nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tanársarok 1.
Fittyet hányva beszél

Új sorozatunkban hétről hétre egy iskolai nyelvtani problémát mutatunk be. Első alkalommal a „fittyet hány” kifejezés mondattani elemezhetőségéről ejtünk szót.

Molnár Cecília Sarolta | 2013. február 15.
|  

Tanársarok című, új sorozatunkban olyan nyelvtani problémákat igyekszünk bemutatni, amelyek az iskolai oktatás során gondot okozhatnak. Tudjuk, hogy rengeteg ilyen van; azzal nem áltatjuk magunkat, hogy mindegyikre sor tudunk keríteni, de igyekszünk hetente egy elemzési vagy fogalmi problémát felvázolni. Egyértelműen „jó” megoldásra persze nem vállalkozhatunk, mivel éppen olyan példákat vagy fogalmakat veszünk elő, amelyeknek nincs igazán jó megoldásuk.

Elsőként elkaptunk egy kilencedik osztályosoknak készített nyelvtandolgozatot, amely az egyszerű mondatok elemzését kérdezte ki. A következő mondatnál akadtunk meg. (A mondat tartalmát megváltoztattuk, de szerkezet ugyanolyan, mint az eredeti mondatban.)

A nyelvtani szabályokra fittyet hányva beszélnek az emberek.

Talán mindenkinek feltűnik, hogy az elemzendő mondatban a fittyet hány valamire kifejezés található. Tudjuk, hogy az ilyen „állandósult” szerkezetek elemzése mindig nehéz; semmi jóra nem számíthatunk. Vannak azonban olyan alapelvek, amelyek segítenek nekünk az elvárt elemzés megtalálásában.

Az alany és az állítmány megtalálása még nem okozott problémát (az emberek – beszélnek), de már az állítmány határozói bővítményénél megakadtunk. Az iskolában alkalmazott rákérdezéses módszerrel nem túl sok jóra jutunk: „Hogyan, mi módon beszélnek?” Erre minden jóérzésű nyelvhasználó azt válaszolja a mondat alapján, hogy: „A nyelvtani szabályokra fittyet hányva”. De azt talán még a legrosszabb mondatelemzők is tudják, hogy az esetek többségében igaz (nem mindig!), hogy egy szó–egy mondatrész; az azonban egészen biztos, hogy öt szóból nem állhat egy mondatrész. Ilyenkor kell feltárni a kifejezés belső szerkezetét...

Mit hányva beszél? – Fittyet hányva beszél.
Mit hányva beszél? – Fittyet hányva beszél.
(Forrás: Wikimedia Commons / C Tennie)

Addig talán könnyű eljutni, hogy a nyelvtani egy jelzői bővítmény („Milyen szabályok?” – „Nyelvtani szabályok.”) A következő kínos lépésben pedig eljutunk oda, hogy a szabályokra valamilyen határozói bővítménye a fittyet hányva kifejezésnek. Mivel közelebbi szemantikai viszonyt nem tudunk kimutatni, legyen állandó határozó (az újabb terminológia szerint: aszemantikus határozó). És akkor elértünk a legnagyobb dilemmához a mondattal kapcsolatban: a fittyet tárgyi bővítménye-e a hányva határozói igenévnek? A hány igének van tárgyi bővítménye: hány valamit, ebből könnyelműen arra következtethetnénk, hogy a fittyet tárgy, hiszen tárgyragos névszó, minden stimmel.

Fittyet hányva beszél
Forrás: Molnár Cecília Sarolta

De hogy lehetne tárgy a fittyet? Olyan szótő nincs, hogy fitty. Sőt, a fittyet alak is kizárólag ebben a kifejezésben szerepel. Mondattanilag a névelő nélküli bővítményekhez, illetve az igekötőkhöz hasonlít:

Ma moziba megyek. A szabályra fittyet hányok. Ma elmegyek.
MA megyek moziba. A SZABÁLYRA hányok fittyet. MA megyek el.
Ma elmegyek a moziba. *A szabályra a fittyet hányom.

A példákból azonban az is jól látható, hogy mind az igekötőktől, mind pedig a névelőtlen bővítményektől különbözik is. Pedig az elemzés tényleg azon múlik, hogy a fittyet alakot bővítménynek tekintjük-e.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
27 lcsaszar 2015. április 1. 17:21

Van egy elméletem: a fitty a fityiszből alakult. Ha valakinek fityiszt mutatunk (hüvelykujjunkat a mutató- és középső ujjunk között kidugva), azzal az illető felé azt jelezzük, hogy "ezt neked", nem titkoltan férfi nemi szervre utalva. Nem lehet, hogy "fittyet hány" = sok fityiszt mutogat, lenéz/megvet valakit/valamit? Ma már enyhült a jelentéstartalma, szimplán azt jelenti, hogy aki fittyet hány valamire, azt cseppet sem érdekli a dolog. Persze ez további kérdést vet fel: honnan jött a "fityisz" szó? Talán a fitymához van köze (ld. előző magyarázat)?

