nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyelvi ideológiák 9.
Fő a változatosság – A nyelvi pluralizmus

Az eddigi nyelvi ideológiákkal foglalkozó cikkeinkben olyan ideológiákról írtunk, melyek a nyelvi egységet, homogén nyelvet támogatják valamilyen formában. Most az ellenkező oldalt képviselőknek legfőbb ideológiáját mutatjuk be, a nyelvi pluralizmust. Természetesen most sem maradhatnak el az ideológiát szemléltető hozzászólások.

Jánk István | 2014. november 18.
|  

Korábbi cikkeinkben már sok-sok nyelvi ideológiát bemutattunk. Ezek többnyire a nyelvi egységességre, egységesítésre törekednek, így a nyelvi homogenizmus ideológiája alá sorolhatók. Ezúttal az ellenkező véleményen lévők legfőbb ideológiáját mutatjuk be, melynek hívei a nyelvi egységességet nem tartják túlzottan jó dolognak. Inkább a változatosságra és a sokféleségre hajtanak.

A nyelvi pluralizmus fogalma és egy elgondolkodtató kérdés

A pluralizmus – sok más nyelvi ideológiához hasonlóan – a politikai ideológiáról kapta a nevét. A demokrácia egyik fő jellemzője ez, amely különböző politikai törekvések, nézetek, értékek, normák stb. egymás melletti létezését, vagyis a politikai sokféleséget jelenti.

Nyelvi értelemben hasonló a helyzet, ugyanis a nyelvi pluralizmus olyan meggyőződés, melynek hívei a nyelvi, nyelvváltozati sokféleséget a nyelv lényegi tulajdonságának tartják, és pozitívan értékelik, támogatják azt. Tehát a nyelvi pluralizmus követői a nyelvi változatosságot előnyben részesítik, jónak tartják (a nyelvi egységgel, a homogén nyelvi rendszerrel szemben).

Ebből értelemszerűen következik, hogy ez az ideológia a nyelvi homogenizmus ellentettje, mivel ez utóbbi a nyelvi egységet támogatja. A kérdés csak az, hogy lehet-e egy köztes ideológia, amely semleges ilyen szempontból: amely nem tulajdonít értéket sem a nyelvi sokféleségnek, sem a nyelvi egységnek.

A sokféleség természetes
A sokféleség természetes
(Forrás: Wikimedia Commons / Cayce / CC BY 2.0)

Egy ilyen köztes szemlélet a nyelvi változatosság (és változás) tényét elfogadja, konstatálja, de nem értékeli sem pozitívan, sem negatívan. Hívei nem támogathatják a nyelvi egységet, de végső soron a nyelvi sokféleséget sem, ám az utóbbihoz érezhetően közelebb állnának. Ugyanis amit leírnak, elfogadnak, az éppen a létező nyelvi változatosság és változás. A nyelvi egységet nem támogathatja egy semleges szemlélet, mivel a nyelvi egység ilyen értelemben nem létezik. (Erről bővebben a nyelvi ideológiákról szóló cikksorozatunk következő részében olvashatnak majd.)

A nyelvi pluralizmus tehát pozitívan viszonyul a nyelvi sokféleséghez. A homogenista negatívan. A semleges nézőpont semlegesen. A pluralista azt mondja, hogy „de jó a nyelvi sokféleség”, a homogenista azt, hogy „de rossz”, a semleges pedig azt, hogy „van, létezik”.

Nyelvi pluralizmus a hozzászólásokban

A nyelvi pluralizmus a nyelvi homogenizmus ellentéteként igen gyakran jelentkezik a különböző fórumok hozzászólásaiban. Megfigyelhető, hogy az esetek jelentős részében a nyelv színesítése vagy gazdagítása azok a kifejezések, amelyek ezen ideológia jelenlétére utalnak. Ezek közül idézünk két tipikus példát a Gyakorikerdesek.hu két topikjából:

Mellesleg az olyan országokban, amelyekben nem csak egyetlen, hatalmas kulturális vízfej van, mint nálunk, fel sem merül olyan kérdés, vajon helyes-e egy tájnyelvi szó vagy ragozás […] Azt már meg sem említem, mennyire gazdagítja a nyelvet (főleg az irodalmit) a tájszavak sokszínűsége.

A másik pedig:

Vidéken használják főleg az evvel illetve avval szavakat, de ettől független tökéletesen helyesek. Sőt, színesítik is nyelvünket.

Sokfélék és színesek
Sokfélék és színesek
(Forrás: Wikimedia Commons / 4throck / CC BY-Sa 4.0)

Mindkét komment a nyelvi sokféleség mellett szól, bár az elsőben sokkal szembetűnőbb a nyelvi pluralizmus megléte, mivel a nyelvi egységgel való szembehelyezkedés is föllelhető benne. A másodiknál ugyanez csak implicit módon van jelen. Míg az első hozzászólás a tájnyelvi szavakra és a ragozásra, addig a második ennél szűkebb értelemben, egy konkrét nyelvi elemre, az evvel és avval alakokkal kapcsolatban jeleníti meg a nyelvi pluralizmust.

