nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
B+
A káromkodás mondattana

Sokan csak „kötőszónak” nevezik, pedig egyáltalán nem az. Mondattani viselkedése leírható, és talán még nyelvészeti tesztként is használható. Utánajártunk a bazmegelés szintaxisának.

nyest.hu | 2012. április 1.
|  

„Hát akkor bazd meg, bazmeg. Köszönni se mersz neki, bazmeg” – fogalmaz a Srác Spiró György 1985-ben íródott Csirkefej című drámájában, amelyben a b-betűs szó igencsak gyakran fordul elő. Természetesen nem öncélúan, hanem az akkori fiatalok nyelvhasználatát bemutatandó. Tehát nemcsak a mai fiatalok beszélnek így – ezt már az elején leszögezhetjük.

A választott idézetben nagyon jól látszik, hogy a vizsgálandó kifejezésnek, a bazmegnek két, teljesen különböző használata van. Ezt a két különböző használatot az író a kétféle helyesírással adja vissza: bazd meg (a helyesírás szerint: baszd meg) – igekötős ige és bazmeg – „kötőszó”. Az idézett részlet azért nagyon mulatságos, mert a két különböző használatú, de azonos alakú kifejezés közvetlenül egymás mellé kerül.

A továbbiakban a nem igeként való használatot fogjuk vizsgálni. Fő kérdésünk, hogy a magyarban tehető-e az angolhoz hasonló megfigyelés. Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, Amerikában egy diákot azért rúgtak ki az iskolából, mert közzé tette mondattani megfigyelését a bazmeghez hasonló szerepű angol kifejezéssal kapcsolatban.  Kérdésünk most a magyarra vonatkozik: igaz-e, hogy bárhova betehető, vagy szabályok korlátozzák a káromkodást.

A nem igei használatot persze tévesen nevezik „kötőszónak”, hiszen a kötőszók mondattani helyei elég korlátozottak, míg a bazmeg – legalábbis első látásra – igen szabadon közlekedik a mondatrészek között. Az elnevezés talán arra vezethető vissza, hogy a kötőszók viszonylag gyakoriak, főleg az élőbeszédben, ez igaz lehet bizonyos regiszterekben a bazmeg használatára is. Hogy szófajilag mi a bazmeg? – Nehéz lenne pontosan megmondani, de azok közé a nyelvi elemek közé kell sorolnunk, amelyeknek nincs sem „normális” jelentésük, se nem töltenek be mondatrészi szerepet, és még toldalékolni sem lehet őket. Kellőképp tudományosan hangzana, ha partikulának titulálnánk.

Dühös madár
Dühös madár
(Forrás: Wikimedia Commons / Андрей Мега / CC BY-SA 3.0)

Szerencsére ahhoz, hogy a szórendi viselkedését (mondattani disztribúcióját) megfigyeljük, nem kell tudnunk a szófaji besorolását. Elsőként próbáljuk ki, hogy egy egyszerű mondatban milyen helyeken állhat! (A nyelvtanilag szabálytalan mondatokat *-gal jelöljük.)

(1a) Vasárnap április elseje lesz.

(1b) Bazmeg vasárnap április elseje lesz.

(1c) Vasárnap bazmeg április elseje lesz.

(1d) *Vasárnap április bazmeg elseje lesz.

(1e) *Vasárnap április elseje bazmeg lesz.

(1f) Vasárnap április elseje lesz bazmeg.

A fenti mondatokból már megkockáztathatunk levonni néhány feltételes szabályt:

  1. A bazmeg állhat a mondat elején és a végén – lásd (1b), (1f).
  2. A bazmeg állhat a topik és a komment között – lásd (1c).
  3. bazmeg nem szakíthatja meg a névszói szerkezetet (a birtokos szerkezetet, a jelzős szerkezetet) – lásd (1d).

Teszteljük ezeket a feltevéseinket! Először intézzük el a 3.-at, mert az elég egyértelműnek tűnik:

(2a) A nagy tréfa még várat magára.

(2b) Bazmeg a nagy tréfa még várat magára.

(2c) *A bazmeg nagy tréfa még várat magára.

(2d) *A nagy bazmeg tréfa még várat magára.

(2e) A nagy tréfa bazmeg még várat magára.

A feltevésünk egyelőre helyesnek bizonyult: az [a nagy tréfa] névszói szerkezet nem szakítható meg a bazmeggel. Persze még tovább kéne tesztelnünk más típusú, más felépítésű névszói szerkezetekkel. Első látásra azonban úgy tűnik, azokra is igaz: a minden húsvéti nyúl, az a hajadba ragasztott rágógumi, az egy rossz vicc, a pontosan négy rossz vicc, a néhány áprilisi tréfa szerkezetek egyike sem szakítható meg vele.

Ez a szabály azért is nagyon praktikus, mert segítségével könnyen megállapíthatjuk a névszói szerkezetek határait.