26 hhgygy 2014. május 24. 09:48

Nem tudom, visszatér-e még valaki ide, de azért megkérdezem itt is, hogy nem "fittyet hány vmNEK" volt az eredeti kifejezés?

25 mederi 2013. december 19. 15:16

Nekem többféle dolog jut eszembe a "fittyet hány"-ról..

-A "fütyül (füttyöget, füttyög) vki. után", a válasz lehet az, hogy "rá sem hederint", vagyis "fittyet hány".

-A "nem ér egy fityinget sem" arra enged következtetni, hogy valamiféle értéktelen apró pénz lehetett, amivel igazán nem volt érdemes törődni.

-Aki "fitymál" (másként "fittyet hány") esetleg "fityulá"-ból szórt apró pénzre, más esetben "fityiszt mutat" egy kis "fityfirity" (ő, a kicsi fiú sem "hederint rá semmire", amit mondanak neki).

-Akinek hiába beszélnek, annak "falra hányt borsó" amit mondtak, "fütyül rá", régen "(fity(in)get, hasonulás után) fittyet hányt", vagyis jelképesen értéktelen aprópénzt az egészre, "nem volt vevő" az észrevételekre, nem fogadott szót..:)

24 Fejes László (nyest.hu) 2013. február 18. 10:52

@El Vaquero: Ha nem vetted volna észre, jól viseljük a kritikát. Ebben segít az is, hogy tudjuk: nincs olyan, amibe bele ne lehetne kötni. :)

23 El Vaquero 2013. február 18. 10:30

@Fejes László (nyest.hu): "Nincs olyan cikk, amibe egy kekec olvasó ne köthetne bele. Egy szerzőnk egy időben már mindig direkt kitért a spanyolra, hogy az a kommentelőnk, akinek ez volt a mániája, ne tegye hozzá, hogy a spanyolban pedig... hiába..."

Jajj, ti szegények! Pszichológushoz azért rendszeresen elmentél ezzel a hihetetlen problémával, hogy milyen csúnyán beléd kötöttek? Ott nyalogattátok együtt a lelki sebeid? Azért jó látni, hogy nem csak nekem hiányzik A Me[x]ikói, soká elvan már, biztos sombrerót ment venni. Mindegy, jó is, hogy nincs itt, nem vállalhatjuk azt a kockázatot, hogy a cikkíróknak ki kelljen térni a spanyolra, és abba rokkanjanak bele. Már több embert is vitt el emiatt a mentő, két elektromos újratöltés között már töltötték is ki halotti bizonyítványt, azzal a halálokkal, hogy védőfelszerelés nélkül spanyolozott.

22 Fejes László (nyest.hu) 2013. február 18. 09:45

@Stephanus Nugator: A nyelvi leírás és a nyelvtörténet persze összekapcsolható, de van egy hátulütője: ha valaki mindig így látja, még inkább megerősödhet benne az a vélemény, hogy a kettő összetartozik.

Igen, a cikkbe be lehetett volna tenni ezt is, és ezer mást is. Akkor már elkezdhettünk volna beszélni a „fütyüt rá”-ról, annak kapcsán arról, hogy miért nem lehet ebben az értelmében „ráfütyül” stb.

Nincs olyan cikk, amibe egy kekec olvasó ne köthetne bele. Egy szerzőnk egy időben már mindig direkt kitért a spanyolra, hogy az a kommentelőnk, akinek ez volt a mániája, ne tegye hozzá, hogy a spanyolban pedig... hiába...

21 Krizsa 2013. február 18. 07:35

Mindenki visszafogja magát, én is. A téma megértésére törekszem.

Bár nem én találtam ki, hogy "belülről vizsgáld a magyar nyelvet, önmagából", de én is ezt szorgalmazom.

Mit jelent ez?

Felvázolom az adattáram szerkezetét.

TÉNYkérdés, hogy vannak hangváltozások. Rokonhangzók cserélik fel egymást. E hangváltozások iránya az indoeurópai nyelvekre jól működik, máshol meg nem jól, vagy egyáltalán. De ettől még léteznek? Igen.

Az én (előttem Ballagi Mór és mások), de előttem ki nem dolgozott teória szerint a nyelvek alapinformációkat tárolnak az 1-és 2 mássalhangzós gyökvázakban - nem (alig) befolyásolva a köztük levő magánhangzók milyenségétől.

Azt a feltételezést, hogy ezeket az alapinformációkat a rokonhangok megjelenése is ált. csak rokonértelmeken belül változtatja meg, már az indoeurópai nyelvészet eredményei igazolták.