A kommentelők mondandójával a helyességet illetően egyetértünk, hiszen mi is hasonló nézeten vagyunk a nyelvhelyességet illetően. Azonban egy apróságot fontos megjegyeznünk a nyelvi pluralizmus és a fenti két hozzászólás kapcsán. Ugyan nem tudjuk, hogy a két fórumhasználó pontosan mit is ért az alatt, hogy „gazdagítják” vagy „színesítik” a nyelvet az egyes kifejezések, de ezekkel a szavakkal mindenféleképpen egy pozitív viszonyulást fejeznek ki a fórumozók. Ha csupán annyit írnának, hogy ezek az alakok is helyesek vagy jók ugyanúgy, mint a standardnak megfelelő formák, akkor semleges lenne hozzáállásuk a hozzászólásuk alapján. Azzal azonban, hogy ezeket a pozitív előjelű igéket használják, már értékítéletet fejeznek ki.

A mi ideológiánk?

Sok olvasónk most bizonyára azt gondolja, hogy ez az a nyelvi ideológia, amit mi, nyestesek követünk, mi ennek hívei vagyunk. Azonban nem biztos, hogy feltétlen igazuk van.

Tény, hogy egy-egy nyelvi forma, nyelvváltozat negatívnak, helytelennek ítélését elvetjük. A nyelvi változatosságot és változást nem tartjuk negatív jelenségnek, nem gondoljuk, hogy ezek ártanak a nyelvünknek. Viszont kifejezetten pozitív előjellel sem beszélünk róluk. Csupán leírjuk, hogy természetes velejárói a nyelvnek. Annyiban támogatjuk a nyelvi változatosságot és változást, hogy a standard nyelvvel és az annak megfelelő nyelvi formákkal egyenértékűnek tartunk minden, a standard nyelven kívül eső változatot és formát. Ilyen értelemben tehát az egységességgel szemben álló a felfogásunk.

Emögött az ideológia mögött áll a nyest? A nyest mögött ez az ideológia áll?
Emögött az ideológia mögött áll a nyest? A nyest mögött ez az ideológia áll?
(Forrás: Wikimedia Commons / eman)

A nyelvész dolga leírni a nyelvet (hogy milyen, hogyan változik stb.), nem pedig előírni (hogy milyennek kellene lennie, hogyan kellene változnia stb.). Ez azt jelenti, hogy a lehető legobjektívebb próbál maradni, tartózkodik a személyes benyomásoktól, igyekszik értékítéletektől mentesen megnyilatkozni. Nem mond olyat, hogy egy nyelvi forma jobb vagy rosszabb, ahogy a változásokról sem tiszte eldönteni, hogy jók vagy rosszak (kivéve egyes speciális eseteket, például a kihaló nyelvek esetében).

Az ornitológus sem nyilvánítja ki véleményét tudományos szakemberként arról, hogy egyik madár rosszabb, mint a másik. Nem mond olyat, hogy csilpcsalpfüzike szebb, aranyosabb, mint az erdei szürkebegy (annak ellenére, hogy az előbbi valóban kedvesebbnek tűnik). Természetesen ettől még lehetnek kedvenc madarai, de az nem érinti a tudományt.

A csilpcsalpfüzike
A csilpcsalpfüzike
(Forrás: Wikimedia Commons / Matthias Barby / GNU-FDl 1.2)

Zárásképp ennek kapcsán következzen egy anekdota Wilhelm Radloff turkológusról, akihez egy napon török látogató érkezett azért, hogy elmondja a török nyelvekről szóló elméletét – turkológiai és nyelvtudományi ismeretek nélkül. Radloff ezt kérdezte:

– Miből gondolja, hogy Ön ezeket a kérdéseket meg tudja oldani?
– Hát hiszen turkológus vagyok.
– Turkológus? Miért gondolja, hogy Ön turkológus?
– Török az anyanyelvem, jól tudok törökül!
– Uram, Ön téved. Ugyanis attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus!

Felhasznált irodalom

Lanstyák István (2011): A nyelvi ideológiák néhány általános kérdéséről

Sándor Klára: A madár nem ornitológus

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 Pistabátyám 2014. november 24. 19:54

@Sultanus Constantinus: Kedves Szilárd Zoltán. Egyenesben valóban nem állítja, csak kerülő úton sugallja. Kezdve a címen, majd hosszú zavaros fejtegetés után Wihelm Radloffal példálózva, tipikus, tudományos bizonyításnak szánt gúnyolódás. Akinek más a véleménye azt sárba kell taposni. Radloffnak lehetett volna annyi vitakultúrája, minthogy anyanyelvében megalázni valakit. Ez a példa csak azt bizonyítja, hogy nem volt, és nem azt, hogy igaza volt.

Mederi adott erre az enyémnél jóval csattanósabb választ.

9 Krizsa 2014. november 24. 10:00

@Pistabátyám: A megőrzés azt jelentné, hogy KUTATJÁK is a magyar nyelvet, és hogy tudják, hogy egyáltalán mi az.

De ezt az MTA 15O éve szabotálja.

