nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Django elszabadul
Folyik belőle a vér és a „nigger”

Tarantino legújabb filmjében, a „Django elszabadul”-ban állítólag több mint 110-szer hangzik el a „nigger” szó. Az amerikai kritikusok és a közönség egy része ezen teljesen kiakadt. A film alapján azonban nem teljesen érthető a széplelkűek problémája.

Az új Tarantino-filmből csak úgy fröcsög a vér és a nigger szó. És ezek közül – úgy látszik – egyik sem hat nyugtatólag a kedélyekre. A Django elszabadul (Django Unchained) bemutatója 2012 decemberében volt Amerikában, Magyarországon pedig január 16-ától látható a mozikban. A filmről szóló diskurzus pedig elsősorban az n-betűs szó gyakori használata körül forog. Vannak, akik nem voltak restek megszámolni, és állítólag több mint 110-szer hangzik el a filmben a nigger szó. Én ezt nem ellenőriztem, de tényleg sokszor; majdnem minden lövöldözés előtt, többször is, és a golyót egyáltalán nem spórolták ki ebből a Tarantino-filmből sem.

A történet az amerikai polgárháború előtt két évvel kezdődik Texasban: dr. King Schultz (Christoph Waltz) az egykori német fogorvos, a történet kezdetén már hivatásos fejvadász felszabadítja Djangót (Jamie Foxx), hogy egy leszámolásban segítségére legyen. A fiú tehetséges fejvadásznak bizonyul, így megegyeznek, hogy a levadászott fejekért kapott pénzen osztozva társként dolgoznak tovább a tél folyamán, és tavasszal együtt keresik meg Django feleségét, Broomhildát (Kerry Washington). Megtudják, hogy a lány eladása után Candielandbe került, ezért egy kitalált ürüggyel felkeresik Calvin Candie-t (Leonardo DiCaprio), a gazdag ültetvényest. Csakhogy Candie hűséges idős rabszolgája, Stephen (Samuel L. Jackson) rájön Djangóék valódi céljára. Innentől kezdve Django valóban elszabadul...

Tarantino filmjét a legtöbb kritikus nagyra értékelte, bár volt aki azt mondta, hogy a 2009-es Becstelen brigantyknak (Inglourious Basterds) nyomába sem ér. És volt olyan is, aki már látatlanban elítélte az új filmet a niggerezés miatt. A sztori alapján persze annyira nem meglepő, hogy az n-betűs, nem túl píszí szó gyakran szerepel a filmben, mégis sokan kikészültek ettől. Hogy miért?

Folyik belőle a vér és a „nigger”
Forrás: unchainedmovie.com/

A nigger nem elfogadható, nem politikailag korrekt kifejezés. A filmbéli használata nyilvánvalóan a fekete főhős (és rabszolgatársai) elleni verbális agresszió egyik megnyilvánulása. Sokan érvelnek úgy, hogy ez sértő lehet a ma élő afroamerikaiak őseire, így rájuk nézve is. Olyan érv is elhangzott, hogy ez a gyakori használat túlzott erőszakot szülhet: a sértettek részéről és a ma élő rasszisták részéről is.

Azon gondolkodom, hogy akkor mit is kéne mondaniuk a film szereplőinek, hogy ugyanazt fejezzék ki (beleértve a verbális agressziót!), mint amit a niggerrel kifejeznek. Mert afroamerikait (African-American) vagy feketét (black) mégsem mondhatnának azok az ültetvényesek, akik a rabszolgákat nem tekintették embernek. (Erről Calvin Candie tart is egy nagyon szép monológot a filmben.) Kicsit úgy állok a jelenség előtt, mint Kosztolányi a háztartási alkalmazott cseléd helyetti használata előtt. Szépítgetni lehetne: kevesebbszer mondani, néha másképp mondani: de ez képmutatás volna.

Ráadásul teljesen világos, hogy a niggerezés nem a fehér ember kiváltsága a filmben, hanem egyfajta státusjelölő. Django maga is kiejti a szót, amikor éppen eljátssza a rabszolgatartó szerepét. Stephen pedig – Calvin Candie hűséges, öreg szolgája, afféle komornyikja, aki teljes mértékben azonosul urával és annak értékrendjével – őszintén magáévá teszi a szóhasználatot is. Ő a filmben a megtestesült önellentmondás: a niggerező nigger.

Végül pedig nem lenne szabad elfelejteni azt, hogy Tarantino (Django keze által) gondoskodik arról, hogy mindazok a szereplők, akik a történet során niggereznek, megbűnhődjenek. Akik attól tartanak, hogy Tarantino filmje – a niggerezés miatt – rasszizmust gerjeszt, nem bíznak abban, hogy a nézők (a szabad amerikai vagy akármilyen állampolgárok) szellemileg kellőképpen érettek ahhoz, hogy a filmet befogadják. Aki pedig ebben nem hisz, az szellemileg mindenképp az embertársai fölé helyezi saját magát, és ilyen vonatkozásban sokban nem különbözik Calvin Candie-től...

További olvasnivaló

Django Unchained: “Coded language, man-made laws.”

Tarantino 'Unchained,' Part 1: 'Django' Trilogy?

Tarantino 'Unchained,' Part 2: On the N-Word

Tarantino 'Unchained,' Part 3: White Saviors

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Pesta 2013. február 2. 18:49

Nem feltétlenül fehérek, de alighanem ugyanazok, akik elérték, hogy Mark Twain műveit is átírják.

Jó film lett, az előzőnél mindenképp jobb, bár már ott is jól beintett Tarantino az előítéleteknek. Legalább nincs benne szájbarágós moralizálás.

1 Sigmoid 2013. január 28. 19:42

Látatlanban szinte bizonyos vagyok benne, hogy a kiakadók nagyrészt FEHÉR városi baloldaliak. XD

Információ
X