.
Végül pedig nem lenne szabad elfelejteni azt, hogy Tarantino (Django keze által) gondoskodik arról, hogy mindazok a szereplők, akik a történet során niggereznek, megbűnhődjenek. Akik attól tartanak, hogy Tarantino filmje – a niggerezés miatt – rasszizmust gerjeszt, nem bíznak abban, hogy a nézők (a szabad amerikai vagy akármilyen állampolgárok) szellemileg kellőképpen érettek ahhoz, hogy a filmet befogadják. Aki pedig ebben nem hisz, az szellemileg mindenképp az embertársai fölé helyezi saját magát, és ilyen vonatkozásban sokban nem különbözik Calvin Candie-től...
További olvasnivaló
Django Unchained: “Coded language, man-made laws.”
Tarantino 'Unchained,' Part 1: 'Django' Trilogy?