***********

A fentiek szerint először összekészítettem a gyöknyelvészet ABC-jét:

1. az összes magánhangzó egy vizszintes sorba került a táblázataimban: a, e, i, o(ö) u(ü) sorrendben.

2. a mássalhangzók sorrendje (függőlegesen): B/V, C/Cs, D és T, H, I/J, K, L/Ly, M és N, R, S/Sz, T/Ty, Z/Zs.

Az összes magyar "rövid" szót eszerint rendeztem táblázatokba.

Így kaptam meg a magyar nyelv "belülről" való feltérképezését.

Mit jelent az, hogy "rövid" szó:

Gyökszó (nálam) az, aminek csak egy,

bővített "rövid" szó az, aminek csak két mássalhangzója van.

Megj.: 5 db, egyetlen magánhangzóból álló, biztosan elkülöníthető szavunk is van.

Így jött létre pl. a magyar TR gyök gyökszavainak adatbázisa:

A: tar, tár, (ki)tár E: tér I: nincs O(Ö): tor(bogár), tor(gyász), tör, tőr U(Ü): túr, túró, túra, tűr.

A gyök (TR) közös értelme: elterjed, beleterjed. Ezen persze lehet vitatkozni, hogy valóban helyesen "fogtam-e meg" a közös értelmet - de nagy eltérés mások elemzése szerint sem várható.

****************

Ezzel a módszerrel egyben látom az ősszes "rövid" magyar szót és garantáltan nem hagyok ki semmit a (ma is használatban levő) magyar alapszavakból. Ez igaz?

Nem egészen, mert még kihagytam az úgynevezett rejtett gyökszavakat, amiknek NINCS használatban max. két mássalhangzós szava - csak 3 mássalhangzós. Csak volt használatban? - feltehetően volt. Pl. ilyen a FOR- mint csonka gyökszó.

Ezeket a könyv végén az 1026-1066 oldalán külön gyűjtöttem össze, listáztam, majd ehhez is statisztikát mellékeltem.

Nincs egyelőre szó jövevényszavakról, akár léteznek (már az alapszavak között is), akár nem.

Feltételezés: A gyökvázak flektált (többféle magánhangzóval kiegészített) gyökszavai - szerintem - minden olyan esetben valószínűtlenné teszik jövevényszavak meglétét, ahol a magyar gyök SOK, vagy akár minden magánhangzóra flektált.

Ezzel szemben szerintem is feltételezhető jövevényszavak létezése pl. a magyar K-G/Gy gyöknél, ahol mindössze két "rövid" magyar szó van: kegy, kígyó - s KG-vel egyáltalán nincs. (S tekintsünk mos el attól, hogy a gy inkább dj szerkezet...stb.)

***********

Megpróbáltam a lehető legrövidebben elmondani azt, hogy mit értek a magyar nyelv belső vizsgálatán.

20 Stephanus Nugator 2013. február 17. 22:18

@Fejes László (nyest.hu): érveit elfogadom. Amit a mondattan és az etimológia összekapcsolásáról írtam, valójában viccnek szántam. Bár egy ilyen példamondat esetén meg lehetne fűszerezni a mondattant némi szótörténettel, ki tudja, talán még élveznék is a diákok.

Hadd kössem az ebet a karóhoz: talán nem ártott volna egy bekezdés erejéig kitérni a fitty szótörténeti vonatkozásaira, már csak azért is, hogy az ilyen kekec alakok mint én, ne tudjanak belekötni az egyébként jól megírt cikkbe...

19 Krizsa 2013. február 17. 19:27

Javítás: 6. sor: Itt már igeképző az -xg? igen..

Mire jó a nyelvi struktúrákra való felbontás? Természetesen a számítógépes alkalmazásokra. Csakhogy pl. a fordítóprogramok minden kritikán alulia, pocsékok. És ezen a jelenlegi nyelvészeti módszer(ek)kel (struktúralizmus, generatív nyelvészet) használatával biztosan nem lehet segíteni - semmi esetre nem lehet tovább javítani őket.

Idézek a Wikiből: "...kötött, származtatott (morfémák): -ság, -ség – saját jelentésük nincs, nem önállóak; a szavakból új szavakat képeznek,

...kötött, rag: -ban, -ben, -k, ki-, be- – saját jelentésük nincs, nem önállóak; egy másik morfémát módosítanak.

***************

A -ság, -ség-et most nem elemzem, mert a -tág, -tég-re kellene visszavezetnem. Tehát van jelentése, csak az ősi T-re való visszavezetéssel: hangzóváltással. Ne köss bele, mert ezt még én sem dolgoztam ki erre a két gyöknyelvre sem.