Lépjünk tovább a 2. feltételezett szabályunkra. Többféle szerkezetű mondaton tesztelve igaznak találtuk ezt is:

(3) (Bazmeg) holnap (bazmeg) otthon (bazmeg) kipihenem magam (bazmeg).

A (3) példából még azt is sejthetjük, hogy amennyiben több topik van a mondatban, mindegyik után állhat egy bazmeg. Vizsgáljuk most meg a (3) mondatot más szórendben. Csináljunk belőle fókuszos mondatot!

(4a) Holnap OTTHON pihenem ki magam.

(4b) (Bazmeg) holnap (bazmeg) OTTHON (*bazmeg) pihenem (*bazmeg) ki (?bazmeg) magam.

A (4b) példából azt láthatjuk, hogy a csupa nagybetűvel kiemelt fókuszt – ami azt fejezi ki a fenti mondat esetében, hogy ’otthon és nem máshol pihenem ki magam’ – nem választhatja el az igétől a bazmeg. Ettől a felfedezéstől persze senki sem fog hanyatt esni, mert tudjuk, hogy a fókusznak (fenti mondatban az otthon) közvetlenül meg kell előznie az igét.

Az már egy érdekesebb megfigyelés, hogy az ige után az ige és az igekötő közé nem férkőzhet be, de utána a magam előtt már nem is hangzik olyan rosszul. De a téma még további kutatásokat igényel. Ahogyan szintén további kutatás tárgyát kell hogy képezzék az úgynevezett kvantoros mondatok (amelyekben olyan kifejezések szerepelnek, mint a minden gyerek, néhány felnőtt, pontosan két trágárság), a tagadott szerkezetek és a kérdő mondatok.

Dühös ember
Dühös ember
(Forrás: Marten Gimp)

Az azonban biztosan kijelenthető, hogy a fenti három szabály mindenképp érvényes a bazmeg disztribúciójára. A névszói szerkezetek belsejében, és a topik–komment szerkezetben korlátozva van a bazmeg szórendi helye. De az 1. feltételes szabályunk értelmében a mondat elején és végén korlátozások nélkül bazmegelhetünk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
24 Loddi 2013. augusztus 13. 22:42

@Roland2: Spirótól kellene megkérdezni, mivel tőle származik a példamondat, de ha nem felejtem el, holnap megnézem a nagyszótár készülő címszavai között is.

23 Roland2 2013. augusztus 13. 16:29

@Loddi: Mi az a 'cöcögés' ?

22 Loddi 2013. augusztus 13. 13:53

A magyar nyelv nagyszótára szerint a "bazmeg" két szófajú, mondatszó és partikula:

bazmeg msz és partikula (durva)

I. msz <szitkozódásként, negatív v. pozitív indulatkitörés jelölésére>– Mi az, sós volt a szalonna? – kérdezte tőle Józsi. – Nem az a baj, hanem hogy beléesett a vödör. Józsi meggyújtott egy gyufát és ledobta a kútba. – Bazdmeg. (Domahidy Miklós, 1964)

II. partikula <társalgásszervező elemként, szakaszhatár jelölésére> Voltak, bazmeg<, hülye nevelők, szeretik a kölköket, bazmeg, nyalnak-falnak, cöcögnek, bazmeg, együtt éreznek, aztán kihúzzák a lábukat, bazmeg, és nézheted (Spiró György, 1985)

21 Diczkó 2013. augusztus 13. 13:28

@Diczkó:

"Szerintem inkább zárjuk rövidre!"

- Ellenkezőleg! A felgyűlt adatok fényében lehetne írni egy új cikket.

"A fent írt kifejezés szerepe nyelvünkben hasonló a KÉREM szerepével."

- Nem csak a mi nyelvünkben, az angolban is fellelhető, lásd PLEASE 'kérem'. A BÍZZ és a PLEASE egybecseng, a PL-B váltakozás szabályos. /SzVSz/

"A BÍZZ MEG alak ilyetén használata valószínűleg nem bizonyítható, mert ahhoz levéltári adat kellene. - Norma ember ilyesmit le nem ír. "

- Dehogynem! Egyenesen ezzel kezdi. :-) Ha létezik közismert levéltári adat, akkor ez az:

www.nyest.hu/hirek/nyelvemlekeink-latjatok-feleim?comments

"Nincs az a középiskolás, aki ne ismerné a Halotti Beszéd kezdősorát: Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Vagyis: 'Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk.'"

Láthatjátok feleim, a papok nem káromkodnak. Bizony mondom néktek: rossz, aki rosszra gondol.

20 El Vaquero 2013. június 25. 15:09

@Krizsa: tévedés. A magyar szórendje nem kötetlen, csak annak tűnik egy laikus magyar anyanyelvűnek. Már linkeltünk neked régebben Kálmán Laci bá' szerkesztette mondattanos könyvet, megfogadtad, hogy kinyomtatod és elolvasod. Látom, hogy nem sikerült megérteni.

19 szigetva 2013. június 25. 13:54
18 Krizsa 2013. június 25. 13:07

@szigetva: Definició: A szó-rend az értelmes mondatot alkotó szavak sorrendje.