Már az iskolából is kitiltották a magyar nyelvtan elég jó... mindenesetre az még használható volt - 3O-4O évvel ezelőtti változatát. Ami helyett ma "minden-madár hangját" egybezagyválták. Ehhez hasonló förtelmet tanítanak. Amit persze sem megemészteni, sem megtanulni nem lehet. Jobb is? Persze. Hát akkor már jobb is.

De a magyar nyelv nemcsak kutatás, hanem már elemi iskolai oktatás nélkül maradt.

8 Sultanus Constantinus 2014. november 24. 09:08

@Pistabátyám: Szerintem a cikkíró nem is állít ilyesmit, épp ellenkezőleg, hogy a tudományos megközelítés egyiket sem helyezheti előtérbe. A semleges nézőben elfogadni azt, ami van, anélkül, hogy bármit is előnyben részesítenének. Számomra legalábbis ez a cikk fő üzenete.

7 Pistabátyám 2014. november 24. 08:50

A világ nem ilyen egyszerű. A nyelvi pluralizmus semmivel sem fontosabb, mint a nyelv megőrzése. A kettő egyenrangú. A cikkírónak bonyolult talán a fejlődve megőrizni felfogás? Ha állandóan csak a pluralizmust helyezzük előtérbe, a megőrzést pedig háttérbe, akkor a nyelv előbb utóbb eltűnik. Érdeke ez valaki/k/nek?

6 Sultanus Constantinus 2014. november 23. 12:28

@szigetva: LOL, hát ja. Úgy is mondhatnánk, hogy "Attól, hogy valaki ember, még nem orvos".

Egyébként én pontosan így vagyok a spanyollal, mint te az angollal. Az anyanyelvi tudástól fényévekre vagyok, de sokkal többet tudok a nyelvről, mint az anyanyelvi beszélők úgy általában (sőt, ezt még maguk ők is írták nekem annak idején).

5 szigetva 2014. november 23. 12:16

@KATÓ ferenc: „Az ornitológiai hasonlat szamárság, bár elsőre szellemesnek tűnik.” A hasonlat arról szól, hogy attól, hogy valaki egy nyelvnek anyanyelvi beszélője, még nem lesz explicit tudása arról a nyelvről. Hogy szerénytelen legyek: az angolról például nekem sokkal több tudásom van, mint az angol anyanyelvűek nagy részének, mert bár nem vagyok anyanyelvi beszélője, de sokat foglalkoztam vele. A testünk működéséről sincs sok tudásunk, pedig a legtöbben viszonlag jól működtetjük. Ilyesmit akar mondani a hasonlat. Az, hogy leírni akarjuk-e a nyelvet, vagy előírni, hogy hogyan kellene használni, nem a liberális–konzervatív vonal mentén oszlik meg. (Arról nem is beszélve, hogy ez mennyire értelmetlen, hiszen a liberális egyáltalán nem ellentéte a konzervatívnak.) Az a nyelvész, aki előírni akar, nem konzervatív, hanem egyszerűen nem értette meg, hogyan működik a nyelv, tehát rossz szakember, és ezért érzik sokan, hogy akkor talán nem is nyelvész, függetlenül a végzettségétől.

4 KATÓ ferenc 2014. november 23. 11:07

Az ornitológiai hasonlat szamárság, bár elsőre szellemesnek tűnik. Ugyanis én még egyetlen olyan ornitológussal sem találkoztam, aki egyúttal madár is lett volna. A természetből vett hasonlatok maguk is értelmetlenek, hiszen a nyelv társadalmi jelenség, a nyelvváltozatok elég jól tükrözik a beszélő társadalmi helyzetét, iskolázottságát, sőt - uram bocsá - a nyelvhasználat tudatosságát is. A természetben semmi ilyesmi nincs. Az persze igaz, hogy egy liberális nyelvész egy nyelvi jelenségről más véleménnyel lehet, mint egy kőkonzervatív nacionalista szemléletű. Attól még az utóbbitól nem vonnám meg a nyelvész minősítést. (Lásd még Horger Antal példáját, aki kiváló nyelvész volt, de nem erről, hanem arról ismerjük, hogy József A. versben gúnyolta ki őt.)

3 Krizsa 2014. november 19. 19:57

Maradjunk a magyar "ornitológusnál", ami M.o.-on idétlenkedik és általános nyelvészettel foglalkozik. Csakhogy minden madárfajnak más és más a nyelve. Az általános "madárnyelvezet"-kutatás viszont akkora zagyvaság, amiből a magyar "madárfaj" nyelvéről semmi nem derül ki. Köszönjük, vagy tanulmányozzátok pontosan a mi nyelvünket, vagy repüljetek másfelé.

2 tenegri 2014. november 19. 19:21

@mederi: Nem is ez az ornitológia célja, még ha egy madár ezzel nincs is tisztában.

1 mederi 2014. november 19. 17:25

"Uram, Ön téved. Ugyanis attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus."

Ha, ha és mit válaszolt a török..

Talán azt, hogy :

-Értem én, ön nem madár csupán ornitológus, ezért egy madár gondolatvilágát bizonyára nem értené meg.. :)

Információ
X