-Ban, -ben, -ba, -be, be- (igekötő): VAN jelentése, van eredete. Közvetlen eredete az afro-sémi B'- előrag, ugyanezzel a jelentéssel. Még korábbi jelentése: ház(belemegy), forrás, bejövés. Még annál is ősibb eredete: PE = fej, száj.

ki, magyar igekötő-: van jelentése: kihány, kidob.

kx-: van jelentése, afro-sémi előrag: olyan, mint, ahogy, arra... általános viszonyszó.

Mire akarok kilyukadni? Hogy alapvetően elhibázott a mostani számítógépes alkalmazásra való felhasználás módszere? A magyar (és legtöbb) nyelvre nézve: IGEN.

Ha neked (magyar nyelvész) az a célod, hogy végleg lerontsad a magyar nyelvet, mint ami úgyis bele fog olvadni az indoeurópai "zagyba"

(hiszen ők maguk kreol (az elmúlt századokban összevissza kevert) nyelveken beszélnek és napjainkban is "zagyban" vannak,

akkor negligálod a magyar nyelv BELSŐ kutatását.

S ez nekünk, magyar anyanyelvűeknek továbbra is UNDORÍTÓ, taszító, dühítő igyekezet lesz és ellene fogunk állni.

*******

A másik lehetőség: a magyar nyelvet lelkiismeretesen, belülről, önmagából kutatod és csak ezután (párhuzamosan) próbálod kiszolgálni az internetes világhálót.

Mi, magyarok (héberek, arabok, indus nyelvűek, kínaiak, stb. nem fogadjuk el - nem is hisszük el - hogy a világnak egyetlen közös nyelvűvé kell válnia. Miért nem? Mert a földrajzi távolságok ezt AMÚGY SEM TESZIK lehetővé, pont.

Közös szamai nyelvek lesznek? Igen. Nemsokára? Igen. Közös hétköznap beszélt nyelvek azonban nem lesznek... Sokszáz éven belül biztosan nem.

S ha mégis lennének majd közös-féle nyelvváltozatok (akkor sem közös nyelvek), azok pont az emberi faj mentális reprezentációin fognak alapulni. A GYÖKÖKÖN - vagyis gyöknyelvi alapokon.

Mit értek ezalatt? Hogy közelebbiek ugyan lehetnek, mint most, de azonosak nem lesznek. Mik lehetnek ... maximum? Könnyebben ültethetők a számítógépekre.

ÉPÍTS - de ne rombod a magyar nyelvet.

18 Krizsa 2013. február 17. 17:38

A lovagol és a kutyagol szavakat (tevegel-t nem ismerek, nehezen tudom elképzelni, hogy használatban volna) "szaggatottan halad" értelműnek tartom.

A haladást a teherhordó, szánhúzó állat okán, az -xg képző mindkét gyöknyelvben: (110 és 112 old. Gyöknyelvészet):

"szaggatott jellegűvé teszi az alapszó értelmét". S az -xl kozmopolita igeképző.

Lásd még: ketyeg, kotyog, rotyog, dobog. Itt már igeképző az -xl? Igen, egyaránt lehet főnév és igeképző is - csak a lovag szó már le volt foglalva főnévként. A kutyagol azonban nem elsősorban a haladást juttatja eszembe, hanem keserves (talán céltalan) vándorlást.

Wikipedia: "A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része".

Legkisebb önálló jelentést (értelmezhető részt) a kutyagol biztosan nem jelent -

...vagy struktúrális szerepet? S azt mi célból?

17 szigetva 2013. február 17. 16:53

@DJS: Egyrészt nem feltétlenül akarom ebből kivonni, hisz van elég sok más szerkezet, amiből el tudom különíteni, másrészt alakilag hasonlít a _lovagol, tevegel_ mintára, még ha jelentésében nem is.

De tényleg nem értem még mindig, hogy mit jelentene az, hogy ha a _kutyagol_-t egy morfémának kellene gondolnunk.

16 DJS 2013. február 17. 16:43

@szigetva: Ebből nem vonhatod ki, mert ha ezt a szót a kutya + -gol képzett szónak fogod fel, akkor más jelentésűnek gondolod, mint amilyen valójában.

15 szigetva 2013. február 17. 16:22

@DJS: Mi van vele?

14 DJS 2013. február 17. 16:21

@szigetva: Na és a KUTYAGOL?

13 Krizsa 2013. február 17. 12:02

1.Jó, legyen a "gate" szuffixum (utótag). Bocs.

2. Persze, hogy értettem, azért írtam, hogy nem többesszám rejlik a vakondok szóban. Egyébként meg nem tragikus, hogy lerövidült... De én még nem elemztem a vakond szót... főleg azért nem, mert beleizzadnék, ha komolyan elemezni akarnám. Azt kellene hihetően bizonyítanom, hogy az állatka vak is, és (buckák alá) "pakoland" is. Ez alighanem szóösszerántás lesz... nem muszáj mindent erőltetni.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X