Definíció: a kötetlen szórend: Egy értelmes mondatot alkotó szavak sorrendje a magyarban bármilyen módon variálható úgy, hogy továbbra is értelmes mondatokat kapjunk. Az így előállott mondatok értelme azonban nem azonos, hanem mindegyik más és más.

A ki szereti Jánost? kérdésre adandó válaszok értelmezési tartományát a tárgyat: Jánost szerető alanyok halmaza adja meg: a felesége, gyereke, a barátja, kutyája, aranyhörcsöge.

Konklúzió: a nyelvészeti fogalmaknak logikai fogalmakkal való összekeverése úgy szüntethető meg, hogy a nyelvészeti képzésbe fel kell venni a logikai alapképzést is.

17 El Vaquero 2013. június 25. 12:06

A cikk egyik illusztrációjáról jutott eszembe: hol van engri bő(r)dz kolléga? Kérem, hogy jelentkezzen a hangosbemondónál. El Boliviano már nagyon hiányolja :D

16 szigetva 2013. június 25. 10:56

@Krizsa: Ellenpélda:

(1) Jánost JÓSka szereti.

(2) Jóska JÁnost szereti.

A "Ki szereti Jánost?" kérdésre csak az (1) válasz elfogadható, a (2) nem. (A nagybetű erős hangsúlyt jelent.)

(Hogy a magyar mondat rendezőelve a topik és a fókusz, az 19. sz.-i felfedezés egyébként: hu.wikipedia.org/wiki/Brassai_S%C3%A1muel#Nyelv.C3.A9szet )

15 Krizsa 2013. június 25. 07:01

@szigetva: Mindezekre (topik, fókusz ecet-era:-) csak a nem magyar anyanyelvűnek lehet - ti azt gondoljátok - szüksége, de annak is sokkal többet ér, ha magyar anyanyelvűek beszédét hallja maga körül. A magyar szórend ugyanis kötetlen. Extra, különleges, de micsinájjunk, ez van. Megpróbálhatjuk szégyellni magunkat, vagy sajnálni azokat, akiknél nem kötetlen a szórend. Ellenpéldát megköszönök, de ki fogom vesézni:-)

Idézek a cikkből: "A feltevésünk egyelőre helyesnek bizonyult: az [a nagy tréfa] névszói szerkezet nem szakítható meg a bazmeggel.

Na, akkor én megszakítom és meg is magyarázom:

A nagy - bazmeg - tréfa.

Ez azt jelenti, hogy szerintem egyáltalán nem tréfáról van szó, és mérges vagyok, bazmeg.

14 Diczkó 2013. június 24. 22:53

"... De a téma még további kutatásokat igényel."

- Szerintem inkább zárjuk rövidre! A fent írt kifejezés szerepe nyelvünkben hasonló a KÉREM szerepével. A különbség hogy az egyik távolságtartó, a másik bizalmaskodó. Eredete azonos a MEGBÍZik igével. A BÍZZ MEG alak ilyetén használata valószínűleg nem bizonyítható, mert ahhoz levéltári adat kellene. - Norma ember ilyesmit le nem ír. - Jah, és némi jó ízléssel meg tudja különböztetni az irodalmat a szennytől.

Az angol ezúttal is hanyagul fordított.

13 szigetva 2013. június 24. 21:30
12 Krizsa 2013. június 24. 20:40

.@Tar: Én meg ettől: "A (4b) példából azt láthatjuk, hogy a nagybetűvel kiemelt fókuszt – ami azt fejezi ki a fenti mondat esetében, hogy ’otthon és nem máshol pihenem ki magam’ – nem választhatja el az igétől a bazmeg.

Bazmeg - nyelvészet:-))). Mi a... szent szahara az a fókusz?

11 Tar 2013. június 24. 20:30

A partikulás megállapítással egyetértek.

Alapvetően a többivel is.

De ledőltem a röhögéstől a székemről: "Ez a szabály azért is nagyon praktikus, mert segítségével könnyen megállapíthatjuk a névszói szerkezetek határait."

10 drino 2012. április 5. 14:14

@Fejes László (nyest.hu): "Sajnos az iskolai nyelvtantanítás nem tér arra ki, hogy a „Feri személyije” és a „Ferinek a személyije” nagyon különböző szerkezet."

Semmilyen komolyan vehető bizonyíték nincs arra, hogy bármilyen lényeges szempontból különböznének. Amit említ, hogy a -nAk ragos birtokos messze állhat a birtoktól, épp azt indokolná, hogy ez utóbbi szerkezeteket tartsuk nagyon különbözőnek a "Ferinek a személyije" szerkezettől.

Egyébként a "Feri személyije" és a "Ferinek a személyije" nagyfokú hasonlóságát támasztja alá az a tény is, hogy mindkettőre csak a "nAk"-ragos birtokos kérdőszóval kérdezhetünk:

Kinek (*Ki) a személyije veszett el?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X